Őstörténetünk

A magyar népek ősi írása a rovásírás

pecsetujA magyar népek ősi írása a rovásírás, amelyről eleink így vélekednek:
A rovásírás a magyarok ősi írása, a legrégibb írásrendszerek egyike, melyet krónikásaink a következőképpen neveztek:
- Kézai Simon, Kun László udvari papja, a XIII. században — hun,
- Kálti Márk krónikaíró a XIV. században — szkíta,
- a Bécsi krónika a XIV. században — szkíta,
- Thúróczy János krónikaíró a XV. században — szkíta,
- Antonio Bonfini (1427-1503), Mátyás király történetírója — szkíta,
- Verancsics Antal, római katolikus püspök, Magyarország fő-papja, XVI. sz. — hun,
- Thelegdi János római katolikus főpap, tankönyvíró a XVI. században — hun,
- Baranyai Decsi János, a marosvásárhelyi református főiskola tudós tanára (XVI. sz.) hun,
- Szamosközy István, Bocskai István fejedelem történetírója (XVI. sz.) — szkíta,
- Luigi Ferdinando Marsigli olasz tudós, hadmérnök XVII. században — szkíta,
- Bél Mátyás evangélikus püspök, polihisztor a XVIII. században — hun-szkíta,
- Szabó Károly művelődéstörténész, bibliográfus (XIX. sz.) — hun-székely írásnak nevezte.


