|
 Németh Endre maga írta blogjában: A nekünk nem tetszők démonizálása jelen van a tudományos életben is, akárcsak közéletünk minden szegmensében. Mégis ugyanebbe a hibába esik. Pontosabban nem démonizálja, hanem kigúnyolja a más véleményen levőt. Pedig mindketten a magyarság öntudatra ébredése szempontjából keresik az igaz őstörténetet, és a hivatalos tudomány egyaránt kitaszítja őket. Németh laikusnak minősíti Darai Lajost, mert filozófus létére felhasznál genetikai adatokat. Az őstörténet alapjai sokfélék: régészet, néprajz, nyelvészet, történettudomány, genetika. Nincs olyan ember, aki mindegyikhez értene.
A filozófus éppen olyan ember, aki mások eredményeit összevetve ki tud kerekíteni egy valószínű, összeillő elgondolást. Ugyanazokból a tényekből esetleg többféle történet is kikövetkeztethető. Amíg semmi biztosat nem tudunk arról, milyen nyelven beszéltek a vonaldíszes kerámia készítői és milyenen a kurgánépítők; hogy a helyben lakók tértek-e át Árpád népének a nyelvére, vagy fordítva, vagy összeolvadt a két nyelv, esetleg mindegyikük magyar-féle nyelven beszélt, addig szinte választás kérdése, ki melyiket vallja ősének: az őslakókat vagy a hódítókat. Úgy tűnik, a Kurultáj és a Magyarok Szövetsége e választás mentén távolodott el egymástól, és ez nagy kár. Valószínű, hogy a magyarság legalább két rétegű miként Darai Lajos feltételezi is. A honfoglalás és a mamutvadászat nem zárja ki egymást, hiszen a mamutvadászat jóval régebben volt. A honfoglalás (vagy -visszafoglalás) óta történtekről többet lehet tudni, és kétségtelenül igazabbat kellene tanítani, terjeszteni erről az időszakról is. De az sem közömbös, mi volt azelőtt. Ha politikai okból lettünk finnugorok, akkor most ne azért legyünk hunok, szkíták, türkök, mert azok szervezettek és híres harcosok voltak, és ne azért legyünk Kárpát-medencei őslakók, mert az jobban igazolja e hazához való jogunkat! Érvet érvvel szembeállítva keressük az igazságot! (-- Buvári Márta)
Honfoglalás vagy mamutvadászat?
Bevezetés
Általában nem szokták hangsúlyozni, hogy a Honfoglalás puszta ténye a magyar nemzetté válás sajátos vonásaira mutat rá. A legtöbb újkori európai nemzet történetében ismeretlen a honfoglalás fogalma. Kialakulásuk általában jóval a nagy népvándorlási hullámok után történik bonyolult kölcsönhatások és különböző népességek lassú összeolvadása révén, amelyből az egyes komponenseket igen nehéz különválasztani, és még nehezebb konkrét időponthoz kötni a megjelenésüket illetve nemzetalakító hatásukat!
Ez nemcsak azt jelenti, hogy a magyar nép egyike a modern Európa első politikailag szervezett közösségének, hanem azt is, hogy nem szokványos kérdések sorozata is joggal merül föl a magyarok eredete kapcsán. Honnan jöttek, melyek voltak vándorlásuk fontosabb állomásai? Hol szakadtak le esetleg nagyobb magyar tömbök a vándorlás közben? Érkeztek-e esetleg már korábban magyar nyelvű csoportok a Kárpát-medencébe a Honfoglalás előtt? És nem mellékesen, hogy hol és mikor alakult ki a magyar nép?
Mivel ez utóbbi kérdések valóban izgalmasak, de nyomasztó forráshiánnyal kell szembe nézniük a témában kutatóknak, ezért érthető módon elszaporodtak a különféle, minden alapot nélkülöző, nem egyszer sértő nézetek Árpádról és a Honfoglalásról.
Őshonosak-e a magyarok a Kárpát-medencében?
