Warning: Creating default object from empty value in /home/magyarta/public_html/modules/mod_roknewsflash/helper.php on line 229

Warning: Creating default object from empty value in /home/magyarta/public_html/modules/mod_roknewsflash/helper.php on line 229

Warning: Creating default object from empty value in /home/magyarta/public_html/modules/mod_roknewsflash/helper.php on line 229

Warning: Creating default object from empty value in /home/magyarta/public_html/modules/mod_roknewsflash/helper.php on line 229
     

Anyanyelvünk

A magyar rovásírás

Ismertetõ a magyar rovásírásról

A magyar rovásírás



Mielõtt õseink a Kárpát medencébe érkeztek, már rendelkeztek saját írással. Ezt hívjuk magyar rovásírásnak. A rovásírás története jóval a honfoglalás elõtt kezdõdött, és helyenként még néhány száz éve is használták. A kereszténység felvételével mint "pogány" emléket üldözték, egy törvény értelmében a rovásírásos emlékeket begyûjtötték, elpusztították, az írástudókat pedig kötelezték a latin betûs írás használatára. Mivel a kora középkorban az írástudók fõleg latinul fogalmaztak, az új írást pedig még nem igazították a magyar nyelv sajátosságaihoz, a társadalom alsóbb rétegeiben tovább élt a rovásírás.

Mint az írás neve jelzi, azt "rótták", fõleg fára botra, esetleg kõre. Az íráshordozó anyagok természetébõl ered az írás szögletes formája és gyorsírás jellege. Az írás irányultsága (jobbról balra) abból fakad, hogy a botra írás során a botot bal kézzel fogták, és jobb kézzel haladtak balra. A magyar rovásírás jól tükrözi nyelvünk jellegzetességeit, és széleskörû használata óta eltelt mintegy egy évezred ellenére is kiválóan alkalmas a hangzó beszéd lejegyzésére. A jelek szerint a magyar rovásírás az utóbbi években újra reneszánszát éli, és mind többen tanulják meg. Latin betûs írásunkat természetesen nem fenyegeti, de számos területen jól alkalmazható. Mind többen vésetnek be pl. székelykapuba rovásírásos szöveget. Igen tetszetõs névjegyek készíthetõk vele. Ez utóbbi kettõ a rovásírás dekoratív jellegét használja fel. Sokan titkosírásként használják a rovásírást, mint ahogy sokszor történt a múltban is. A magyar rovásírás egyfajta egzotikum a kívülállók számára, és nem utolsó sorban kultúránk fontos része. /1/



1. Történeti áttekintés:

A magyar kultúra múltjának egyik legvitatottabb pontja az, hogy volt-e honfoglaló eleinknek saját írása. Évrõl évre bizonyosabbá válik, hogy õseink a árpát-medencébe írástudó népként érkeztek. A rovásírás legfõbb elemeit a magyarság a honfoglalás elõtt, a keleti szállásterületeken sajátította el. A betûalakot nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a betûket rótták, hogy a sor jobbról balra haladt, hogy a magánhangzókat csak ritkán írták ki, s leginkább akkor, ha azok hosszú magánhangzókat jelöltek. Ez a sémi íráscsaláddal való rokonságra utal. Az ótürkök egészen a Fekete-tengerig terjesztették ki a hatalmukat, itt jött

1 Fûr Zoltán : A magyar rovásírás ABC-je c. könyv bevezetõjének részlete. (1.old.)

létre a nyugati türk, majd a Kazár Kaganátus. A kazárok írni tudását senki sem vonja [1]kétségbe. Õseink hosszú ideig ezen a vidéken éltek, így bõven volt lehetõségük elsajátítani ezt a különleges írásmódot. Sokat elárul a magyar rovásírás eredetérõl az is, hogy mind az "ír", mind a "betû" szavunk türk eredetû. Remélhetõ, hogy a majdani etelközi ásatások bizonyítani fogják, hogy eleink nem felejtették el egyhamar a Kazáriából hozott betûket. A kései avar korban a Kárpát-medencében egy rovásírást használtak, amelynek ábécéjét két legfontosabb emléke után nagyszentmiklósi-szarvasi rovásírásnak nevezzük. Bizonyított az is, hogy ez az írás a kelet-európai írások családjába tartozik, amelynek egyre több emléke kerül elõ a volt Kazár Birodalom területérõl. A magyar honfoglalók tárgyai között is találtak olyat, amelyen ezzel a kelet-európai írással készült rövid felirat állt. Mindezek ellenére még mindig hiányzik egy-két láncszem, amely összekötné a magyar rovásírást a késõ avar kori és más kelet-európai emlékekkel. E hiányzó láncszemek remélhetõleg hamarosan elõkerülnek. Talán azon téglajelek közt kell keresni õket, amelyek XI-XII. századi templomaink falán láthatók.

