|
Írások -
Magyar jelen
|
|
Írta: Z. Kárpát Dániel
|
|
2007. Földanya hava 09. vasárnap, 17:16 |
 Valós alternatíva a magyar gyarapodás: Épüljön a Remény Háza
Miközben a csonka országban harcolunk, az elszakított részeket elveszítjük, mivel azok magyarsága beolvad - vallja Toroczkai László, a HVIM alapítója. Azonban nem áll meg a kesergõk szintjén, hanem azonnal új, korszakalkotó ötlettel rukkol elõ, mely rövid idõn belül megvalósítható, szó szerint felépíthetõ!
- Mit takar a Remény Háza-program elnevezés?
- Mára a magyarság számára csak a remény maradt a megmaradásra és felemelkedésre. A remény azonban sohasem halhat meg! Egyre többen gondolják azt, hogy már a megcsonkított, trianoni határok közé zárt Magyarországon is kétségessé vált, hogy a magyarság lesz-e a vezérnép, avagy rabszolgákká, európai palesztinokká süllyedünk a már csak nevében magyar köztársaságunkban. Ehhez képest valóban furcsának tûnhet, de én nemcsak abban reménykedem töretlenül, hogy egész Magyarországot visszafoglaljuk, hanem abban is, hogy történelmi hazánk és örökségünk, a Kárpát-medence és gyepûvidékei egyszer ismét egységet alkotnak majd. Hiszek a feltámadásban! Ezért viszont nap mint nap küzdenünk kell, erõnkön fölül is. A szétszóratott, számtalan határral szétszabdalt magyarságot, valamint a velünk együtt élõ népeket ismerve, ki kell mondanom, hogy nemzetünk pusztulásáért a felelõsöket elsõsorban magunk között kell keresnünk. A magyarságba beépült elemek, magyar nevû és esetleg magyar származású, de idegen szívû emberek irányítják a nemzetellenes folyamatot, a kishitû, megalkuvó és gyáva nemzettársaink pedig kiszolgálják õket. Ez nemcsak az úgynevezett, valódi szerepét mára elvesztett anyaországban, hanem az elszakított területeken is így van. Sorolhatnám azokat a népeket - mint az írek vagy éppen az albánok -, amelyek megsokszorozták lélekszámukat, miközben elnyomásban éltek, nemzettudatuk pedig hihetetlenül megerõsödött, holott az anyaországuktól elválasztva éltek. Sajnos a mi nemzetünket a belsõ féreg rágja, miközben szinte kivétel nélkül egészséges és erõs nemzettudatú, vagy éppen a sovinizmust is állami szintre emelõ népek között élünk. így tényleg nincs esély a megmaradásra.
- Mi tehát a teendõ?
- Meg kell erõsíteni a magyar nemzeti öntudatot, hogy honfitársaink büszkék legyenek származásukra, történelmükre, hagyományaikra, múltbéli és jelenkori vitézségükre. Elsõsorban a fiatalok között, ha úgy tetszik, divattá kell tenni a magyar nemzeti érzést. A horvát fiatalok például nemzeti szimbólumaikat ábrázoló pólókban járnak, sõt láttam már Eszéken egy lányon a horvát címer úgynevezett sakktáblás mintázatában pompázó cipõt is. Egy szerb, egy szlovák, egy ukrán vagy egy román számára normális dolog, hogy a házát, a kocsiját a nemzeti színekkel ékesíti, nekünk magyaroknak viszont mintha szégyellni kellene a nemzeti szimbólumainkat. Hála Istennek az elmúlt években a magyar nemzeti oldal sokat tett azért, hogy ezt a hátrányunkat leküzdjük, hiszen ma már egyre több autó jár Nagymagyarországos matricával, újra íjnagyhatalom lettünk, egyre többen lovagolnak, megjelentek a nemzeti fesztiválokon a jurták, újra kezd virágozni a hun-magyar kultúrkör. De még mindig sokat kell tennünk! Ma a több százezer négyzetkilométernyi szállásterületünk nagyobb részén (az összmagyarság megközelítõen egyharmada) él kisebbségben, szórványban a magyarság. Csonka-Magyarország, Székelyföld nagy része, a délvidéki Tisza mente néhány