Őstörténetünk

A magyar népek ősi írása a rovásírás

pecsetujA magyar népek ősi írása a rovásírás, amelyről eleink így vélekednek:
A rovásírás a magyarok ősi írása, a legrégibb írásrendszerek egyike, melyet krónikásaink a következőképpen neveztek:
- Kézai Simon, Kun László udvari papja, a XIII. században — hun,
- Kálti Márk krónikaíró a XIV. században — szkíta,
- a Bécsi krónika a XIV. században — szkíta,
- Thúróczy János krónikaíró a XV. században — szkíta,
- Antonio Bonfini (1427-1503), Mátyás király történetírója — szkíta,
- Verancsics Antal, római katolikus püspök, Magyarország fő-papja, XVI. sz. — hun,
- Thelegdi János római katolikus főpap, tankönyvíró a XVI. században — hun,
- Baranyai Decsi János, a marosvásárhelyi református főiskola tudós tanára (XVI. sz.) hun,
- Szamosközy István, Bocskai István fejedelem történetírója (XVI. sz.) — szkíta,
- Luigi Ferdinando Marsigli olasz tudós, hadmérnök XVII. században — szkíta,
- Bél Mátyás evangélikus püspök, polihisztor a XVIII. században — hun-szkíta,
- Szabó Károly művelődéstörténész, bibliográfus (XIX. sz.) — hun-székely írásnak nevezte.