A magyar rovásírás a X. és XV. század folyamán jelentõsen átalakult. Elõbb kapcsolatba került a szláv, majd pedig a latin írással. Írásunk kálváriája a kereszténység felvételével kezdõdött. A latin nyelv és írásbeliség csak ezután nyomult az elõtérbe. A régi pogány írásjeleket üldözni kezdték, így a rovásírás visszaszorult, hanyatlani kezdett. Tudunk olyan vatikáni rendelkezésrõl is, amely elõírta, hogy a magyarok, a székelyek s a hunok által használt régi magyar betûk, a jobbról balra való írás helyett csak a latin betûket szabad használni, a papoknak a pogány írást büntetés terhe mellett tanítani nem szabad, a pogány betûs feliratokat pedig egyenesen meg kell semmisíteni. A rovásírás titkosírásként élt tovább, sõt fejlõdött, hiszen a latin írásmód hatására alakultak ki az úgynevezett ligatúrák, összevont jelek. Újbóli felvirágzás a reneszánsz és a humanizmus elején következett be, amikor is az elõkelõ udvarokban szívesen használták titkosírás és egyéb idõt múlató foglalatosságként. Lehet, hogy ekkor kiegészítették betûkészletét, amely most megnehezíti a régebbi betûalakok és a helyesírás pontos visszaállítását. A reneszánsz elmúltával az újra erõsödõ egyház és konzervatív vezetõgárdája szép lassan teljesen háttérbe szorította õseink írását. Legtovább a Székelyföldön, a XVII.századig maradt fönn. /2/

2a történeti áttekintés Benkõ Elek és Ráduly János honlapjának írásait tartalmazza, melyek a Rovásírás az Aranyos mentén.1971.Magyar Õskutatás I.(B.E) és a Feliratos rovásírásos emlékeink.1992.Európai Idõ (R.J) folyóiratokban jelent meg.

Fenti leírás a rovásírás "hivatalos" történetét képezik, vannak azonban olyan szakemberek, akik szerint a magyar rovásírás fejlõdése nemcsak a türkökig, hanem teljesen az ókorig visszavezethetõ. Mielõtt azonban erre kitérnék, a magyar rovásírás két egymástó független ágát, a pálos-rovásírást, és a tovább fennmaradt székely rovásírást mutatnám be.



2.1 A pálos-rovásírás:

Az ún. pálos-rovásírás, amelyet legtovább és legszélesebb körûen a pálos szerzetesek használtak, egészen a XVI. század végéig használatos volt. Ez a rovásírás nagyon hasonlít a türk rovásírásra, valószínûleg nemzetünk türk származású része hozta magával. A pálos rovásírás az eddig megtalált emlékek tanulsága szerint a XIII.századig teljesen egyeduralkodó volt, s döntõen templomok felirataiban bukkant fel. A pálos-rovásírás egyes kora középkori emlékeinkben fõleg jobbról-balra haladt, tehát megegyezett a nemzeti latin betûs írásunk irányával. A pálos-rovásírás különlegesen sok emléke maradt meg Dél-Amerikában. A magyar pálos-szerzetesek ugyanis elfogadhatók voltak a középkorban mind a spanyol, mind a portugál királynak, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belsõ részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez. Ezek a pálos szerzetesek gyakran barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis helységbeli lakhelyeikhez), s a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvû, balról-jobbra haladó felirat maradt meg. De levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos rovásírást. Ma hazánkban ismét mûködik a Pálos-rend, s újra érdeklõdéssel fordul a pálos-rovásírás felé.



