Őstörténetünk

László Gyula : A kettõs honfoglalás elmélete

Írás"Árpád magyarjai a honfoglaláskor itt már magyar népet találtak. Ezek az onogurok (3. avar-hullám -griffes-indás kultúra), akik 670 táján árasztották el hatalmas tömegeikkel a Kárpát-medencét…9. sz. végi bejövetelkor, Árpád vezetésével egy alapvetõen török népesség telepedett le. E két népcsoport összeolvadásából született meg a magyar nép László Gyula elmélete szerint.
Bizonyítékok:

  • 670/680 táján onogurok (új avarok) vándoroltak be, 9. sz.-i források onogurok jelenlétérõl szólnak, márpedig a magyarok idegennyelvi megnevezései az »onogur« népnévbõl erednek,
  • Árpád magyarjainak szállásterülete és a késõ-avar - onogur szállásterületek kiegészítik egymást, és a kettõ adja a XI. sz.-i magyar településrendszert… az onogurok megérték Árpád magyarjainak megjelenését a Kárpát-medencében…
  • A késõ-avarkor népének és Árpád magyarjainak a régészeti hagyatéka igen jól elkülönül (más a temetkezés módja, a fegyverzet, a lószerszám, a viselet, stb.). A két nép temetõinek elhelyezkedése azt mutatja, h. nagyrészt nem egymásra települtek. A késõ-avarkori településeknek több száz (sõt néha több ezer) síros temetõik vannak, ami arra utal, h. õk már falutelepülésekben éltek. Árpád népének viszont ehhez képest jóval kisebbek a temetõi, melyek fõleg a homokos területeken találhatók, ami azt jelenti, hogy õk feltehetõleg inkább állattenyésztéssel foglalkoztak. A két leletcsoport tehát mozaikosan, egymást mintegy kiegészítve népesíti be a Kárpát-medencét. Vagyis nyoma sincs egyfajta hódítás eredményeként bekövetkezõ pusztításnak, v. rátemetkezésnek.
  • A csontleletek alapján folytatott embertani vizsgálatok szerint ugyanis az Árpád-kori magyar lakosság döntõ többsége nem leszármazottja Árpád magyarjainak. Ennek esetleg az lehet a magyarázata, h. az Árpád-féle magyarok egy katonáskodó, elkülönült réteget alkottak, míg az elsõ honfoglalók adták a lakosság többségét alkotó földmûvelõ, gazdálkodó réteget.
  • Mindezek arra utalnak, hogy a Kárpát-medencében két karakteres nép volt jelen a IX. század végén..
  • Az avar korban már elõbukkannak magyar falu-, patak- és dûlõnevek, ebbõl arra következtetnek, h. a medence belsejében majdnem tisztán magyar telepek, a peremeken, fõként a Kárpátokban szláv települések lehettek. Tehát, ahol a késõ avar temetõk sûrûjét találjuk, ott a helynevek is nagyrészt magyarok, akárcsak Árpád magyarjai településének területén. Ebbõl arra a következtetésre jutottak, h. a késõ-avarkori népességnek is- mivel telepeik neve magyar - magyarul kellett beszélnie. A Tarih-i Üngürüsz szerint "amikor Hunor (azaz Árpád népe) Pannónia tartományba érkezett, látta, h. az ottani népek az õ nyelvükön beszéltek".
  • A késõ-avar - onogurok lakta területek helynevei is jórészt magyarok, pedig itt Árpád magyarjainak nyoma sincs. Nagy területeken hiányoznak Árpád magyarjai, de nagy lélekszámú temetõkkel sûrûn jelennek meg az onogurok…" A késõavar lelõhelyek többsége az árpádkori források alapján összeállított etnikai térképen a »túlnyomórészt magyar« területekre esik,
  • Anonymus Gesta Hungarorumában a honfoglalást úgy írja le, h. elõször a hunok jöttek be, akik a magyarok rokonai, majd utánuk a magyarok.
