MEGALAKULT A TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYUNKAT HELYREÁLLÍTÓ SZÖVETSÉG (TAHSZ)
Posted on 2011/02/16 by Nifadmin
Ezzel először alakult meg egy olyan szövetség, amely a magyarság hagyományaihoz hűen mellérendelő és nem hierarchikus jellegű. A TAHSZ keddi sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy a jelenlegi kormány alkotmánytervezete is csak az 1949/20-as sztálinista törvény folyománya lehet, ami ellen összefogni és történelmi alkotmányunk jogfolytonosságát helyreállítani minden magyar szent kötelessége.
A TAHSZ-nak minden magánszemély és társadalmi szervezet tagja lehet, amely egyetért annak céljaival és hajlandó is tenni érte. Az eddig csatlakozott szervezetek:
Áldott kéz 2000 NASZ
Fejér Szövetség
Magyar Királyi Lovagrend
Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége (MAREVOSZ)
Magyar Történelmi Családok Egyesülete
Nemesi Rend Mozgalom
Nemzeti Társaskör
Nobilitas Carpathiae társulás
Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület
Trianon Társaság
A sajtótájékoztatón Dr. Boór Ferenc, a Fejér Szövetség elnöke közölte, hogy egyesületük az Alkotmánybírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy milyen jogalapon alkotmányozhat a jelenlegi kormány. A válasz: a felhatalmazást erre kizárólag az 1949/20-as (sztálinista) törvény adja. Bármennyire szépen is hivatkozik majd tehát kormányunk az általa tervezett alkotmány előszavában alkotmányos hagyományainkra, vagy akár a Szent Korona tanra, az csak máz, amely mögött gyarmati státuszunk bebetonozásának a szándéka áll, s vélhetőleg hazánk függetlensége még az 1949-es szintet sem éri el. Abból kell kiindulnunk, hogy a föld, víz, levegő, napfény, stratégiai javaink nem képezhetik üzlet tárgyát, hanem Isten adományai a nemzet számára.
A Fejér Szövetség elnöke több pontban rámutatott a kormány kezdetleges próbálkozásaira, így például a már általa is belátott lehetetlenségre, hogy a Parlamentet Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánítsa. Éppoly hamis és gyerekes próbálkozás a Szájer terv, azaz a minden magyar háztartásba elküldendő 12 pont az alkotmányozással kapcsolatban. A kormány érzi a legitimáció hiányát és egy olyan cselhez folyamodik, amely eleve átlátszó módon hazug, hiszen a kb. 8 millió választópolgár által kitöltendő kérdőív feldolgozása óriási apparátust és rengeteg időt igényelne. Ehelyett a kormánynak az lenne a feladata, hogy kapcsolatba lépjen azokkal a társadalmi szervezetekkel, amelyek a rendszerváltás óta rengeteg komoly munkát végeztek és terveket készítettek a jogfolytonosság helyreállításával kapcsolatban. Fontos lépés lenne ebben az irányban a kétkamarás parlament bevezetése, amelynek felsőháza legyen mentes a jelenlegi hatalomtól, pártoktól. A felsőház válhatna a szövetség színhelyévé, amely a nemzet hagyományainak a visszaállítására törekszik. Boór Ferenc a népszavazást is visszautasította az alkotmányt illetően, hiszen 67 éve csak ellenkező előjelű befolyásolás, azaz durva manipuláció folyik létrontó eszmék terjesztésével. Szélesen informált állampolgárok önálló véleménynyilvánítása ilyen körülmények között elképzelhetetlen.
Berhidai Parragh Imre és Horkovics Kováts János a Nemesi Rend Mozgalomtól azt hangsúlyozták, hogy történelmi alkotmányunk egy évezreden át biztosította keretet a nemzet gyarapodására, s helyreállítására éppen most, EU-elnökségünk idején lenne legnagyobb esélyünk. Keresni kell a kapcsolatot minden társadalmi szervezettel, állandó felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységet folytatva történelmi alkotmányunk szükségességéről. De még ennél is több kell; a Magyar Vándor Program önkéntesei minden embernek elmagyarázzák alkotmányos hagyományaink lényegét, hogy kormányunk ne folytathassa azt a szégyenletes „hagyományt”, amit már Rákóczi kurucai így foglaltak versbe: „Vezettesd magad szembekötve, vakon,
elfajult testvéridtől csinált ál-utakon”.
Vajta Dénes
Nemzeti InternetFigyelő
RSS-csatorna hozzászólásai
Akárki fordulhat az „Alkotmánybírósághoz” alkotmányozás ügyben, alapvetően ez a bíróság is az 1949. évi XX. tc. rendelkezései fogja alapul venni, ezt a törvényt legitimnek és hatályosnak tekinti, máskülönben saját létezését kérdőjelezné meg. Ráadásul a jelenlegi alkotmányozó hatalom ugyanilyen okból független és szuverén országnak tekinti Magyarországot, s mivel az OGY 2/3-át megszerezték a választásokon, így technikailag képesek alkotmányozásra, meg is fogják tenni – erre éppen az 1949. év XX. tv. ad lehetőséget, bolondok lennének nem élni vele…
A „12 pont” jogilag, megfogalmazásában és tartalmában sem alkalmas komoly alkotmány-előkészítő társadalmi vitára, lényegében a felvetett kérdések többsége nem is alkotmány szintű szabályozást igényel. Viszont utána nyugodtan elmondhatják, hogy „mi megkérdeztük, tetszettek volna válaszolni”.
A történeti alkotmány helyreállítása a magyar nemzet kötelessége és feladat lenne, a magyar nemzet viszont sajnos nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtegye.
Így egy esetleges népszavazásnak sincs értelme, de a pártoktól független kétkamarás parlament sem jelentene megoldást.
Ataízisznek: a történeti alkotmány jogi szempontból a Vérszerződésig vezethető vissza, ugyanis ennek az államalakulatnak, amiben élünk, ez a „jogi aktus” az alapja. Ha jól emlékszem, még Webőczy is eddig megy vissza. Az más kérdés, hogy adott még ezen túl egy történelmi, hagyományokra épülő folytonosság is, de ez nem épül be a jogtörténetben ilyen mélységben.