2.2 A székely-rovásírás:

A székely-rovásírás a magyar rovásírás másik ága. Ez hirtelen bukkan fel a XIII. századtól, s meglepõ egységességet mutat. Vannak olyan elképzelések, miszerint a magyar középkor folyamán egy írás-reform történt, s ennek során alakult ki a székely rovásírás. Ugyanakkor ennek ellentmond, hogy a székely rovásírásban olyan õsi betûjegyek is fellelhetõk, amelyek más, közel keleti írásokkal mutatnak hasonlóságot, s õsibb jegyek a türk rovásírás betûinél is. A székely rovásírás a XVI. századra komoly virágzásnak indult, s különösen Erdélyben, a székelyek körében általánosan használt volt. Az elnevezése a középkorban szittya/szkíta-írás volt, s csak a legutóbbi idõkben nevezték el székely-rovásírásnak. Olyan mértékben elfogadott volt, hogy Székelyföldön még a XVIII. században is tanították iskolákban. A XIX. Században elkezdõdött a rovásírás tudatos kutatása, ami lényegében kizárólag a székely-rovásírásra összpontosult. A székely-rovásírás iránya többségében jobbról-balra haladt, de a legrégebbi idõktõl kezdve vannak emlékek, amelyekben az írás balról-jobbra irányú. Mind a kétféle magyar rovásírásra jellemzõ, hogy a magyar államalapítás után nem kerültek hivatalos használatba, de az egyre fejlõdõ magyar írásbeliség eszközeit kihasználva az idõk folyamán mégis fenn tudtak maradni. A pálos rovásírás esetében ez csak emlékeket jelent, a székely rovásírás folyamatos használata azonban a mai napig fennmaradt. /3/



3. A magyar rovásírás az ókorig visszavezethetõ?

A hon visszafoglalásának 1100. évfordulója alkalmából eddig a sajtóban, rádióban, televízióban elhangzott értekezések, tudományos fejtegetések õstörténetünket általában nem a valóságnak megfelelõen mutatják be. Csupán honfoglalásról beszélnek, mintha Árpád bejövetele elõtt itt sem magyar nyelvet beszélõ, sem rokon népek nem éltek volna, és ezzel kapcsolatban krónikáinkat is csak legendáknak minõsítik, holott a krónikák szerint is Árpád magyarjai hívására jöttek vissza a Kárpát-medencébe. Itt lenne az ideje annak, hogy véget érjenek azon Bach-korszakbeli hazugságok, melyek kizárólag osztrák érdekeket szolgáltak: hogy árpád magyarjai mûveletlen, írástudatlan nomádok voltak, akik nyereg alatt puhított húst ettek, mintha a tüzet sem ismerték volna. Ilyen és ehhez hasonló hazugságokkal árasztották el a Nyugatot, ezt tanították iskoláinkban nemzedékrõl nemzedékre. Az igazság pedig az, hogy olyan õsi írása van a magyarságnak, melynek jelei szoros kapcsolatban vannak valamennyi ókori írással. (...) A magyar rovásírás része annak az írásrendszernek, amely a mezopotámiai sumér képírásból és egyiptomi képírásból fejlõdött ki. Számos bibliai történet színhelye az Éden kertje, Nimród, a nagy vadász alapította Ninive. A sumérok voltak az elsõk, akik a képírásból a folyamatos gondolatok lejegyzésére fogalomírást alkottak. A különbözõ elvont fogalmakat, igéket, érzelmeket összetett képjelekkel azaz ideogrammákkal fejezték ki. Mivel a sumér is ragozó nyelv volt mint a magyar, ezért a ragokat, képzõket megfelelõ

3 a kétféle magyar rovásírásról Dr. hosszú Gábor egyetemi docens írt 1998. novemberében Rövid Ismertetõ címen. A Rovásírás Honlapon található meg még, a Rovás Szabvány (szabályos True Type betûkészlet), mely szabadon felhasználható, de alkalmazása esetén fel kell tüntetni a szerzõ, Dr. Hosszú Gábor nevét.

szótagjelekkel fejezték ki, amelyekben már benne voltak a megfelelõ magánhangzók is. Ebbõl fejlõdött ki az ékírás, majd a betûírás, melyek közül az álló kereszt egyedül a magyar rovásban is D hangértékû, a hal írásos képjelébõl lett a H jel, mely a magyarban is H hangértékû, jelentése a sumérban "ha", mely azonos a hal szavunkkal.