  • A kijevi Orosz Õskrónikában pedig ezt olvassuk: "Keletrõl, a szkíták földjérõl elõször a bolgár-törökök (hunok) érkeztek és telepedtek Duna mentén, majd az oborok és a fehér ugorok következtek (ezek az avarok és a hozzájuk csatlakozott onogurok), késõbb a fekete ugorok érkeztek (ez Árpád népe)…" A fehér" és a "fekete" csoport megkülönböztetése a belsõ-ázsiai népeknél gyakori. Az itt leírt fekete magyarok valószínûleg az onogurok lehettek, akik a bolgár-törökökkel közös onogur törzsszövetségbe tartozhattak. A magyarok görög ούγγρος (ungrosz) és latin Hungarus elnevezése is az „onogur” szóból ered. Másrészrõl, a krónikások a „fekete” jelzõvel jelölték ugyanazt a népet, amíg még pogány volt, és „fehér” jelzõvel amikor már megkeresztelkedett. A pogány és keresztény jelzõ esetleg egymástól elszakadt néprészeket is jelölt. Ezt olvassuk Prokopiosznál a hunokról, a Nesztor-krónikában az ugorokról, Querfurti Brunónál az ungrikról és Aderamus Cabannensisnél a magyarokról.
  • A hun-magyar mondák utalnak ~ra, a csodaszarvas mondában említett Hunor és Magor testvérekkel, de a többi monda is (Isten kardja, a Hadak útja, Emese álma) közös hun-magyar eredetre és hagyományokra utal. Az Emese álma mondában szereplõ turul szintén közös hun-magyar jelkép, és ez a monda arra is utal, h. Árpád apja, Álmos, Atillától származik, de más források is emlékeznek az Árpádház Atillától való származására (Dümmerth Dezsõ: Az Árpádok Nyomában).
  • Csallány Dezsõ régésznéll pedig ezt olvassuk: "Két honfoglalásunk is volt, a 468-as Baján kagán népességével… a második honfoglalás 896-ban történt…"
  • A 7. század második felében változás következik be az avar díszítõmûvészetben . Megjelenik a griffes-indás díszítés, amely jellemzõ volt a honfoglaló magyarok díszítõmûvészetére is (ezt alátámasztja a Nagyszentmiklóson talált aranylelet , amely avar kori). Emellett a Szarvason talált avar tûtokon látható rovásírásnak van magyar olvasata is. Eszerint a magyarok és az avarok rokon népek voltak.
  • A honfoglaláskori leletek nem mutatnak pusztulásra utaló jeleket, és a magyar települések az avar települések mellé és nem rá települtek, amely megint csak azt igazolja, hogy az avarok Árpádék rokonai voltak.
  • a 8. és a 11. sz.-i temetõk koponyái túlnyomórészt europidok, míg a 10. sz.-iak nagy része europomongolid típusú,
  • a késõavarok a Káma-vidékérõl vándoroltak be, ahol finnugorok éltek.
  • A Kaukázus hegységtõl és a Fekete Tengertõl északra fekvõ õshazájukban élõ magyar törzsszövetség õsei a Hunok és az Avarok birodalmai keretében éltek, úgy mint késõbb az ún. ’onogur-bolgár’ törzsszövetség, v. a Kazár birodalom hun-utód államaiban. Évszázadokon át a Magyarok szerves részét alkották a Hunok és az Avarok államszervezetének, gazd.-i és mûveltségi életének. A hun-magyar mondák közös eredet-hagyománya innen származhatott.
  • Számos régészeti és embertani bizonyíték van arra is, h. a Hunok és az Avarok azonos fajú turáni népek voltak. Ezt az is alátámasztja, hogy a görög bizánci források arra utalnak, hogy a Hunok és Avarok nyelve azonos volt (Dr. Nagy Sándor : A magyar nép kialakulásának története).