Az utóbbi években széles körben terjed (bizonyos szervezetek hatásos propagandájával) az a nézet, hogy a magyarok őshonosak a Kárpát-medencében. Legújabban egy olasz kutatónő, Ornella Semino genetikai kutatási eredményeivel próbálják alátámasztani ezt a feltevést. A tanok hirdetői szerint a lengyelekben, a magyarokban és az ukránokban egyaránt igen magas, 60% körüli az aránya az M178-as Y kromoszómához kötődő markernek. Ez pedig nem mást jelent, mint hogy a lengyelek és az ukránok elszlávosodott magyarok, és mi mindig is itt éltünk a Kárpát-medencében. Az alábbiakban néhány érvet hozok föl ezen állítás cáfolatául.
1.) A magyar hagyomány összes forrása egybehangzóan a magyarok keleti származását erősíti meg. A magyar krónikák is erről számolnak be, és a magyar királyok legtöbbje keresete a keleten maradt magyar csoportokat. A hagyomány alapján legfeljebb az a kérdés tehető föl, hogy érkeztek-e magyarok már korábbi migrációs hullámokkal keletről akár a hunokkal, akár az avarokkal, onogurokkal, illetve, hogy részben ezek a törzsszövetségek összefügghetnek-e egymással.
2.) A tudósok között komoly viták folynak a magyarok eredetével kapcsolatban. Azonban akár nyelvészeti, akár antropológiai vagy bármilyen más tudományos nézőpontból közelítik meg a kérdést, abban mindenki egyet ért, hogy a magyarok gyökerei az Urálon túli területeken keresendők.
3.) A kérdéses Semino tanulmány magyarokra vonatkozó része szinte értékelhetetlen Azóta több hasonló jellegű, de többszörösen nagyobb mintaszámmal dolgozó vizsgálat is történt a magyar populáción, amely teljesen más arányokat hozott ki a magyarok genetikai jellemzőivel kapcsolatban
4.) Ne csodálkozzunk ezen, mivel a Semino tanulmány tárgya nem a magyar populáció, hanem egy egész Európára kiterjedő neolit migráció hatása volt. Seminoék összesen 60 magyar mintát dolgoztak fel Összehasonlításképpen: Magyarországon egy pártpreferenciát kutató közvélemény kutatás 1200-1300 fős mintától számít reprezentatívnak
5.) Az M178-as marker Indiától, Skandináviáig, Mongóliától Törökországig mindenütt megtalálható ebből egy nép kialakulási helyére, de még ősi kapcsolataira nézve is, szinte semmilyen következtetés nem vonható le. Hiszen ezt a tanulmányt őstörténeti vonatkozásban a szakemberek (genetikusok, antropológusok) nem szokták említeni, csak olyan laikusok, mint Darai Lajos (filozófus), vagy az amúgy is sok mese elemet felvonultató Friedrich Klára Szakács Gábor piramiskutató páros.
6.) További vizsgálatra van szükség annak megállapítására, hogy a magyar népességben előforduló M178-as markert hordozó népesség pontosan honnan származik.
7.) Az M178-as marker közel 20 ezer éve keletkezett és máig tart a vita arról, hogy melyik régióban. A Kárpát-medence azonban nincs még a lehetséges jelöltek között sem.
8.) Nagy kérdés, hogy szlávosodhattak el a viszonylag nagy lélekszámú ukránok és a lengyelek, ha eredetileg ők is magyarok voltak. Nincs semmilyen adat a magyarokról (a Kárpát medencében) mint népről a Honfoglalás előttről és nincs semmilyen adat a hungarusok-ról (hunokról) a hunok megjelenése előttről.