települése és a kis Csallóköz kivételéve! lényegében mindenhol más népek közé beágyazódva, szórványban élünk. Különösen nehéz megmaradni a végvári vidékeken, mint például Csángóföldöm, Krassó-Szörényben, Temesben, Szolnok-Doboka vármegyékben, Kelet-Szlavóniában, a Szerémségben, vagy éppen a felvidéki szórványvidékeken. Addig, amíg a tömbmagyar területeken mentálisan megtörhet a magyarság, de fizikailag nem tûnik el, a szórványvidékeken egyszerûen beolvad, elfogy, megsemmisül. Hiába lesz egyszer lelki értelemben magyar feltámadás, ezeket a vidékeket a gyakorlatban is elveszítjük. Mivel azok, akiknek ez feladata lenne és a szükséges anyagi erõforrások fölött is a rendelkeznek - vagyis a Magyar Köztársaság és a hatalomban lévõ magyar pártok, mint az RMDSZ, az MKP vagy a VMSZ, semmit nem tesznek ezekért a területeinkért, nekünk kell cselekedni. Néhány hete Szlavóniában egy magyar fiatal bizonygatta nekem ékes magyar nyelven, hogy õ horvát, Krassó-Szörény vármegyében pedig egy magyar anyától származó fiatalember mondta ugyanígy tökéletes magyar szavakkal, hogy õ bizony román és semmi köze a magyarokhoz. Nem szabad rájuk haragudnunk, mert nem õk a hibásak. Azokon a végvári vidékeken, például Krassó-Szörényben, amelyrõl beszélünk, a magyar fiatalok 90 (!) százaléka más nemzetiségû párt választ magának. Ez ellen nem nagyon lehet tenni, mert egy olyan faluban, ahol a magyar fiatal nem talál már másik magyar fiatalt, ott természetszerû, hogy más nemzetiségûvel házasodik. Ráadásul a párválasztást nem lehet mesterségesen szabályozni. Azt viszont már igen, hogy ezekbõl a vegyes házasságokból ne csak horvát, szerb, román, szlovák gyerekek szülessenek, akik nem a magyarságot, hanem a másik nemzetet fogják erõsíteni és tovább gyarapítani. Miért ne lehetnének magyarrá, mint a korábbi évszázadokban? Ehhez azonban meg kell erõsítenünk a magyar öntudatot ezeken a vidékeken. Fõleg a csúfos népszavazás és a 2002-es kormányváltás óta nincs mit csodálkozni azon, hogy az elszakított területeken meggyengült a magyarsághoz való tartozás érzése. Mivel az emberek többsége mindig az erõsebbhez szeret tartozni, nem csoda, hogy a szórványvidékeken óriási méreteket öltött a beolvadás, az asszimiláció. Egyedül hagyták õket. A Remény Háza-programnak éppen emiatt az a lényege, hogy ezeken a végvári szórványvidékeken, kizárólag közadakozásból vásárolnánk olyan régi, hagyományos házakat, ahonnan kihaltak a lakók, s ahelyett, hogy az épület az enyészeté vagy új jövevényeké lenne, a Remény Házát rendezzük ott be, így létrejönnének a magyar megmaradást segítõ bázisok. Az ilyen szórványvidékeken - mivel a kisebbségbe szakadt magyarok szavazati aránya elhanyagolható - a Magyar Köztársaság és a helyi érdekképviseleti szervezeteik által cserben hagyva sok esetben elnyomatva, sõt megfélemlítve élnek a magyar emberek. Panaszaik a legtöbb esetben el sem jutnak a megfelelõ jogorvoslati helyekre. A Remény Házában a jogsértéseket is gyûjteni és közvetíteni fogjuk, s ide az emberi kapcsolatoknak köszönhetõen bátrabban fognak betérni a sérelmeket elszenvedõk is. A Remény Háza nemcsak önbizalmat adó támasza lehet ezeknek a kisebbségbe került magyar közösségeknek, de a Remény Házaiban zajló pezsgõ magyar élet lehetõvé teszi, hogy innen õrködjünk a környék magyar emlékei fölött, ápolva, óvva a mûemlékeket, temetõket, emléktáblák, eligazító jelzések kihelyezésével pedig útba igazítva az erre vetõdõ, õseinek nyomait kutató magyar vándort.