Karnak város templomának egyik hieroglif felirata Campbell angol kutató szerint a következõ: III. Thotmesz fáraó uralkodása idején birodalma területén magharok is éltek, a hettitákkal együtt harcoltak és bizonyságul Arad, Árpád, és Maghar városokat említi. Campbell szerint a magharok alatt magyarokat kell érteni, valószínû szabír magyarokat. Ez az idõpont Kr.e.1500 körül lehetett, amikor is föníciaiak az egyiptomi képírásból, elsõsorban a mássalhangzós csoportjelekbõl fejlesztették ki a rovásírást, az elsõ betûírást. Galánthay Tivadar orientalista 1914-ben táblázatban mutatja ki az egyiptomiból kifejlõdõ rovásírásokat, különös tekintettel a magyar rovásírásnak az egyiptomi és a föníciai rovásírásokkal való szoros kapcsolatára. Tekintettel arra, hogy a magyar rovásírásnak az összes rovásírások közül a föníciaival van a legszorosabb kapcsolata (50%), azt bizonyítja, hogy a szabír magyarok révén az õsforrásnál mi is ott voltunk.

4. A feltételezést alátámasztó leletek:

Az írástörténetnek két bölcsõje van, a Kárpát-medence és a Közel-kelet, Mezopotámia központtal. Az írástörténetben igen fontos szerepet játszik a Kárpát-medence õsi íráskultúrája, elsõsorban az erdélyi tatárlakai és tordosi ókori írásokkal.

4.1 A tatárlakai lelet

Az erdélyi Tatárlakán 1961-ben N. Vlassa kolozsvári régész hamuval telt gödör fenekén 26 agyagszobrocskát, 2 kõfigurát egy tengeri kagylóból készült karperecet, két rajzos agyagtáblácskát és egy képírásos agyagkorongot talált. Vlassa észrevette, hogy a jelek feltûnõen hasonlítanak a Kr.e.IV.évezred végének sumér képírására. A leletek világszerte nagy feltûnést keltettek, mivel a C14 radiokarbonvizsgálatok szerint 6500 év körüli írások, melyek az eddig legrégibbnek tartott mezopotámiai Uruk városából elõkerült sumér írásnál mintegy ezer évvel korábbiak. A vizsgálatok szerint a korong helyi homokos agyagból készült, és a jelek bekarcolása után került kiégetésre.

A korongot egy vízszintes és egy függõleges átló négy mezõre osztja. Minden mezõben képjelek láthatók. A korong az átlókkal a magyar rovásírás egyik F jelváltozatát ábrázolja, mely nem más, mint a "napforgó" õsi írásos képjele. Feltûnõ, hogy a négy részre osztott korong 10 képjele közül 6 a magyar rovásírás jelével alakilag megegyezik. Ezek: Z, Ny, Gy, B felett fekvõ alakban a P, a karika rovásírásunk egyik Ly jelváltozata. Ezen jelek a sumér képírásban mind megtalálhatók. A kettõs kereszt a magyar Gy, kiscímerünkben a gyulák (vezéri méltóság) névmonogramja. A sumér címerben a jogarnak, fából készült uralkodói botnak írásos képjele, jelentése Pa. Nem véletlen, hogy a két címer jelábrázolása, azaz történeti mondanivalója azonos.

4.2 A tordosi lelet

A Kárpát-medence õsi írásbeliségének másik fontos bizonyítéka az elsõ magyar régésznõ Torma Zsófia által 1857-ben a Tatárlakától kb. 20 km-re levõ Tordos határában talált írásos agyagkorongocskák és cserépdarabok. A kb. 11000 db, megközelítõleg 4500 éves cseréptöredék és korongocska, amelyekben különbözõ ábrák és írásnak tûnõ jelek is láthatók, köztük ékírás jellegû, képírásos és zömében lineáris, azaz vonalas írások. Ez utóbbiak között a tatárlakaihoz hasonlóan rovásszerû és számrovás jellegû jelek is találhatók, melyek közül több, mint tíz a magyar rovásírás jeleivel alakilag is megegyezik. A tordosihoz hasonló írás nyomaira bukkantak a régészek a Balkán térségben is, így Karanovoban, Sitovoban, Vincán, Gardisnicában. Ezek a leletek a tordosi íráskultúra egyenes folytatásai. A leletanyaggal több neves írástörténész is foglalkozott, egyértelmûen megállapítva a krétai-mezopotámiai kapcsolatokat./4/



