|
 Kelemen Zsolt írása a Kurultáj és a "Magyarok Szövetsége" kapcsolatáról, avagy Vukicsról, aki cserben hagyta a barantásokat, és szinte minden megállapodást felrúgott.
Csodálatos élményekkel térhettek haza a 2008-ban Magyarországon - a kunszentmiklósi Bösztörpusztán - megrendezett KURULTÁJ látogatói.
Az évszázad eseménye volt a Madjar-Magyar törzsi találkozó, a Kazahsztáni és magyarországi "vérrokonok" nyilvános találkozója, egymásra találásuk közös ünnepe. Az évszázadok alatt eltávolodott "testvérek" kapcsolatépítési törekvése az összefogás szimbólumává vált. Ezt koronázta meg az összefogásra, önszerveződésre és közös cselekvésre elszánt emberek áldozatos munkája a rendezvény létrehozásában. Mindenki beleadott a megvalósításba lehetőségei és képességei szerint. Az azonos értékrend szerint gondolkodó, jó szándékú emberek alkotta hatalmas tömeg pozitív kisugárzása feledtette a nehézségeket, eltakarta az előforduló hibákat, fogyatékosságokat és megszüntette az ellentéteket.
Az ünnepen mindenki megtapasztalhatta az összefogás nagyszerűségét.
A szervezésben és a megvalósításban oroszlánrészt vállalt a Baranta szövetség, amely nem kis mértékben uralta is a rendezvény arculatát. Vukics Ferenc, a szövetség irányítója és szószólója magánál tartotta a karmesteri pálcát, amellyel kellő rátermettséggel navigálta az eseményeket. Az egybegyűlt sokezres tömeg előtt többször kihangsúlyozta az esemény jelentőségét és meghívott mindenkit a következő Kurultájra melynek időpontjaként a 2010-es esztendőt jelölte meg. A dátum egyébként a szervezők közös megállapodásaként került meghatározásra. Néhány hónap elteltével azonban Vukics Ferenc részéről csaknem minden megállapodás és kijelentés érvényét vesztette. Elkezdte szervezni a 2009. évi nagy rendezvényt, ami saját szavai szerint: " csak abban különbözik az előző évi Kurultájtól, hogy sokkal többen lesznek ". Valóban csak ennyiben különbözött volna?
Tény, hogy e megfogalmazásban pontosan körvonalazódott az alapvető cél: tömeget minden áron.
De, hogy pontosan miért, az nem mindenki számára egyértelmű.
Összefogás kell! Együtt gondolkodás kell! Közös cselekvésre, önszerveződésre van szükség! Változtatás kell!
Mindezekért pedig az egyéni és kollektív áldozatvállalás kikerülhetetlen.
Ezt így látja mindenki, de milyen úton lehet mindezt beindítani?
Sajnos erről megoszlanak a vélemények.
2008 végén Vukics Ferenc új célt határozott meg. A Baranta mozgalom és szövetség további erősítése és fejlesztése helyett a Barantás és Kurultájos tömegbázisból építkezve létrehozta a "Magyarok Szövetségét", melybe mindenkit igyekezett magával rántani. Járta az országot és fáradhatatlanul agitált, de a homályosan kirajzolódó új cél megvalósításában sokan nem voltak képesek vakon követni. Ami persze nem csoda. Hogyan is lehet olyan vezető után menni, aki ma kimond valamit, meggyőz valamiről, holnap pedig már egészen mást csinál, és egy egészen más cél elérését tartja fontosnak? Kijelentései pedig olykor valótlanok, önmagára nézve pedig nem kötelező érvényűek.
A baranta szövetség tagjainak ugyanis kötelezővé tette a Kurultájon való részvételt. (Azoknak az embereknek, akiket a Baranta mozgalom fontosságáról és jelentőségéről győzött meg.) Voltak, akik már itt sem értették az új célnak és a réginek az összefüggését, de mégis belementek a játékba. Jött-ment, szervezett s tömegeket győzött meg a Kurultáj fontosságáról is. Ezek után hátat fordított a Baranta szövetségnek (vele együtt 2009. nyarán a teljes vezetőség lemondott tisztségéről), a kurultáj rendezőinek, szervező bizottságának és a rendezvény résztvevőinek is. Számára csakis az "új szövetség" vált fontossá. "Sorsunk jobbra fordításának egyetlen esélye." A korábbi célokat meg valósítsa meg, aki még hisz bennük! Kezdődjön a népi összefogás!
Nos, a korábban kijelölt és az új célok egyáltalán nem zárják ki egymást. Mi több, - mint azt a Kurultáj is mutatta - a tevékeny erős csoportok kiválóan erősíthetik egymást, amennyiben tevékenységük össze van hangolva. A hangolásnak azonban különös és meghökkentő módja, ha a valaki letépkedi a húrokat, majd hamis hangok harsány kavalkádjával kísérel meg harmóniát teremteni. Az idei "szupermagyar happening" szervezése - nyilvánvaló értékei mellett - legalábbis valami hasonló megnyilvánulásnak tűnt.
Első körben - a megállapodások ellenére - a szervezők megpróbálták Kurultájnak álcázni. Ez nem tetszett azoknak, akik egyrészt tartották magukat a megállapodásokhoz, a kimondott szavakhoz, másrészt pedig nem vélték szerencsésnek minden évben megterhelni a tenni akarókat és támogatókat egy nagyszabású rendezvény létrehozásával. Ez egyébként a KURULTÁJ szervezőinek 2009-ben még egyhangú véleménye volt. Akkor valamennyien úgy gondolták, hogy a két éves felkészülési idő sokkal alkalmasabb, már csak a politikai viszonyok várható alakulásának szempontjából is. Ezek az érvek játszottak döntő szerepet a 2010-es dátum meghatározásánál.