9.) A magyarság embertani jellegeinek a nagyszámú mintákon végzett vizsgálatai nyomán egyértelműen elmondható: a mai magyarságban is legnagyobb gyakorisággal a keleti eredetű, turanid formakör, a pamíri és keleti mediterrán, valamint az armenid (kaukázusi) típusok a leggyakoribbak. Természetesen nem csak ezek vannak jelen, de ezek a típusok Európa más tájain nagyon alacsony gyakorisággal fordulnak elő (leszámítva a Balkán egyes vidékeit, amelyeket szintén elért a keleti népvándorlás hatása, illetve később az oszmán hódítás). A történeti korok csontvázleleteinek szisztematikus, időrendre bontható elemzése pedig kimutatja, hogy a keletről érkező népességek genetikai (embertani) hatásai átrajzolták a Kárpát medence embertani jellegét, és ezt a jelleget őrzi alapvetően a magyar lakosság máig is.
Konklúzió
Érthetetlen okból (illetve a magyarság identitását kikezdő és mindig összezavarni akaró erők logikája szerint-nagyon is érthető okból) a Honfoglalás és a honfoglalást lezáró pozsonyi csata nem került az őt megillető helyre a magyar közgondolkodásban Másrészt a hét gyászmagyar, az augsburgi vereség híre messze elhomályosítja a pozsonyi csatáét. Pedig már Aventius, a középkori bajor krónikás is felismerte, hogy a pozsonyi csata jelentősége nem mérhető az augsburgiéhoz [6]. Az előbbi Közép-Európa sorsát évszázadokra eldöntő ütközet volt. Utóbbi egy kalandozó magyar seregrész veresége (a közel száz sikeres csata mellett).
Árpád művének a súlyát fémjelzi, hogy az első Árpád-házi király által alapított keresztény magyar állam Közép-Európa vezető hatalmává vált bő 500 évre, a mohácsi vereségig; és ezt a vezető szerepét a mongol támadás kivételével semmilyen katonai támadás nem tudta megingatni. Sőt, ma már a kínai és perzsa forrásokra támaszkodó legújabb kutatások alapján árnyaltabban fogalmaznak a történészek a muhi csatával és a tatárjárással elszenvedett vérveszteség kapcsán is.
A mamutvadász magyarokról és Kárpát-medencei őshonosságunkról szóló áltudományos tanok valójában a magyar államiság alapjait, és a magyar nemzet egyedi vonásait, történelmét és ősi legendáit kérdőjelezik meg.Elég csak egy pillantást vetünk a környező országokban vagy a távoli brit szigeteken zajló és lezajlott asszimilációs folyamatokra, hogy lássuk: minden nép kulturális öröksége milyen törékeny. Azok a nemzetek, amelyek elfordulnak hagyományaiktól, könnyen felmorzsolódnak az évszázados küzdelmekben és még könnyebben a modern kor minden nemzeti karaktert egybemosó globalizmusában. Megmaradásunk egyik alapköve: merjünk magyarnak lenni!
Németh Endre
Forrás: kurultaj.hu
(Rövidítve, helyesírásilag javítva. Terjedelmi okokból a hivatkozásokat is kihagytuk. a szerk.)
Darai Lajos válasza:
Az írás alján látom, hogy Forrás: kurultaj.hu. A múlt nyáron erről a rendezvényről Bíró András Zsolt szervező kitiltatta a könyveinket. Ez eleve kizárja, hogy itt valamilyen elfogulatlan kritikával találkozhatunk. (honlapunk beszámolt erről a tiltott könyvlistáról)
Már a levél elején beindul egy fejtegetés az ellen, amit mi képviselünk. Egyértelműen a vándorlási elméletből kiinduló megállapításokat tesz, aminek a lényege, hogy szükségünk is van a honfoglalásra, erre a XIX. század végén kitalált és alkalmazott fogalomra és előnyünk is származik belőle, mert ezáltal mi modern nemzet lettünk, míg a többi európai nép csak nehezebben meghatározhatóan lett politikailag szervezett közösség.
Kiáltó tehát az anakronizmus, mai fogalmak visszavetítése. Be is mondja, hogy itt Árpád nagyfejedelemre és a Honfoglalásra sértő nézetről van szó.