Sehol nincs „finnugor”!
Szakács Gábor és Friedrich Klára is így kezdi könyvét a rovásírásról: ha a rovásírás széles körben ismertté válna, nem lennének fenntarthatóak az alábbi történelmi hazugságok:
- a finnugor származás- és rokonságelmélet; - őseink sámán vallása;
- a 896. évi honfoglalás;
- az, hogy a XI. század előtt nem volt saját írásunk és a nyugati térítőktől tanultunk meg írni, olvasni. Amikor a X—XI. század tájékán át kellett térnünk a latin betűs írásra, egy fejletlenebb, szegényesebb jelkészletet kellett átvennünk, amellyel 13 hangunkat nem tudtuk lejegyezni. Ezek a: ty, gy, ny, ly, sz, zs, cs, j, k, á, é, ő, ű. Ezért tűnnek fogyatékos írásműveknek az olyan emlékek, mint az Omagyar Mária-siralom vagy a Halotti beszéd. Az, hogy írásunk együtt fejlődött nyelvünkkel, bizonyítja ősiségét, több ezer éves voltát és azt, hogy nem vettük át senkitől. Hogy a latin betűs írás, amely csak Kr.e. 1000 és 600 között alakult ki, szkíta őseink rovásírásából származik, arra az egyik fontos bizonyíték éppen Csíksomlyón található. A hegyen álló három kápolna közül a legrégibb és legegyedibb az ún. Salvátor-kápolna. Ahogy a táblán olvasható, ősi szent helyre épült. A feliratot szemlélve biztosak lehetünk abban, hogy rovásírásról írták át latin betűsre, és aki átírta, nemcsak másoló, hanem gyakorlott rovó is volt. Kezében természetesebben volt benne ősi írásunk, mert még a latin betűs szövegben is megőrzött négy összerovást a CSODÁLATOS, PROCESSIOJÁRÁSOK, ÉNEKSZÓK és az ÉJSZAKA szavakban.
Ha viszont finnugorok vagyunk, és a nyelvünk is az, akkor egy nyelvcsaládot mindig a legnagyobb benne foglalt népességről neveznek el. Afinnugor nyelvcsaládban nem a finn, hanem a magyar a legnépesebb. Akkor miért nem magyar nyelvcsaládról van szó? Ez igen egyszerű, mivel a finnugor elmélet a '48-as szabadságharc után terjedt el széles körben, az akkor már létező MTA támogatásával, Hunfalvy Pál vezetésével (akinek csak a neve hun) és az osztrákok támogatásával, hogy letörjék nemzeti büszkeségünket. Ekkor alkották meg mesterségesen a magyarság „finnugor” eredetét. [1849-től a magyar közéletben egyre jelentősebb számban jelennek meg osztrák, német, ill. cseh származású tudósok. Hunfalvy Pál szepesi szász származású jogász 1851-ben kezdi meg kiépíteni a finnugor nyelvrokonság elméletét a bécsi udvar támogatásával. Segítségére van Budencz József, a kor egyik legnagyobb magyar nyelvésze. Közösen viszik győzelemre a magyar-finnugor nyelvrokonság elméletét, 1868-tól pl. minden magyar bölcsészkaron kötelező a magyar szakosok részére a finnugor nyelvek tanítása.]
Miután a Habsburg-dinasztia, de főleg a bécsi kamarilla, a császár tanácsadó testülete a magyarsággal szemben mindig rosszakaratú volt, a finn-ugorizmus harmadik korszaka eseményeinek kezdetét legalább az 1703-ban kezdődő, II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc leveréséig, az 1711. évi szatmári békéig kell előre helyezni. Ekkor határozták el, hogy az ellen a rebellis magyarság ellen, amely a dinasztiával szemben 1848-ban már negyedszer fogott fegyvert, lélektani hadjáratot kell indítani. A magyarság nemzeti büszkeségét és ősi származásának tudatát kell megsemmisíteni, hogy elnémetesíthető legyen. A magyarságot ezért a legalacsonyabb kultúrfokon élő népektől kellett származtatni.
A kamarilla ezzel a feladattal azt a fiatal tudóst bízta meg, aki Hessen tartomány Rasdorf községében született, s aki 1857 előtt magyar szót sem hallott. A feladat elvégzéséhez (a magyarság és nyelve eredetének tudományos módon történő megállapításához) a szükséges szaktudás óriási hiányával kezdett hozzá, amit merészséggel és főleg rosszakarattal pótolt. Ő volt Budenz József. A magyar kormány a pesti egyetemen nem a sumer tanszéket, hanem Budenz részére a Finnugor Oszszehasonlító Nyelvtudomány tanszékét állította fel már 1876-ban. Hogy feladatát elvégezhesse, saját elképzeléséből, amelyet már 1864-ben is hangoztatott, egy premisszát, egy kiindulási alapot és egy gyűjtőnevet csinált. Premissza: Európa legmostohább éghajlatú vidékén az i.e. IV-III. évezredben finnugor alapnyelvet beszélő ősnép élt, s ettől az ősnéptől származnak az északi területen élő finn-ugor (gyűjtőnév) népek. Majd a magyar és a finn-ugor nyelvek rokonságának kézenfekvő bizonyítékából önkényesen azt az állítólagos magyar őstörténelmi tényt is kikövetkeztette, hogy a honfoglaló magyarok elődei a finnugor népek etnikai közösségéből való kiválás után, az V. században a Kaukázus vidékére vándoroltak, és vitték magukkal azt a nyelvörökséget, amelyet a finnugor őshaza területén örököltek. Ezért az ősmagyar szavak csak azok, amelyek a finnugor nyelvek szavaiból származtathatók. A többi magyar szó pedig, mind olyan jövevényszó, amelyeket a magyarok különböző korokban, különböző területeken, különböző népektől vettek át.
Budenz szerint a honfoglaló magyarság olyan finn-ugor eredetű, harcias lovasnép volt, amely fejletlen nyelvének szószegénysége miatt a Duna-medencei szlávoknál megismert tárgyak, fogalmak megnevezésére, melyeket saját nyelvén megnevezni nem tudott – sok szláv szót kényszerült átvenni. Az a nép pedig, amelynek szókincsében olyan kevés az ősi magyar szó és amely olyan sok szláv, germán, latin stb. szót kényszerült átvenni, mint a magyar, a műveltségnek igen alacsony fokán állott, és feltétlenül analfabéta volt.
Budenz a kamarillától kapott megbízást főleg azért teljesíthette, mert őt a finnugor elmélet kidolgozásában Hunfalvy Pál, Heinrich Gusztáv (aki a MTA titkára volt), Petz Gedeon, Bleyer Jakab és főleg Szinnyei József, sőt Szarvas Gábor is erősen támogatta. Budenzet azonban a kamarilla egyik tagja, Franz Miklósich is (1831–1891) erősen támogatta, aki a bécsi egyetemen a szláv nyelvek tanára és a császár valóságos belső titkos tanácsosa volt.
Budenz a honfoglaló magyarokat analfabétáknak nyilvánította. Ennek ellenére 1850-ben BONAY JÁCINT püspök – aki a szabadságharcot mint tábori pap szolgálta, ezért külföldre kényszerült – Londonban a székely rovásírás és a magyar nyelv ismertetésével segített Rawlinsonnak a sziklafal 2. helyén lévő sumer feliratok megfejtésében. Hunfalvy nemcsak a magyar rovásírás hiteles emlékeit, hanem már a magyar krónikákat is XIII. századi koholmányoknak nyilvánította. Tagadta tehát mindazt, amit nem tudott a finnugor elmélet idő- és térbeli keretei közé beilleszteni. Igy került aztán az akadémia papírkosarába a magyar krónikák történelmi értéke is.
Somogyi Ede, aki 1882-ben Kaposvárott született, a Budapesti Hírlap kiváló munkatársa, hites tolmács, a bécsi lapok tudósítója és főleg a sumer-magyar nyelvrokonság tudatának lelkes hirdetője volt. Miután sok nyelvet beszélt és a nyugati szumirológusok angol, francia, német műveit szorgalmasan tanulmányozta, az ezekből merített adatok alapján 1903-ban megírta a „Szumirok és magyarok” című könyvét. A magyar nyelvnek nemcsak a sumer, hanem az etruszk, a baszk, sőt, a fuhienhohien néven ismert nyelvvel való egyezését is ismertette.