5. A magyar rovásírás fõbb emlékei:

5.1 A régebbi leletek

5.11 A konstantinápolyi felirat:

A feliratos emlék színhelye a Követek Háza. Szelim Szultán II. Ulászló király követeit hét évig visszatartotta Isztambulban, s a követség egyik tagja, Székely Tamás, a Követek Háza istállójának falára rovásírással véste föl a sorsukról szóló üzenetet. Az épület 1865-ben leégett, ekkor a felirat is megsemmisült, de szerencsére még 1553-ban itt járt Dernschwam János, s õ lemásolta, így megmentette a szöveget a pusztulástól.

5.12 A nikolsburgi ábécé:

Csak találgatni lehet, hogy került a székely ábécé az osztrák birodalomhoz tartozó Nikolsburg

4a Magyar Fórum hetilap '96 júniusában közölte Forrai Sándor cikkét, melynek tartalmát bõvebben a szerzõ "Az õsi magyar rovásírás az ókortól napjainkig"c. mûve tartalmazza. Ez a könyv a legtöbbet említett "hivatkozási alap" a témával foglalkozók számára.

várkastélyba, a Dietrichstein hercegek könyvtárába. A hercegi könyvtár 1930-ban Svájcba került, s ott az egészet eladták. A hezerni árverésen az õsnyomtatványt, aminek a hátsó hártyavédõ levelén voltak találhatók a székely betûk, az Országos Széchenyi Könyvtár megvásárolta. A hártyalevél kéziratos lapjára az van írva, hogy itt következnek a székelyek betûi, a latin szöveg szerint a "Litterae Siculorum" negyvenhét jelbõl álló betûsor.

5.13 A Marsigli-féle naptár:

Ennek sem maradt meg az eredetije, hanem csak Luigi Fernando Marsigli olasz hadmérnök másolata mentette meg az utókornak. Marsigli, mint a császári csapatok tisztje részt vett Buda visszavételében, majd 1690-ben Erdélybe vezényelték. Ott került kezébe egy kb. 1,5 méter hosszúságú farúd, fatábla, amely névnapokat és dátumhoz kötött egyházi ünnepeket tartalmazta a léc négy oldalára bekarcolva. A jeleket 9 lapra másolta és egy öregember segítségével meg is fejtette. Marsigli késõbb Bolognába távozott, ott is találtak rá a "naptárra". Az eredeti írás 1450 körül keletkezhetett. /5/

5.14 A nagyszentmiklósi aranykincs:

1799-ben történt, hogy a Torontál megyei Nagyszentmiklóson a földesúr egyik jobbágya árokásás közben páratlan értékû aranykincsre lelt. A 23 edény közül egyiken görög betûkkel írt török nyelvû felirat látható, 14 darabon találunk rovásírásos feliratot és 8 maradt felirat nélkül. A rovásírás megfejtésével már sokan foglalkoztak, Csallány Dezsõ szerint a rovásfeliratok a köktörök rovásábécébõl származnak, és több jelük rokonsága kimutatható a székely rovásírással. Gyõrffy György két megállapítása: a nagyszentmiklósi kincs a türk nomád állam utolsó hagyatéka és rovásfelirataink nyelvét az Árpád-házi királyok idején Magyarországon beszélt nyelvjárásokban kell keresnünk.

5.15 Az énlakai templom felirata:

Az 1688-ból való rovásírásos feliratot a Székelyföld leírója, Orbán Balázs fedezte fel még a múlt században. Az írás a kis Udvarhely megyei község unitárius templomának egyik mennyezetdeszkáján található. A szöveg megfejtése: Georgyius Musnai Csak egy az Isten. /6/



5a három jelentõs leletrõl Kéki Béla ír "Az írás története" c. könyvében (136-139 old.) Kéki Forrai Sándorral szemben a türk eredetet hangsúlyozza.

6a leletekre vonatkozó megállapítások Forrai Sándor "Az õsi magyar rovásírás az ókortól napjainkig" c. könyvébõl származnak, a két leletrõl sorrendben a 270-271. o. és a 313-316.o. között található bõvebb információ.