Ennek megfelelően keleti származást emleget a magyar hagyomány összes forrása alapján. Csakhogy ez így nem mond semmit, mert akár még a Dnyeperig tartó terület is keletre van a Kárpátoktól. Míg a krónikák a bibliai eredetről ugyan szólnak, meg szkíta területen való tartózkodásról is, de nem különböztetik meg az uralkodói réteget a néptől, azaz a népről nem beszélnek.
Tehát Németh lényegében belelátja a keleti eredetet a krónikákba, ugyanakkor nem tudja a kettős műveltséget megkülönböztetni egymástól, vagy ő sem akarja, mint az uralkodók és uralkodói körök számára dolgozó krónikaírók. A harcias csoportok esetleg ázsiai részekről indultak nyugatra, Európába, de nem a magyar műveltség volt rájuk jellemző, hanem a türk. Ezt sokáig megőrizték, még ha teljesen magyarokká, magyar nyelvet jól ismerőkké váltak is a Kárpát-medencében. Taksony például alkalmazott káliz, azaz türk vámszedőket, révészeket, mint megbízhatókat, akiket a Volga mellől hívott be saját szolgálatára.
Nem igaz, hogy a magyar királyok legtöbbje kereste volna a keleten maradt magyar csoportokat, és itt sem világos, hogy hol van az a kelet.
Nem igaz, hogy minden tudós egyetért azzal, hogy a magyarok gyökerei az Urálon túli területeken keresendők.
Egyáltalán nem az utóbbi években terjedt el a magyar őshonosság elmélete, mint a levél állítja, hanem mint hivatkozásaink mutatják, sokkal korábban. Azok megnézéséhez viszont kézbe kellett volna venni könyvünket.
Hunok, avarok és onogurok törzsszövetségének összefüggéseire is rávilágítottunk, és a korábbi földműves beköltözésekre is.
A Semino-csoport vizsgálataira vonatkozó megjegyzés szintén hamis, mert egyrészt lehet ennyi mintából messzemenő következtetést levonni a genetika vizsgált jellegzetessége miatt, másrészt minden mintaadó hasonló nagyságrendben adott mintát. Ez a Németh által hangoztatott érv félreviszi a kérdést. Hasonlóan nagy reprezentatív vizsgálat egyébként nem történt azóta, viszont célzott, az eredményt előre megrendelő inkább. Teljesen dilettáns a pártpreferenciát a genetikához hasonlítani, vagy inkább tudatlan rosszindulat. egy kutatónőnek tulajdonítja az alapvető kutatást, amelyet a világ legrangosabb tudományos folyóirata közölt. Vagy inkább ezzel is csak kisebbíteni akarja a közlést, hiszen a többi 16 kutatót a végjegyzetben felsorolja.
Mi nem az M178-as markerről beszéltünk A magas M17-es mutációs jelző az Y kromoszóma helyre nem álló szakszán viszont tényleg kell, hogy rokonságot jelentsen, és valóban volt kiáramlás a Kárpát-medencéből arra a területre, ahol Európában az utánunk következő két legmagasabb arányt találták. Ezt közöltük is, alátámasztva a régészet adataival.
Senki nem beszélt eddig elszlávosodott magyarokról ezzel kapcsolatban, mert a magyar nevezet megszületése előtt ötezer évvel történt eseményről van szó a kivándorlás kapcsán. Említettük azonban a vonaldíszes kerámia műveltségét és népét, amelynek kivándorlását jól nyomon lehet követni arra a területre is, de máshová is.
A magyar nép születését sem intéztük el annyival, hogy mi mindig is itt éltünk, hanem feltártuk a földművesek Kárpátokon átterjedésének és a fegyveresek itt felbukkanásainak menetét, sorozatát, egészen a földművesek visszaköltözéseiig és a katonai segítőink bejöveteleiig.
Mi az egész leszármazási táblát, azaz öt mutációs szint egymáshoz és a régészeti adatokhoz, időrendhez, embertanhoz, vércsoportokhoz és műveltséghez való viszonyából következtettünk.
