|
Írások -
Õstörténetünk
|
|
Írta: Samu Pál Attila
|
|
2009. Fergeteg hava 09. péntek, 19:49 |
|
 Tűzzel-vassal pusztított ősi műveltségünk egy egészen egyedülálló szilánkja került pár hónappal ezelőtt a nyilvánosság elé, de a szkíta és hun gyökereinket tagadó hivatalos álláspontra jellemzően teljesen visszhangtalan maradt.
A Hír TV Különkiadás című műsorának vendége volt Juhász Zoltán, az MTA kutatómérnöke és elismert népzenész, aki egy rendkívül meglepő dologról beszélt. Érdemes először az adás részletét meghallgatni: Letöltés Mp3 (1.7 MB)
A zalavégi Badacsonyi Lajos az apjától tanulta a különleges dallamot, és ahogy neki akkor hozzáfűzték, hogy ez „a régi magyar lovasságnak az indulója”, ugyanúgy járt el ő is később, amikor megmutatta Juhász Zoltánnak. Megtartva ezt a szokást, a kutatómérnök szintén nem mulasztotta el felemlíteni a nézőknek a dallam eljátszása előtt.
A népzene személyes emberi kapcsolatokon keresztül maradt fenn, ezért minden további nélkül elfogadható, hogy a hozzá tartozó címke együtt öröklődött a dallammal nemzedékről nemzedékre, évszázadokon át. Sok zenének a megszólaltatása kötődik valamilyen ünnepélyes alkalomhoz, rítushoz, élethelyzethez. A régi lovasságnak és hadrendnek a letűnése után a hagyományőrzők idővel már csak szóban tudták továbbadni azt a tudást, hogy a dallam milyen helyet foglalt el egykor ősi műveltségünkben.
Külön tisztázást igényel, hogy jogosan érthető-e a „régi magyar lovasság” kifejezés alatt hun haderő, ahogyan az a címben olvasható. A hunok önmegnevezése a magyar volt (Grandpierre Attila: Királyi mágusok ősnépe a magyar. 2007. 73. old.), a több oldalról bizonyított szkíta-hun-magyar folytonosság alapján is kijelenthető, a különböző népnevek leginkább korszakolást jelentenek. A magyar dallam előtt hallható, kísértetiesen hasonló - csak valamivel rövidebb - kínai változat legalább másfél ezer évre, a hun-korig viszi vissza ezt a motívumot. A két nép Belső-Ázsiában élt olyan hosszú ideig egymás mellett, amivel magyarázható a népzenéik közti ilyen nagyfokú egyezés. A dallamnak attól a kortól már biztosan léteznie kellett, ha mindkét műveltségben megtalálható. A „régi magyar lovasság” ezért vonatkozhat sokkal inkább Atilla nagykirály harcosaira, mint mondjuk Mátyás király Fekete Seregére. A történelemben nem a kínaiak, hanem a hunok-magyarok szerepelnek lovasnépként, a vágtázást idéző dallam tehát nagy valószínűséggel nem a kínaiaknál, hanem őseinknél született meg, de érdemes ezt is körültekintőbben megközelíteni.
Juhász Zoltán a különböző népzenék számítógépes vizsgálatával kapott eredményeit A zene ősnyelve című, 2006-ban megjelent könyvében foglalta össze. A számítógépes elemzés kimutatta, hogy a magyar népzenének olyan egyedülálló kapcsolatai vannak más népek zenéjével, amit csak a több ezer éves kárpát-medencei helyzetével lehet magyarázni (uo. 142. old.). Ezzel a népzenekutatás is felzárkózott a kárpát-medencei őshonosságunkat bizonyító többi tudományág mellé. A matematikai alapú zenekutatás másik jelentős lépése, hogy végérvényesen eldőlt, a magyar népzene sokszínűségét, gazdagságát nem idegen minták átvétele teremtette meg, hanem belső fejlődés hatására alakult ki. Az eddig vizsgált népzenék közötti átfedések arra utalnak, hogy komolyan kell számolni a Kárpát-medence zenei magasműveltségének a kisugárzásával a keleti és a nyugati területekre egyaránt. A dallam kora másfélezer évnél jóval több lehet, mert valószínűleg innen került az ókori Kína határának a Nagy Fal védte vonalához.
Az ősi lovassági-induló fennmaradásának helye összhangban áll történelmi tudásunkkal, hiszen a Kárpát-medence mindig is az egyik legjelentősebb hun központ volt. A dallam előkerülése mégis megrendítő, mert az általános vélekedés szerint eredeti műveltségünk végérvényesen a múlté, szinte alig valami őrződött meg belőle. Erre a beidegződésre cáfol rá ez a harci induló is, ami nyílván másként szólt egy sereg kobzos előadásában, a lovak két oldalára szerelt üstdobok kíséretével, csontgolyós, fütyülő nyílvesszők zajával aláfestve.