5.16 A székelyderzsi téglafelirat:

Az unitárius templomban lévõ téglába égetés elõtt karcolta bele feliratát a készítõ. A felirat 1431-ben készült, megfejtése: Miklóskántor papatya. /7/

5.2 A "friss" leletek:

5.21 A bonyhai református templom felirata:

Bonyha a Kis-Küküllõ alsó folyása mentén fekszik, ma is nagyközség. A rovásírásos kõ a templom déli falának átépítésekor került elõ 1965-ben. Benczédi Albert lelkész ismerte fel a rovott jelek kivételes jelentõségét, ezért a föld mélyébõl elõbukkant faragott követ a toronytól számított második támpillérbe építette be. Ma is jól látható helyen van, mintegy 180-200 cm-re a földfelszíntõl. A jelek a 14. Században kerülhettek a kõre, de nem kizárt a késõbbi-, például 15. Századi keletkezés sem. Csallány Dezsõ is erre az idõre teszi a keletkezését. A felirat elfogadható olvasatával még adós a szaktudomány. Lehetséges az, hogy valamilyen más nyelvû (tehát nem magyar) felirattal állunk szemben Mindenképpen azonosítható a felirat bal szélén lévõ SZ (esetleg R), P, PT, valamint a száras S betû - ezek révén a székely rovásíráshoz kötõdik. A jobb felsõ sarokban lévõ két jel megfelelõjét a mezopotámiai képírásban találtuk meg, de a klasszikus görög ábécé delta hangjegyére is gondolni lehet.

5.22 A berekeresztúri református templom:

Az elsõ felirat a templom elsõ emeleti, lõréssel ellátott "rekeszében" található, az ablaknyílás bal felöli felületén. Négy rovásjelbõl áll, elolvasása jobbról balra történik. A jelek olvasata BALG, azaz BALoG. Családnevet tartalmaz. Keletkezésének ideje az 1580-as évek eleje. Mind az olvasat, mind a datálás biztosnak látszik. Ugyanitt számos, e korból származó latin meg magyar nyelvû felirat is látható.

7 Forrai Sándor "az õsi magyar rovásírás az ókortól napjainkig" c. könyvében a 290. oldalon székelyderzsi felirat megfejtésére vonatkozóan Csallány Dezsõ: A székely-magyar rovásírás emlékei c. könyvére hivatkozik, szerinte ez látszik számos helyreigazítás után hitelesnek. Más munkáknál is ezzel a következtetéssel találkoztam, így a sok megfejtés közül ez a legvalószínûbb.

Ugyancsak ablakmélyedésben, a már bemutatott felirat alatt újabb rovásemlék található. Elolvasása szintén jobbról balra történik. Jelentése PALéR (pallér). Tehát a kõmûvesmester, vagyis a pallér örökítette meg nevét, illetve foglalkozását a betûcsoportban.

1995-ben újabb berekeresztúri rovásfeliratra leltek. Ezúttal egy rendhagyó betûcsoportra találtak a templomtorony második emeleti, északi ablakmélyedésében. Négyszögletûre faragott kõre vésték rá a jeleket, valamilyen nagyon éles szerszámmal. A már ismert betûk mellett jónéhány ismeretlen jel és betûösszevonás tanúskodik a hangcsoport különleges voltáról. Fölvethetõ annak a lehetõsége, hogy nem magyar nyelvû szöveget tartalmaz, vagy talán azt sejteti, hogy Erdélyben nem csupán egyfajta rovásábécével írtak.

5.23 A vadasdi vésett rovásjeleket tartalmazó deszka:

Jelenleg istálló ajtókeretéül szolgál, két magyar (azaz latin betûs) monogramot tartalmaz. A mostani házigazda, Madaras Lajos visszaemlékezése szerint a CS K betûk Császár Károly nevét takarják, aki az édesapjának volt a cselédje, a szolgája. A T J betûk pedig barátjának, Tóth Jancsinak a rövidített neve. A mostani istálló 1920-ban épült. Az egykori szolgák gyakran mondogatták, hogy a rovott jelek "ókori írást", "ókori Rovásírást" jelentenek, õk tehát még emlékezhettek az eredeti "székely írás" betûrendszerére. Monogramjaikat ezekre a régi jelekre írták rá. Valószínûnek látszik, hogy a deszka az elõzõ, tehát az 1920 elõtt készült istállóból való, s mostani helyére csak másodlagosan került.