Sehol nincs „finnugor”!
Szakács Gábor és Friedrich Klára is így kezdi könyvét a rovásírásról: ha a rovásírás széles körben ismertté válna, nem lennének fenntarthatóak az alábbi történelmi hazugságok:
- a finnugor származás- és rokonságelmélet; - őseink sámán vallása;
- a 896. évi honfoglalás;
- az, hogy a XI. század előtt nem volt saját írásunk és a nyugati térítőktől tanultunk meg írni, olvasni. Amikor a X—XI. század tájékán át kellett térnünk a latin betűs írásra, egy fejletlenebb, szegényesebb jelkészletet kellett átvennünk, amellyel 13 hangunkat nem tudtuk lejegyezni. Ezek a: ty, gy, ny, ly, sz, zs, cs, j, k, á, é, ő, ű. Ezért tűnnek fogyatékos írásműveknek az olyan emlékek, mint az Omagyar Mária-siralom vagy a Halotti beszéd. Az, hogy írásunk együtt fejlődött nyelvünkkel, bizonyítja ősiségét, több ezer éves voltát és azt, hogy nem vettük át senkitől. Hogy a latin betűs írás, amely csak Kr.e. 1000 és 600 között alakult ki, szkíta őseink rovásírásából származik, arra az egyik fontos bizonyíték éppen Csíksomlyón található. A hegyen álló három kápolna közül a legrégibb és legegyedibb az ún. Salvátor-kápolna. Ahogy a táblán olvasható, ősi szent helyre épült. A feliratot szemlélve biztosak lehetünk abban, hogy rovásírásról írták át latin betűsre, és aki átírta, nemcsak másoló, hanem gyakorlott rovó is volt. Kezében természetesebben volt benne ősi írásunk, mert még a latin betűs szövegben is megőrzött négy összerovást a CSODÁLATOS, PROCESSIOJÁRÁSOK, ÉNEKSZÓK és az ÉJSZAKA szavakban.
Ha viszont finnugorok vagyunk, és a nyelvünk is az, akkor egy nyelvcsaládot mindig a legnagyobb benne foglalt népességről neveznek el. Afinnugor nyelvcsaládban nem a finn, hanem a magyar a legnépesebb. Akkor miért nem magyar nyelvcsaládról van szó? Ez igen egyszerű, mivel a finnugor elmélet a '48-as szabadságharc után terjedt el széles körben, az akkor már létező MTA támogatásával, Hunfalvy Pál vezetésével (akinek csak a neve hun) és az osztrákok támogatásával, hogy letörjék nemzeti büszkeségünket. Ekkor alkották meg mesterségesen a magyarság „finnugor” eredetét. [1849-től a magyar közéletben egyre jelentősebb számban jelennek meg osztrák, német, ill. cseh származású tudósok. Hunfalvy Pál szepesi szász származású jogász 1851-ben kezdi meg kiépíteni a finnugor nyelvrokonság elméletét a bécsi udvar támogatásával. Segítségére van Budencz József, a kor egyik legnagyobb magyar nyelvésze. Közösen viszik győzelemre a magyar-finnugor nyelvrokonság elméletét, 1868-tól pl. minden magyar bölcsészkaron kötelező a magyar szakosok részére a finnugor nyelvek tanítása.]
Miután a Habsburg-dinasztia, de főleg a bécsi kamarilla, a császár tanácsadó testülete a magyarsággal szemben mindig rosszakaratú volt, a finn-ugorizmus harmadik korszaka eseményeinek kezdetét legalább az 1703-ban kezdődő, II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc leveréséig, az 1711. évi szatmári békéig kell előre helyezni. Ekkor határozták el, hogy az ellen a rebellis magyarság ellen, amely a dinasztiával szemben 1848-ban már negyedszer fogott fegyvert, lélektani hadjáratot kell indítani. A magyarság nemzeti büszkeségét és ősi származásának tudatát kell megsemmisíteni, hogy elnémetesíthető legyen. A magyarságot ezért a legalacsonyabb kultúrfokon élő népektől kellett származtatni.
A kamarilla ezzel a feladattal azt a fiatal tudóst bízta meg, aki Hessen tartomány Rasdorf községében született, s aki 1857 előtt magyar szót sem hallott. A feladat elvégzéséhez (a magyarság és nyelve eredetének tudományos módon történő megállapításához) a szükséges szaktudás óriási hiányával kezdett hozzá, amit merészséggel és főleg rosszakarattal pótolt. Ő volt Budenz József. A magyar kormány a pesti egyetemen nem a sumer tanszéket, hanem Budenz részére a Finnugor Oszszehasonlító Nyelvtudomány tanszékét állította fel már 1876-ban. Hogy feladatát elvégezhesse, saját elképzeléséből, amelyet már 1864-ben is hangoztatott, egy premisszát, egy kiindulási alapot és egy gyűjtőnevet csinált. Premissza: Európa legmostohább éghajlatú vidékén az i.e. IV-III. évezredben finnugor alapnyelvet beszélő ősnép élt, s ettől az ősnéptől származnak az északi területen élő finn-ugor (gyűjtőnév) népek. Majd a magyar és a finn-ugor nyelvek rokonságának kézenfekvő bizonyítékából önkényesen azt az állítólagos magyar őstörténelmi tényt is kikövetkeztette, hogy a honfoglaló magyarok elődei a finnugor népek etnikai közösségéből való kiválás után, az V. században a Kaukázus vidékére vándoroltak, és vitték magukkal azt a nyelvörökséget, amelyet a finnugor őshaza területén örököltek. Ezért az ősmagyar szavak csak azok, amelyek a finnugor nyelvek szavaiból származtathatók. A többi magyar szó pedig, mind olyan jövevényszó, amelyeket a magyarok különböző korokban, különböző területeken, különböző népektől vettek át.
Budenz szerint a honfoglaló magyarság olyan finn-ugor eredetű, harcias lovasnép volt, amely fejletlen nyelvének szószegénysége miatt a Duna-medencei szlávoknál megismert tárgyak, fogalmak megnevezésére, melyeket saját nyelvén megnevezni nem tudott – sok szláv szót kényszerült átvenni. Az a nép pedig, amelynek szókincsében olyan kevés az ősi magyar szó és amely olyan sok szláv, germán, latin stb. szót kényszerült átvenni, mint a magyar, a műveltségnek igen alacsony fokán állott, és feltétlenül analfabéta volt.
Budenz a kamarillától kapott megbízást főleg azért teljesíthette, mert őt a finnugor elmélet kidolgozásában Hunfalvy Pál, Heinrich Gusztáv (aki a MTA titkára volt), Petz Gedeon, Bleyer Jakab és főleg Szinnyei József, sőt Szarvas Gábor is erősen támogatta. Budenzet azonban a kamarilla egyik tagja, Franz Miklósich is (1831–1891) erősen támogatta, aki a bécsi egyetemen a szláv nyelvek tanára és a császár valóságos belső titkos tanácsosa volt.
Budenz a honfoglaló magyarokat analfabétáknak nyilvánította. Ennek ellenére 1850-ben BONAY JÁCINT püspök – aki a szabadságharcot mint tábori pap szolgálta, ezért külföldre kényszerült – Londonban a székely rovásírás és a magyar nyelv ismertetésével segített Rawlinsonnak a sziklafal 2. helyén lévő sumer feliratok megfejtésében. Hunfalvy nemcsak a magyar rovásírás hiteles emlékeit, hanem már a magyar krónikákat is XIII. századi koholmányoknak nyilvánította. Tagadta tehát mindazt, amit nem tudott a finnugor elmélet idő- és térbeli keretei közé beilleszteni. Igy került aztán az akadémia papírkosarába a magyar krónikák történelmi értéke is.
Somogyi Ede, aki 1882-ben Kaposvárott született, a Budapesti Hírlap kiváló munkatársa, hites tolmács, a bécsi lapok tudósítója és főleg a sumer-magyar nyelvrokonság tudatának lelkes hirdetője volt. Miután sok nyelvet beszélt és a nyugati szumirológusok angol, francia, német műveit szorgalmasan tanulmányozta, az ezekből merített adatok alapján 1903-ban megírta a „Szumirok és magyarok” című könyvét. A magyar nyelvnek nemcsak a sumer, hanem az etruszk, a baszk, sőt, a fuhienhohien néven ismert nyelvvel való egyezését is ismertette.