- Házba visszatérhet az a közösségi élet és létforma, mely a magyarságra jellemzõ volt a régiségben?
- Igen, éppen ez az egyik cél. A Remény Házainak udvarain a környékbeli magyar gyermekek számára játszóteret, könyvtárat, az ifjúsági korosztálynak pedig olyan kulturális, szórakozási lehetõségeket alakítunk ki, mint pl. mozgóképterem, táncterem, tornaterem, internet-kávézó. A Remény Házainak területén a magyar a hivatalos nyelv. Így biztosítjuk, hogy ezeken a szórványvidékeken is lehetõség legyen a magyar fiataloknak a beolvadás helyett egymásra találni, illetve a vegyes házasságokból születõ gyermekeket az elkallódás helyett a magyar nemzet kebelére emelni.
- „Gazdaságilag" hogy képzeli el a Remény Háza életét? Mibõl marad fenn?
- A mezõgazdasági termelésre és állattartásra is alkalmas ingatlanokat olyan szegény sorsú fiatal magyar pároknak, családoknak adjuk használatra, akik vállalják, hogy nem vándorolnak el, és gyermekeik a magyar oktatásban fognak részt venni. A hagyományos gazdálkodásból tarthatná fenn magát a magyar család, de emellett a Remény Házaiban szálláshelyeket alakítunk ki, ahol nem csupán a szállási joggal rendelkezõ adományozók, de térítés ellenében utazók is megszállhatnának, akik ezzel nem csupán a Remény Házát támogatnák, de innen kiindulva fedezhetnék fel a tömbmagyarság területén élõk számára többnyire ismeretlen végvári vidékeket.
- Milyen visszajelzéseket hozott a meghirdetés óta eltelt elsõ idõszak?
- Eddig sajnos nagyon kevesen és kizárólag kispénzû emberek támogatták az ügyet. Talán a jelenlegi zûrzavaros belmagyarországi történések miatt most kisebb a figyelem az elszakított területekre, de én azt mondom, hogy Csonka-Magyarországon úgyis kiharcoljuk a gyõzelmet, ám ezeket a végvári területeinket közben elveszítjük, ha nem figyelünk rájuk! A másik, hogy a média természetesen alig ad hírt a Remény Háza-programról, egyszerûen nem is érdekli õket. Bízom benne, hogy sokan eljönnek a Magyar Szigetre, s abban az esetben, ha nem lesz veszteséges a fesztivál, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a támogatók együttes erejével mégis sikerül még ebben az évben felavatni az elsõ Remény Házát. Ehhez azonban sok honfitársam segítségére van szükségünk, akik munkájukkal vagy anyagi támogatásukkal mellénk, hatvannégy vármegyések mellé állnak.
- Mikor jöhet el az a kor, amikor nem lesz szükség Remény Házára?
- Ehhez nekünk, ma nemzeti radikálisoknak nevezett embereknek kell hatalomra kerülnünk! Azoknak a magyaroknak, akiknek a bátorságuk, a képességeik és a tehetségük is megvan ahhoz, hogy rendet csináljanak Magyarországon, s a jelenlegi, idegen rongyokba öltözött köztársaság helyett, a régi, tradicionális alapokra épülõ Magyarország kisugárzása elég erõs legyen ahhoz, hogy a Kárpát-medence újra a régi fényében ragyogjon!
Z. Kárpát Dániel
HOGYAN CSATLAKOZHAT A REMÉNY HAZA-PROGRAMHOZ?
3000 forinttól minden adományozónak a nevét feltüntetjük a Remény Háza falán elhelyezett táblán! 100 ezer forint fölött az adomány szállásjogot is jelent, amelynek értelmében az adományozó és családja 3 éven keresztül bármikor megszállhat a Remény Házában. További 100 ezer forintonként további 3 év szállásjogot jelent a hozzájárulás (tehát, aki 1 millió forintot adna, annak 30 évre érvényes a szállásjog).
A támogatást a következõ bankszámlaszámra lehet küldeni:
Hatvannégy Vármegye Alapítvány
12067008-00393777-00100005
(SWIFT kód: UBRTHUHB)
Kérjük, hogy a közlemény rovatba írják be: Remény Háza (illetve, ha nem szeretné, hogy az épület falára felkerüljön a támogatók közé a neve, kérjük azt is jelezze). Kérésre sárga csekket küldünk. Igényüket az
Ezt a címet a reklámrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címen vagy a 0036-20-399-7059-es telefonszámon jelezhetik.