5.24 A homoródkarácsonyfalvi felirat:

Egy ottani templom helyreállítási munkálatai közben derült ki, hogy a már korábban is ismert, de megnyugtatóan máig sem értelmezett rovásfelirat sokkal régebbi, mint azt eddig feltételezték. A feliratos kõ ugyanis az 1496-ra keltezhetõ késõ gótikus templomtoronyba épült be, mégpedig úgy, hogy a betûk "fejjel lefelé" néztek. Érthetõ, hogy a kutatók is erre az idõpontra datálták az írást. Mostanra viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a béllettöredék eredetileg egy elbontott román kori kapu része volt, és csak a templom átépítésekor került a toronyba. Következésképp valamikor a 13. Század körül véshették bele a rovásos feliratot.

5.25A székelydádai református templom felirata:

1993 és 1995 között került elõ ez a monumentális külsõ felirat. A 9 méter hosszan elnyúló és 9-22 cm magas betûkbõl álló sort a templomhajó középkori vakolatába karcolták. A hosszú és több helyen sérült felirat megfejtése a jövõ feladata lesz. Felfedezése arra inti a restaurátorokat, hogy a középkori vakolatrétegek még akkor is rejthetnek érdekességeket, ha rajtuk nincsen festmény. A felirat keletkezése talán 1400 körülire tehetõ, ugyanis ekkor történt meg az épület renoválása és a hajó külsõ és belsõ oldalainak falfestményekkel való díszítése.

5.3 A "friss" leletekbõl következõ megállapítások:

A fent említett leletek alapján Ráduly János és Benkõ Elek a következõ észrevételeket tették:

5.31: Az eddigi szakirodalom gyakran emlegette, hogy a rovásemlékek zöme az egykori Udvarhelyszéken keletkezett. Ez az elõítélet már a múlté. Maros megyében, javarészt az egykori Marosszéken, nyolc helységben kerültek elõ rovásemlékek, a feliratok száma pedig meghaladja a tízet.

5.32: A fenti megállapításból logikusan következik, hogy a rovásírás egykori ismerete jóval szélesebb körû volt. Talán a nagy turkológusnak, Németh Gyulának lesz igaza, aki úgy vélte, hogy a "székely írás" általános magyar termék, tehát más honfoglaló törzsek is ismerhették.

5.33: A Maros megyei emlékek keletkezésének idõpontja a 14. Századtól ível. Meglátásunk szerint folytonosan használt, ápolt írásként funkcionált századokon át, amelyet nem tanítottak az iskolákban, de fenntartotta a népi gyakorlat, a néphagyomány: úgy öröklõdött ránk, akár csodálatos szépségû mesekincsünk és népballada-költészetünk.

5.34: Nem kizárt több rovásírásrendszer ismerete. Honfoglaló magyarjaink többnyelvûségét ma tényként emlegetjük. Az ez utáni kutatás talán igazolni fogja a meglátás helyességét.

5.35: Maros megye emlékanyagában tárgyfeliratok is vannak. Ennek óriási jelentõsége van. Harmatta József véleményével értünk egyet: "...a türk rovásírás elterjedtségét, használatát és szerepét a mindennapi életben csak a tárgyfeliratok tudják megvilágítani". /8/

8a "friss leletekre" és az ebbõl leszûrt következtetésekre vonatkozóan Ráduly János és Benkõ Elek "A magyar rovásírás fõbb emlékei" c. írásában bukkantam (9-16.o.). A cikk az 1990. utáni leletek elõtt taglalja a régi emlékekre vonatkozó kutatási eredményeket is.

Összes ajánlás (0)

0 az 5 csillagból

Szóljon hozzá!

Hozzászólás beküldése vendégként

0 / 1000 Karakter korlátozás
A szöveg legyen 5-1000 karakter között
szabályok és használati feltételek.

E véleménycsere résztvevői

TudásTár

A Magyar TudásTár a világhálón. Egy helyen, magyarhonban, magyar környezetben.

Tudatfeltáró és -bővítő előadások mozgókép formában magyarságunk múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. A MAG, a tudás népe lelki tápláléka az, amit többek közt neves előadóinktól fogadhatunk: Szántai Lajos, Pap Gábor, Molnár V. József, Varga Tibor, Born Gergely, Grandpierre Attila, Paksi Zoltán és sokan mások. Minden előadás letölthető és hamarosan böngészőben is megnézhető.