Magyar Táltos Honlap

Összes ajánlás (0)

0 az 5 csillagból

Szóljon hozzá!

Hozzászólás beküldése vendégként

0 / 1000 Karakter korlátozás
A szöveg legyen 5-1000 karakter között
szabályok és használati feltételek.

E véleménycsere résztvevői

  • Vendég - decsebál

    nAGYON TETSZIK EZ AZ ÍRÁS, GRATULÁLOK HOZZÁ. Ezeket szeretném én is vallanmi, űdv D.

    0 Rövid URL:
  • Vendég - feri66

    file:///C:/Users/User/Desktop/K

    0 Rövid URL:
  • Vendég - feri66

    Hogy lehet ide képet felrakni?

    0 Rövid URL:
  • Vendég - fakopacs

    hogy lehet itt képet felrakni vagy galerijat elinditani probálkoztam sehogy se sikerült:(:(:(

    0 Rövid URL:
  • Vendég - Ataízisz

    Sosem nevezték írásunkat rovás írásnak! Rovásírásnak, így egybe, meg főleg nem! A felsorolt személyek is hun írás, szkíta írás néven emlegetik. A rovás az írás módját jelzi, azt ahogyan rögzítik a jelet és nem azt, hogy mely betű készlet jelét rögzíti. Igaza van Varga Csabának amikor ezt a krétával írás, hóba vizelés írás mintájára hibásnak tekinti, hiszen ezek nem a használt jel készletre, hanem az írás módok megjelölésére szolgálnak.

    A magyar írás tökéletesen használható bármely eszközzel, mert az írásnak ez a lényege. Lehet ecsettel festeni, mint a kínaiak, de ettől még nem kínai írás, vagy festés írás. Lehet tollal papírra írni, de ettől még nem európai írás, vagy toll írás a neve. Akár milyen eszközzel is írunk és akár milyen anyagra az akkor is csak magyar írás marad, ha az őseink által megalkotott jelkészletet használjuk.