Hogy az M17 nálunk is és Közép-Ázsiában is, Indiában is előfordul, arra a würm génáramlása adja választ: a doni telepekről kerülhettek oda is emberek, de nem a Kárpát-medencéből.
Az M178-as marker helyett az M17 keletkezését mi 400-500 évezredesnek tekintjük, míg Semino és társai 40-50 évezredesnek tekintik, nem 20-nak, mint Németh Endre.Mivel félmillió évet vizsgáltunk, természetes, hogy a százezer években mért folyamatok nem csak a Kárpát-medencéhez köthetők, ugyanakkor az itteni folytonosságukat kimutatva vezettük le az adatokat a mai magyarságig.Nálunk egyébként a genetika csak alátámasztotta, amit több tényező együttes elemzésével hoztunk ki. Nem a magyar az elmagyarosodott szláv, ki tette volna azzá?! Hanem a szlávok ugyanabból a vonaldíszes kerámia népéből váltak szlávvá, amely a magyarság alapját jelenti. A szlávok a hajdani szvidéri műveltség területén éltek, emberanyaguk a Kárpátok környezetéből származik, nyelvüket viszont meghatározta a kurgán rátelepedés és a két műveltség ötvöződése. A Kárpátok népe ellenben nem ötvöződött mással, a nyelve ezért az ősi állapotot tükrözi. A szláv alapvetően ragozó nyelv, az 'indoeurópai' jellege a nyelvtani nemében van és alapszókészlete a szatem ággal harmonizál, ámbár rengeteg nem. A szlávok kb. 1700 éve szakadtak különböző nyelvekké, 2 évezrede még igen valószínű, hogy nyelvük csak nyelvjárásokban különbözhetett.
Henkey Gyula sem azt állapította meg, amit ő mond. A keleti eredetű turanid ugyanis nem értelmezhető állítás, mert az elnevezés nem a jegyek hordozójának, hanem a jegytípusnak az eredetére, inkább ismert nagyobb előfordulási helyére utal. Ez a prekoncepció vezérli a többi megállapítását is, mert egyébként a keleti bevándorlás valóságos hatása csekély volt.
Németh aztán a végén ismét a Honfoglalás jelentőségét méltatja, azt érdekes módon a pozsonyi csatához kötve. De az augsburgi vereségről sem ismeri még krónikáink igaz beszámolóját sem, hogy az nem volt vereség, stb. Mi erre is rávilágítottunk. Amint Árpád művének súlyára is.
Valamint a valódi magyar műveltségre is, amint az egyedülálló magyar jellegzetességekre. Ezek nem kizárólag a harcias katonáktól eredeztethetők, sőt túlnyomó részben a letelepedett földműves lakosságtól. És meggyőződésünk, hogy ez a mi kulturális örökségünk nem törékeny, hanem éppenséggel a legerősebb. Ezért nem szabad hagyni, hogy ebek harmincadjára vessék. Ez az igazi magyar hagyomány és józan ész.
Kíváncsian várnánk a cáfolatot, ha ezekről szólna, de a saját értelmezését akarja Németh cáfolni.
Nem érdemelne szót mindez, ha büntetlenül nem terjeszthetné Németh Endre ezen förtelmeit, valószínűleg sok jó magyar embert megtévesztve.
(Darai Lajosnak a Magyarok II. Országos Gyűlésén elhangzott előadása itt olvasható: http://www.magyartaltos.info/index.php/irasok/ostortenetunkrol/1262-cser-ferenc-darai-lajos-karpat-medencei-azonossagunk)
(SzilajCsikó.hu nyomán MagyarTáltos.info)
 |
RSS-csatorna hozzászólásai
Sokkal inkább azon kellene elmélkednünk, hogy mitől olyan fontos hely a Kárpát-medence? Az Avar-birodalom vezetői utolsó erejükkel még beküldik ide az akkor katonaliag legerősebb népüket! Nyílván azért, hogy itt valamit megőrizzenek. Teljesítjük elődeink jól átgondolt akaratát és őrizzük még?