Honlapunkon tárolt előadásainkkal elsősorban azon honfitársainkat szeretnénk elérni, akik bármily okból nem tudnak személyesen meglátogatni egy előadást. Gondolunk itt a Föld számos országába kikerült testvéreinkre, és a Kárpát-medence szórványban élő magyarjaira, akik a beolvadás, beolvasztás ellen küzdenek nap mint nap.

HangTár

 A Magyar Táltos Honlap elérhetővé teszi számos előadás hanganyagát hordozható hanglejátszóra felmásolható formában. A felvételek java sztereó 44kHz 128Kbps-os mp3 (CBR).
Elérhető az előadók listája, vagy rendezvényenként: Kurultaj, Magyarok Országos Gyűlése, Szent Korona Konferencia, Magyar Sziget és sok más...

- Lejátszáshoz kattintson bal egérgombbal a "Letöltés/Lejátszás"-ra. Ha nem indulna el magától a hanganyag, azesetben a megnyíló ablakban kattintson a megnyitás sorra, és az alapértelmezett mp3 lejátszója máris elindul.
- Letöltéshez kattintson jobb egérgombbal a "Letöltés/Lejátszásra"-re és mentse el a számítógépe kívánt könyvtárába.

HírTár

 A HírTár ismeretterjesztő mozgóképeivel hiánypótló szolgáltatást szeretnénk nyújtani, lásd a rövid áttekintést:
- Kubínyi Tamás "Agora" című, megszüntetett műsora a DunaTV II-es csatornán 2007-ben. Ugyancsak Kubínyi Tamás betiltott "Közügyeink" című műsora
- A Magyarok Szövetsége által 2008-as Kurultaj és a 2009-11-es Magyarok Országos Gyűlése rendezvénysorozat előadásainak kép- és hangfelvétele szintén csak nálunk érhető el
- Őstitkaink sorozat összes része Grandpierre Attillával, míg meg nem szüntették
- A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett Magyar Sziget DVD DivX avi formátumban és a Magyar Sziget rendezvény előadásai
- A Szent Korona Országáért Alapítvány szervezte Szent Korona Konferencia előadásainak mozgókép- és hangfelvételei
- A Székely Sziget rendezvény előadásainak mozgókép- és hangfelvételei
- Benonulás Felvidékre, Délvidékre és Erdélybe... stb...

VersTár

 A VersTár számos verset és dalszöveget tartalmaz barátaink és testvéreink tollából. 

Bárki küldhet be verseket (kapcsolat menü).

 

ZeneTár

 A ZeneTár magyar zenei felvételeket rejt az alábbi zenekaroktól.

A tartalom bővül, csak néha kicsit visszafogottan, mivel csak olyan dalokat tehetünk közzé, melyekre kimondottan engedélyt kaptunk a jogtulajdonostól. Várjuk a zenekarok jelentkezését, akik maguktól kérik és hozzájárulnak nemzeti zenéjük közzétételéhez.

 

Támogatás

 

Vagy átutalással:
OTP, DiBa

Hozzászólások

Adatott a benső szó által egy kis magán imakörben német anyanyelven. A fordítás magyar nyelvre által...
Egy friss összehasonlítás biztonsági szempontból: https://www.eff.org/secure-messaging-scorecard
Javítás. A fejlesztő válasza kérdéseimre:
1. Which encryption use BitTorrent Sync for the Transport...

Naplóbejegyzések

Szemrehányás helyett
Napló
Rate this blog entry:
Itt a május!
Napló
Rate this blog entry:
Fejlesztések honlapunkon
Napló
Rate this blog entry:

Belépés

Jelenleg 54 vendég és 0 felhasználó van vonalban.

Hirdesse honlapunkat!
Hirdetés:
IV. Székely Sziget
2012.06.28-30.
Hirdetés:
Álmos Király Televízió 1
Munkanaponként 18:00-22:00 óráig
Álmos Király Televízió 2
Archívum
Magyar Táltos Honlap. Egy az Isten. Ébredj Magyar!
A független és eredeti TudásTár
Minden jog fenntartva © 2007-2014
Magyar Táltos Honlap