    A rovásírás kifejezés lekicsinylő jelzőként került nyelvünkbe, amelyet ellenségeink azért találnak ki, hogy minél kisebbnek érezzük magunkat, hogy érezzük nekünk nincs írásunk csak valami kaparás félénk. Nevezzük nyugodta nevén a gyereket. MAGYAR ÍRÁS a becsületes magyar neve. Az a bugyuta kifogás, hogy ez már elterjedt pedig elfogadhatatlan. Ha ötven éve még ugyanilyen belegnyugvó állásponton lett volna a nemzet, akkor ma még mindig düzninek hívnánk a porlasztót, vagy sperhakninak az álkulcsot. A rossz szokások szívós munkával levetkőzhetők, még a rovás írás is magyar írásra cserélhető, ha akarjuk. Legyünk büszkék arra, hogy nekünk egyedül álló nyelvünk és írásunk van és ne szégyelljük úton-útfélen hangoztatni!

    Ataízisz

    0 Rövid URL:
  • A magyar írás legfeljebb gyűjtőszó lehet ma, hisz a magyar írás (rovás) is kifejlődött valamiből, pld. a képírásból, jelképírásból. A mai latin betűs írás is származtatható az ősi magyar írásból, ha Varga Csaba munkásságát tényként könyveljük el. Nekem személyesen jobban tetszik: a magyar írás, a rovás, nem hiányzik emögé is az írás szó. Különben Szakács Gábor, Friedrich Klára, Forrai Sándor és baráti köre is rovásírás kifejezést használják. Talán feléjük lenne érdemes tükröznöd véleményedet, kíváncsi lennék a válaszukra.
    Ui.: Írtam magán üzenetet mindazoknak, akik sikertelenül próbálkoztak a képek feltöltésével.

    0 Rövid URL:
  • Vendég - jozy27

    Hejja!
    Valaki meg tudná mondani,hogy miért van pejoratív(negatív) értelmezése rovással kapcsolatos fogalmainknak? Például: "mgrovásban részesül","rovott multú","megrótták"...stb.Sokat gondolkoztam rajta,hátha okosabb valaki tudja a választ..

    0 Rövid URL:
  • Vendég - gepida

    Áldás jozy!

    Őseink,vagyis mi is mindent lejegyeztünk,akkoriban rovás táblára,rovás pálcákra,bőrre/pergamen/papírra/papirusz/-ra.. a rovott múlt,a feljegyzett történések megőrzésére szolgált,ahogy Erdélyben még sokáig a számadó juhász,rovás-botra rótta a szaporulatot,veszteséget/dögrovás/on van valaki.. vagy a sok van a rovásán stb. szavunk,kifejezésünk gyökere ezekben a történésekben leledzik..akit megróttak cselekedeteinek függvényében,megőrződött ez az utókor számára...akit vagy családját letöröltek a rováspálcáról,az hontalannak,"fajtalannak"gyökér nélkülinek számított. negyedíziglenig közember,azon felül pedig közép,vagy nemesi származású volt.. az uralkodói réteg 20-25 vagy annál is tovább igazolta a származását a rovásbotokon felrótt vonalon..Árpád is visszaigazolta magát Atilla/Etele// és nem Attila ahogy sokan tévesen hívatják magukat királyunk dicsfényében fürdetve magukat// vonaláig....ez ilyen számú lejegyzett családfő esetén könnyen lehetséges...durván 30 éves átlagéletkor mellett is 20 x 30 = 600 év kivonva 896 ból... eléggé magáért beszél..máris a szittya-hun korszakban vagyunk.. Én a családfámat a "hivatalos" levéltár szerint 1700 as évekig vissza tudom vezetni,innen már csak a magyar ág látható,a későbbi asszimilálódott német telepes vérvonal.Tanúsíthatom,hogy igaz a mondás,a magyar ember nem születik,hanem a becsület útján azzá lészen.Innen a nevem is Gepida,a hunok germán adófizetője,nyugati gyepű védője

    0 Rövid URL:

TudásTár

A Magyar TudásTár a világhálón. Egy helyen, magyarhonban, magyar környezetben.