Mátyás király török indulója néven fennmaradt a Fekete Sereg hadi muzsikájának egy dallama, sajnos szintén szöveg nélkül. Meghallgatható furulyán eljátszva az Egyszólam együttes Zöld erdőben táncolnak című albumán.
A teljes interjú Juhász Zoltánnal
Juhász Zoltán Népzenei összehasonlító elemzések mesterséges intelligenciákkal című tanulmánya
Grandpierre Attila a magyarság önmegnevezéséről
Samu Pál Attila
Magyar Táltos Honlap
 |
TudásTár
A Magyar TudásTár a világhálón. Egy helyen, magyahonban, magyar környezetben.
Tudatfeltáró és -bővítő előadások mozgókép formában magyarságunk múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. A MAG, a tudás népe lelki tápláléka az, amit többek közt neves előadóinktól fogadhatunk: Szántai Lajos, Pap Gábor, Molnár V. József, Varga Tibor, Born Gergely, Grandpierre Attila, Paksi Zoltán és sokan mások. Minden előadás letölthető és hamarosan böngészőben is megnézhető.
Honlapunkon tárolt előadásainkkal elsősorban azon honfitársainkat szeretnénk elérni, akik bármily okból nem tudnak személyesen meglátogatni egy előadást. Gondolunk itt a Föld számos országába kikerült testvéreinkre, és a Kárpát-medence szórványban élő magyarjaira, akik a beolvadás, beolvasztás ellen küzdenek nap mint nap.
HangTár
A Magyar Táltos Honlap elérhetővé teszi számos előadás hanganyagát hordozható hanglejátszóra felmásolható formában. A felvételek java sztereó 44kHz 128Kbps-os mp3 (CBR).
Elérhető az előadók listája, vagy rendezvényenként: Kurultaj, Magyarok Országos Gyűlése, Szent Korona Konferencia, Magyar Sziget és sok más...
- Lejátszáshoz kattintson bal egérgombbal a "Letöltés/Lejátszás"-ra. Ha nem indulna el magától a hanganyag, azesetben a megnyíló ablakban kattintson a megnyitás sorra, és az alapértelmezett mp3 lejátszója máris elindul.
- Letöltéshez kattintson jobb egérgombbal a "Letöltés/Lejátszásra"-re és mentse el a számítógépe kívánt könyvtárába.
HírTár
A HírTár ismeretterjesztő mozgóképeivel hiánypótló szolgáltatást szeretnénk nyújtani, lásd a rövid áttekintést:
- Kubínyi Tamás "Agora" című, megszüntetett műsora a DunaTV II-es csatornán 2007-ben. Ugyancsak Kubínyi Tamás betiltott "Közügyeink" című műsora
- A Magyarok Szövetsége által 2008-as Kurultaj és a 2009-11-es Magyarok Országos Gyűlése rendezvénysorozat előadásainak kép- és hangfelvétele szintén csak nálunk érhető el
- Őstitkaink sorozat összes része Grandpierre Attillával, míg meg nem szüntették
- A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett Magyar Sziget DVD DivX avi formátumban és a Magyar Sziget rendezvény előadásai
- A Szent Korona Országáért Alapítvány szervezte Szent Korona Konferencia előadásainak mozgókép- és hangfelvételei
- A Székely Sziget rendezvény előadásainak mozgókép- és hangfelvételei
- Benonulás Felvidékre, Délvidékre és Erdélybe... stb...
VersTár
A VersTár számos verset és dalszöveget tartalmaz barátaink és testvéreink tollából.
Bárki küldhet be verseket (kapcsolat menü).
ZeneTár
A ZeneTár magyar zenei felvételeket rejt az alábbi zenekaroktól.
A tartalom bővül, csak néha kicsit visszafogottan, mivel csak olyan dalokat tehetünk közzé, melyekre kimondottan engedélyt kaptunk a jogtulajdonostól. Várjuk a zenekarok jelentkezését, akik maguktól kérik és hozzájárulnak nemzeti zenéjük közzétételéhez.
|
Honlapunkat 29 látogató böngészi
Támogatás
|
Támogassa a Magyar Táltos Honlap fennmaradását PayPal-on! |
|
|
Vagy belföldi átutalással:
Szent Korona Országáért Alapítvány
Közlemény mező: Magyar Táltos Honlap
Bankszámlaszám:
MKB 10300002-20172042-00003285
|
RSS-csatorna hozzászólásai
Az iránt érdeklődnék, hogy ki tudná-e egészíteni még ezt az írást valamivel. Olyasmik érdekelnének, hogy az Édesapja rendszeresen játszotta-e annakidején, a "régi magyar lovassági induló" volt-e az állandó jelzője, esetleg mennyire régi magyarokat értett alatta: Mátyás seregét, az árpádi magyarságot, vagy a hunokat. Mondott-e az indulóról bármit még az előzőeken kívül.
Előre is köszönöm a válaszát.
Üdvözlettel:
Samu Pál Attila