Mind az egykorú írásos források, mind az embertani vizsgálatok, mind pedig a régészet eredményei egyértelmûen azt vallják, hogy az avarok nem tûntek el Nagy Károly hadjáratai után, hanem nagy és népes tömbökben megérték a magyar honfoglalást, s összeolvadtak a honfoglalókkal. Egyedül az ún. késõ-avar korból 35-40 000 hiteles sírleletünk van. (László Gy.: A „kettõs honfoglalás"; ugyanott a vonatkozó irodalom is megtalálható.)
Lipták Pál vizsgálatai szerint a kora Árpád-kori magyarság embertani képlete lényegében azonos jegyeket mutat a késõ avar kori temetõk koponyáival. Õ is arra az eredményre jut, hogy igen nagy mennyiségû késõ avar népesség keveredett a honfoglaló magyarokkal. (Lipták: A magyarság etnogenezisének paleoantropológiája.)... Idézhetnénk ugyanis más „objektív külföldi krónikásokat" is - egykorúakat és maiakat-, akik szerint az avar birodalom felbomlása után a nép nagy tömegei a Kárpát-medencében maradtak (pl. Altheim: Geschichte der Hunnen).
Ellenérvek:

  • A griffes-indás díszítés, ekkoriban a legtöbb nomád , fél-nomád népre jellemzõ volt.
  • A viszonylag békés bevonulást pedig azzal indokolják, hogy ekkoriban a Kárpát-medence nagyon ritkán lakott terület volt, hiszen Nagy Károly a 8. században kiirtotta az avarok nagy részét. A terület jelentõs része bolgár gyepû volt, tehát lakatlan terület, a Dunántúl részben a keleti-frank állam, részben pedig a Morva Fejedelemség peremterületéhez tartozott. A Kárpát-medence tehát nem volt túlságosan védett terület, így a magyaroknak nem kellett véres küzdelmeket vívni az itt élõ gyér lakossággal. – (Ha annyira gyér volt a lakosság, akkor hogy lehetett olyan nagy hatással a szláv népesség a magyarra, mind nyelvileg mind kulturálisan a finnugor elmélet szerint?).

„Ma már nem azt mondjuk, hogy a hunok vagy az avarok már "magyarok" voltak, hanem azt, hogy õk is Belsõ-Ázsiából indultak el és más úton, más idõben és a magyarokéhoz hasonló kultúrával érkeztek a Kárpát-medencébe.” (Dr. Kiszely István)

Összes ajánlás (0)

0 az 5 csillagból

Szóljon hozzá!

Hozzászólás beküldése vendégként

0 / 1000 Karakter korlátozás
A szöveg legyen 5-1000 karakter között
szabályok és használati feltételek.

Támogató tagság honlapunk megmaradásáért

Tagsági adomány rendszer honlapunk fennmaradásának biztosítására

  • Ismertető
  • Adomány
  • Elérhető Tár
  • Elérhető tartalom
  • Kiemelt segítségnyújtás
  • Saját Napló részleg
  • Ajándék támogató póló
  • Ingyenes tagság
  • Önkéntes
  • Korlátozva
  • Korlátozva
  • Nincs
  • Nincs
  • Nincs
  • Mégis támogatom!
  • Bronz tagság
  • 3.000,-Ft
  • Legújabb öt előadás
  • Írások, hírek, ZeneTár, VersTár, KépTár
  • Nincs
  • Nincs
  • Igen
  • Támogatom!
  • Ezüst tagság
  • 10.000,-Ft
  • Hozzáférés a 15 legújabb előadáshoz
  • Hírek, írások, ZeneTár, Verstár, KépTár
  • Igen
  • Nincs
  • Nincs
  • Támogatom!
  • Arany tagság
  • 50.000,-Ft
  • Korlátlan hozzáférés
  • Korlátlan hozzáférés
  • Igen
  • Igen
  • Igen
  • Támogatom!

Miért kényszerültünk a tagsági adományozás bevezetésére? Itt utánaolvashat minden kedves olvasónk. Köszönjük megértésüket és támogatásukat!

TudásTár

A Magyar TudásTár a világhálón. Egy helyen, magyarhonban, magyar környezetben.

Tudatfeltáró és -bővítő előadások mozgókép formában magyarságunk múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. A MAG, a tudás népe lelki tápláléka az, amit többek közt neves előadóinktól fogadhatunk: Szántai Lajos, Pap Gábor, Molnár V. József, Varga Tibor, Born Gergely, Grandpierre Attila, Paksi Zoltán és sokan mások. Minden előadás letölthető és hamarosan böngészőben is megnézhető.