Tudatfeltáró és -bővítő előadások mozgókép formában magyarságunk múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. A MAG, a tudás népe lelki tápláléka az, amit többek közt neves előadóinktól fogadhatunk: Szántai Lajos, Pap Gábor, Molnár V. József, Varga Tibor, Born Gergely, Grandpierre Attila, Paksi Zoltán és sokan mások. Minden előadás letölthető és böngészőben megnézhető.
Honlapunkon tárolt előadásainkkal elsősorban azon honfitársainkat szeretnénk elérni, akik bármily okból nem tudnak személyesen meglátogatni egy előadást. Gondolunk itt a Föld számos országába kikerült testvéreinkre, és a Kárpát-medence szórványban élő magyarjaira, akik a beolvadás, beolvasztás ellen küzdenek nap mint nap.

HangTár

 A Magyar Táltos Honlap elérhetővé teszi számos előadás hanganyagát hordozható hanglejátszóra felmásolható formában.Elérhető az előadók listája, vagy rendezvényenként: Kurultaj, Magyarok Országos Gyűlése, Szent Korona Konferencia, Magyar Sziget és sok más...

- Lejátszáshoz kattintson bal egérgombbal a "Letöltés/Lejátszás"-ra. Ha nem indulna el magától a hanganyag, azesetben a megnyíló ablakban kattintson a megnyitás sorra, és az alapértelmezett mp3 lejátszója máris elindul.
- Letöltéshez kattintson jobb egérgombbal a "Letöltés/Lejátszásra"-re és mentse el a számítógépe kívánt könyvtárába.

HírTár

 A HírTár ismeretterjesztő mozgóképeivel hiánypótló szolgáltatást szeretnénk nyújtani, lásd a rövid áttekintést:
- Kubínyi Tamás "Agora" című, megszüntetett műsora a DunaTV II-es csatornán 2007-ben. Ugyancsak Kubínyi Tamás betiltott "Közügyeink" című műsora
- A Magyarok Szövetsége által 2008-as Kurultaj és a 2009-13-as Magyarok Országos Gyűlése rendezvénysorozat előadásainak kép- és hangfelvétele szintén csak nálunk érhető el
- Őstitkaink sorozat összes része Grandpierre Attillával, míg meg nem szüntették
- A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett Magyar Sziget DVD DivX avi formátumban és a Magyar Sziget rendezvény előadásai 2013-ig
- A Szent Korona Országáért Alapítvány szervezte Szent Korona Konferencia előadásainak mozgókép- és hangfelvételei
- A Székely Sziget rendezvény előadásainak mozgókép- és hangfelvételei

VersTár

 A VersTár számos verset és dalszöveget tartalmaz barátaink és testvéreink tollából.

Bárki küldhet be verseket a kapcsolat részlegben megadott elérhetőségen.

 

ZeneTár

 A ZeneTár magyar zenei felvételeket rejt az alábbi zenekaroktól.

A tartalom bővül, csak néha kicsit visszafogottan, mivel csak olyan dalokat tehetünk közzé, melyekre kimondottan engedélyt kaptunk a jogtulajdonostól. Várjuk a zenekarok jelentkezését, akik maguktól kérik és hozzájárulnak nemzeti zenéjük közzétételéhez.

 

Támogatás

 

Vagy átutalással:
OTP, DiBa

Hozzászólások

Akinek nem töltődik be a lejátszó, olvassa el a következő segítőt: https://www.magyartaltos.info/val...
Honosítva a teljes 39. fejezet.
Frissítve a legújabb 3.5.1-es kiadásra (magyar telepítő, eltávolító és kezelési felület).

Naplóbejegyzések

Felrázlak benneteket, mert itt az ideje felébrednetek
E.V.O.
Rate this blog entry:
Miért keresitek az élőt a halott értékek közt?
Beszél a Szeretet
Rate this blog entry:
Felismerésed mélyéből áramlik a Szavam ebbe a világba
Beszél a Szeretet
Rate this blog entry:

Jelenleg 45 vendég és 0 felhasználó van vonalban.

Hirdesse honlapunkat!
Hirdetés:
Álmos Király Televízió 1
Munkanapokon 19:00-21:00 óráig
Álmos Király Televízió 2
Archívum
Magyar Táltos Honlap. Egy az Isten. Ébredj Magyar!
A független és eredeti TudásTár
Minden jog fenntartva © 2007-2014
Magyar Táltos Honlap