Magyar Táltos Honlap

Összes ajánlás (0)

0 az 5 csillagból

Szóljon hozzá!

Hozzászólás beküldése vendégként

0 / 1000 Karakter korlátozás
A szöveg legyen 5-1000 karakter között
szabályok és használati feltételek.

E véleménycsere résztvevői

Támogató tagság honlapunk megmaradásáért

Tagsági adomány rendszer honlapunk fennmaradásának biztosítására

  • Ismertető
  • Adomány
  • Elérhető Tár
  • Elérhető tartalom
  • Kiemelt segítségnyújtás
  • Saját Napló részleg
  • Ajándék támogató póló
  • Ingyenes tagság
  • Önkéntes
  • Korlátozva
  • Korlátozva
  • Nincs
  • Nincs
  • Nincs
  • Mégis támogatom!
  • Bronz tagság
  • 3.000,-Ft
  • Legújabb öt előadás
  • Írások, hírek, ZeneTár, VersTár, KépTár
  • Nincs
  • Nincs
  • Igen
  • Támogatom!
  • Ezüst tagság
  • 10.000,-Ft
  • Hozzáférés a 15 legújabb előadáshoz
  • Hírek, írások, ZeneTár, Verstár, KépTár
  • Igen
  • Nincs
  • Nincs
  • Támogatom!
  • Arany tagság
  • 50.000,-Ft
  • Korlátlan hozzáférés
  • Korlátlan hozzáférés
  • Igen
  • Igen
  • Igen
  • Támogatom!

Miért kényszerültünk a tagsági adományozás bevezetésére? Itt utánaolvashat minden kedves olvasónk. Köszönjük megértésüket és támogatásukat!

TudásTár

A Magyar TudásTár a világhálón. Egy helyen, magyarhonban, magyar környezetben.

Tudatfeltáró és -bővítő előadások mozgókép formában magyarságunk múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. A MAG, a tudás népe lelki tápláléka az, amit többek közt neves előadóinktól fogadhatunk: Szántai Lajos, Pap Gábor, Molnár V. József, Varga Tibor, Born Gergely, Grandpierre Attila, Paksi Zoltán és sokan mások. Minden előadás letölthető és hamarosan böngészőben is megnézhető.