A "Magyarok Szövetségének csapata" végül belátta, hogy nem szervezhet Kurultáj elnevezésű rendezvényt, és nem használhatja öncélúan a Kurultáj megvalósítása érdekében létrehozott honlapot valamint domain-nevet sem.
Tömegcsábítás céljából azonban ezen elnevezés mellett több másik néven is futott a történet. Így lett kis-Kurultáj, Puszta fesztivál, Magyarok Szövetségének Országos Gyűlése, Magyarok vására, a helyszín pedig - szintén megállapodások és ígéretek ellenére - megint csak Bösztörpuszta.
A problémák azonban nem a múltban vannak. Ott csak gyökereznek.
A sokakat leginkább foglalkoztató és aggasztó kérdés az, hogy MI LESZ JÖVŐRE?
Összefogás? - Azt idén a "Magyarok Szövetsége" elnevezésű ámokfutás lehet, hogy eljátszotta.
Két malomban őrlés? - Ez igen valószínűnek látszik. Az "ellen-Kurultáj" időpontját már ki is tűzték, mégpedig a tervezett időponttal csaknem azonos napokra.
Megosztottság? - Ezt sajnos akár tudatosan akár jó szándékból, de sikerült előkészíteni. Itt-ott már érezhető is a növekvő feszültség.
KURULTAJ kontra MAGYAROK SZÖVETSÉGE.
A 2008-as összefogásból a 2010-re várható megosztottság története.
Abban az esetben legalábbis mindenképpen, ha az összefogást komolyan gondoló és megvalósító emberek nem látják át időben a helyzetet és nem döntenek helyesen.
De vajon mi lehet a helyes döntés?
A jelszavak mindkét szerveződésben nagyjából azonosak.
Az ÖSSZEFOGÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS, KÖZÖS GONDOLKODÁS és CSELEKVÉS mindenütt ott vannak, de úgy tűnik, hogy az egyik helyen csupán a szavak szintjén jelennek meg, valóságban pedig az ellenkezőjük történik.
Ha a hangzatos jelszavakkal manipuláló szervezők Bíró András és Vukics Ferenc komolyan gondolnák, amit kimondanak, 2010-ben újra mintát adnának az együttműködésből mindenkinek. Ez a lehetőség viszont sajnos egyre inkább a tudományos fantasztikum síkjára tolódik. Mert ahhoz, hogy megvalósulhasson, Vukics Ferencnek és a "Magyarok Szövetségének" tudomásul kellene vennie, hogy nem fog mindenki mögéjük sorakozni. Szerveződésük pedig csak nevében a magyarok szövetsége. Nem képesek mindenki számára elfogadható alternatívát nyújtani. Politikusokra jellemző allűrjeik sokakban bizalmatlanságot és ellenszenvet keltenek. Ténykedésükkel a többséget nem összefogják, hanem szétzilálják. A KURULTÁJ főszervezőjének Bíró Andrásnak sincs könnyű dolga. Bár az együttműködéstől sokáig nem zárkózott el, az adott szó és a megállapodások sorozatos megszegése óvatosságra és távolságtartásra intik. Sajnálatos, hogy véleményének és a "Magyarok Szövetségétől" való egyre távolodó álláspontjának kialakításában voltaképpen igaza van és helyesen is cselekszik.
A döntést ebben a helyzetben valószínűleg nem a szervezők és szervezkedők fogják meghozni, hanem a normális gondolkodású, valódi egységre törekvő magyar emberek. Remélhetőleg menthetők és továbbvihetők mind a Baranta szövetség, mind a KURULTÁJ, mind pedig a Magyarok Szövetsége által létrehozott értékek. Hiszen valójában minden csoportosulást a tagság jellemez, noha megítélésükben a vezetők személye kulcsszerepet játszik. És talán lehet rájuk hatni.
Szerencsés lenne például időben döntésre kényszeríteni őket a jövő évet illetően.
Mi legyen?
1. Az eredeti tervek és megállapodások szerinti, nemzetközi jellegű, belső és külső kapcsolatépítést, együttműködést szolgáló KURULTÁJ, ahol mindenki hovatartozástól függetlenül, önazonossága megtartása mellett bármiféle betagozódási kényszer nélkül részt vehet. Folytatódik a megkezdett közös, értékteremtő munka.
2. A váratlan, bizonytalan politikai és gazdasági értékű szerveződés megarendezvénye a következő elnevezések valamelyikén: kis-Kurultáj, Puszta fesztivál, Magyarok Szövetségének Országos Gyűlése, Magyarok vására, vagy más hasonlók.
3. Legyen mindkettő, és akkor megoszthatjuk egy nagy rendezvény megvalósítására fordítható anyagi, fizikai és szellemi lehetőségeinket, a résztvevőket, a látogatókat és az összefogásra képes jóérzésű magyar embereket.
Közös érdekünk, hogy döntés szülessen ezekben a kérdésekben, az pedig különösképpen, hogy mindenki tartsa is magát a megállapodásokhoz és saját kijelentéseihez!
Kelemen Zsolt
(lovasharc.hu, szentkoronaradio.com)
 |
RSS-csatorna hozzászólásai