Honlapunkon tárolt előadásainkkal elsősorban azon honfitársainkat szeretnénk elérni, akik bármily okból nem tudnak személyesen meglátogatni egy előadást. Gondolunk itt a Föld számos országába kikerült testvéreinkre, és a Kárpát-medence szórványban élő magyarjaira, akik a beolvadás, beolvasztás ellen küzdenek nap mint nap.

HangTár

 A Magyar Táltos Honlap elérhetővé teszi számos előadás hanganyagát hordozható hanglejátszóra felmásolható formában. A felvételek java sztereó 44kHz 128Kbps-os mp3 (CBR).
Elérhető az előadók listája, vagy rendezvényenként: Kurultaj, Magyarok Országos Gyűlése, Szent Korona Konferencia, Magyar Sziget és sok más...

- Lejátszáshoz kattintson bal egérgombbal a "Letöltés/Lejátszás"-ra. Ha nem indulna el magától a hanganyag, azesetben a megnyíló ablakban kattintson a megnyitás sorra, és az alapértelmezett mp3 lejátszója máris elindul.
- Letöltéshez kattintson jobb egérgombbal a "Letöltés/Lejátszásra"-re és mentse el a számítógépe kívánt könyvtárába.

HírTár

 A HírTár ismeretterjesztő mozgóképeivel hiánypótló szolgáltatást szeretnénk nyújtani, lásd a rövid áttekintést:
- Kubínyi Tamás "Agora" című, megszüntetett műsora a DunaTV II-es csatornán 2007-ben. Ugyancsak Kubínyi Tamás betiltott "Közügyeink" című műsora
- A Magyarok Szövetsége által 2008-as Kurultaj és a 2009-11-es Magyarok Országos Gyűlése rendezvénysorozat előadásainak kép- és hangfelvétele szintén csak nálunk érhető el
- Őstitkaink sorozat összes része Grandpierre Attillával, míg meg nem szüntették
- A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett Magyar Sziget DVD DivX avi formátumban és a Magyar Sziget rendezvény előadásai
- A Szent Korona Országáért Alapítvány szervezte Szent Korona Konferencia előadásainak mozgókép- és hangfelvételei
- A Székely Sziget rendezvény előadásainak mozgókép- és hangfelvételei
- Benonulás Felvidékre, Délvidékre és Erdélybe... stb...

VersTár

 A VersTár számos verset és dalszöveget tartalmaz barátaink és testvéreink tollából. 

Bárki küldhet be verseket (kapcsolat menü).

 

ZeneTár

 A ZeneTár magyar zenei felvételeket rejt az alábbi zenekaroktól.

A tartalom bővül, csak néha kicsit visszafogottan, mivel csak olyan dalokat tehetünk közzé, melyekre kimondottan engedélyt kaptunk a jogtulajdonostól. Várjuk a zenekarok jelentkezését, akik maguktól kérik és hozzájárulnak nemzeti zenéjük közzétételéhez.

 

Támogatás

 

Vagy átutalással:
OTP, DiBa

Hozzászólások

Elérhető mind a harminc levetített rész.
Honlapunk felületén átírtunk a napok, hónapok nevét és több kisebb hunglish kifejezést javítottunk a...

Naplóbejegyzések

Szemrehányás helyett
Napló
Rate this blog entry:
Itt a május!
Napló
Rate this blog entry:
Fejlesztések honlapunkon
Napló
Rate this blog entry:

Bejelentkezés

Írja be adatait!

Jelenleg 24 vendég és 0 felhasználó van vonalban.

Hirdesse honlapunkat!
Hirdetés:
IV. Székely Sziget
2012.06.28-30.
Hirdetés:
Álmos Király Televízió 1
Munkanaponként 18:00-22:00 óráig
Álmos Király Televízió 2
Archívum
Magyar Táltos Honlap. Egy az Isten. Ébredj Magyar!
A független és eredeti TudásTár
Minden jog fenntartva © 2007-2014
Magyar Táltos Honlap