Honlapunkon tárolt előadásainkkal elsősorban azon honfitársainkat szeretnénk elérni, akik bármily okból nem tudnak személyesen meglátogatni egy előadást. Gondolunk itt a Föld számos országába kikerült testvéreinkre, és a Kárpát-medence szórványban élő magyarjaira, akik a beolvadás, beolvasztás ellen küzdenek nap mint nap.

HangTár

 A Magyar Táltos Honlap elérhetővé teszi számos előadás hanganyagát hordozható hanglejátszóra felmásolható formában. A felvételek java sztereó 44kHz 128Kbps-os mp3 (CBR).
Elérhető az előadók listája, vagy rendezvényenként: Kurultaj, Magyarok Országos Gyűlése, Szent Korona Konferencia, Magyar Sziget és sok más...

- Lejátszáshoz kattintson bal egérgombbal a "Letöltés/Lejátszás"-ra. Ha nem indulna el magától a hanganyag, azesetben a megnyíló ablakban kattintson a megnyitás sorra, és az alapértelmezett mp3 lejátszója máris elindul.
- Letöltéshez kattintson jobb egérgombbal a "Letöltés/Lejátszásra"-re és mentse el a számítógépe kívánt könyvtárába.

HírTár

 A HírTár ismeretterjesztő mozgóképeivel hiánypótló szolgáltatást szeretnénk nyújtani, lásd a rövid áttekintést:
- Kubínyi Tamás "Agora" című, megszüntetett műsora a DunaTV II-es csatornán 2007-ben. Ugyancsak Kubínyi Tamás betiltott "Közügyeink" című műsora
- A Magyarok Szövetsége által 2008-as Kurultaj és a 2009-11-es Magyarok Országos Gyűlése rendezvénysorozat előadásainak kép- és hangfelvétele szintén csak nálunk érhető el
- Őstitkaink sorozat összes része Grandpierre Attillával, míg meg nem szüntették
- A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett Magyar Sziget DVD DivX avi formátumban és a Magyar Sziget rendezvény előadásai
- A Szent Korona Országáért Alapítvány szervezte Szent Korona Konferencia előadásainak mozgókép- és hangfelvételei
- A Székely Sziget rendezvény előadásainak mozgókép- és hangfelvételei
- Benonulás Felvidékre, Délvidékre és Erdélybe... stb...

VersTár

 A VersTár számos verset és dalszöveget tartalmaz barátaink és testvéreink tollából. 

Bárki küldhet be verseket (kapcsolat menü).

 

ZeneTár

 A ZeneTár magyar zenei felvételeket rejt az alábbi zenekaroktól.

A tartalom bővül, csak néha kicsit visszafogottan, mivel csak olyan dalokat tehetünk közzé, melyekre kimondottan engedélyt kaptunk a jogtulajdonostól. Várjuk a zenekarok jelentkezését, akik maguktól kérik és hozzájárulnak nemzeti zenéjük közzétételéhez.

 

Támogatás

 

Vagy átutalással:
OTP, DiBa

Hozzászólások

Elérhető mind a harminc levetített rész.
Honlapunk felületén átírtunk a napok, hónapok nevét és több kisebb hunglish kifejezést javítottunk a...

Naplóbejegyzések

Szemrehányás helyett
Napló
Rate this blog entry:
Itt a május!
Napló
Rate this blog entry:
Fejlesztések honlapunkon
Napló
Rate this blog entry:

Bejelentkezés

Írja be adatait!

Jelenleg 13 vendég és 0 felhasználó van vonalban.

Hirdesse honlapunkat!
Hirdetés:
IV. Székely Sziget
2012.06.28-30.
Hirdetés:
Álmos Király Televízió 1
Munkanaponként 18:00-22:00 óráig
Álmos Király Televízió 2
Archívum
Magyar Táltos Honlap. Egy az Isten. Ébredj Magyar!
A független és eredeti TudásTár
Minden jog fenntartva © 2007-2014
Magyar Táltos Honlap