Megjelent a Kárpátia folyóirat 2007. augusztusi számában
 |
TudásTár
A Magyar TudásTár a világhálón. Egy helyen, magyahonban, magyar környezetben.
Tudatfeltáró és -bővítő előadások mozgókép formában magyarságunk múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. A MAG, a tudás népe lelki tápláléka az, amit többek közt neves előadóinktól fogadhatunk: Szántai Lajos, Pap Gábor, Molnár V. József, Varga Tibor, Born Gergely, Grandpierre Attila, Paksi Zoltán és sokan mások. Minden előadás letölthető és hamarosan böngészőben is megnézhető.
Honlapunkon tárolt előadásainkkal elsősorban azon honfitársainkat szeretnénk elérni, akik bármily okból nem tudnak személyesen meglátogatni egy előadást. Gondolunk itt a Föld számos országába kikerült testvéreinkre, és a Kárpát-medence szórványban élő magyarjaira, akik a beolvadás, beolvasztás ellen küzdenek nap mint nap.
HangTár
A Magyar Táltos Honlap elérhetővé teszi számos előadás hanganyagát hordozható hanglejátszóra felmásolható formában. A felvételek java sztereó 44kHz 128Kbps-os mp3 (CBR).
Elérhető az előadók listája, vagy rendezvényenként: Kurultaj, Magyarok Országos Gyűlése, Szent Korona Konferencia, Magyar Sziget és sok más...
- Lejátszáshoz kattintson bal egérgombbal a "Letöltés/Lejátszás"-ra. Ha nem indulna el magától a hanganyag, azesetben a megnyíló ablakban kattintson a megnyitás sorra, és az alapértelmezett mp3 lejátszója máris elindul.
- Letöltéshez kattintson jobb egérgombbal a "Letöltés/Lejátszásra"-re és mentse el a számítógépe kívánt könyvtárába.
HírTár
A HírTár ismeretterjesztő mozgóképeivel hiánypótló szolgáltatást szeretnénk nyújtani, lásd a rövid áttekintést:
- Kubínyi Tamás "Agora" című, megszüntetett műsora a DunaTV II-es csatornán 2007-ben. Ugyancsak Kubínyi Tamás betiltott "Közügyeink" című műsora
- A Magyarok Szövetsége által 2008-as Kurultaj és a 2009-11-es Magyarok Országos Gyűlése rendezvénysorozat előadásainak kép- és hangfelvétele szintén csak nálunk érhető el
- Őstitkaink sorozat összes része Grandpierre Attillával, míg meg nem szüntették
- A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett Magyar Sziget DVD DivX avi formátumban és a Magyar Sziget rendezvény előadásai
- A Szent Korona Országáért Alapítvány szervezte Szent Korona Konferencia előadásainak mozgókép- és hangfelvételei
- A Székely Sziget rendezvény előadásainak mozgókép- és hangfelvételei
- Benonulás Felvidékre, Délvidékre és Erdélybe... stb...
VersTár
A VersTár számos verset és dalszöveget tartalmaz barátaink és testvéreink tollából.
Bárki küldhet be verseket (kapcsolat menü).
ZeneTár
A ZeneTár magyar zenei felvételeket rejt az alábbi zenekaroktól.
A tartalom bővül, csak néha kicsit visszafogottan, mivel csak olyan dalokat tehetünk közzé, melyekre kimondottan engedélyt kaptunk a jogtulajdonostól. Várjuk a zenekarok jelentkezését, akik maguktól kérik és hozzájárulnak nemzeti zenéjük közzétételéhez.
|
Honlapunkat 50 látogató böngészi
Támogatás
|
Támogassa a Magyar Táltos Honlap fennmaradását PayPal-on! |
|
|
Vagy belföldi átutalással:
Szent Korona Országáért Alapítvány
Közlemény mező: Magyar Táltos Honlap
Bankszámlaszám:
MKB 10300002-20172042-00003285
|
RSS-csatorna hozzászólásai
