|
 Kapcsolatfelvétel a Magyarok Szövetsége és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia között:
„A Magyarok Szövetségének kezdeményezésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia márciusi ülésén Dr. Márfi Gyula veszprémi érseket bízta meg azzal, hogy találkozzék a Szövetség vezetőivel. Erre a találkozóra 2010. március 28.-án a veszprémi érseki palotában került sor, ahol Márfi érsek fogadta Vukics Ferenc elnököt és Benis Miklós gazdasági vezetőt, valamint Pigler Gertrúd Veszprém megyei elöljárót és Blum Lászlót, a megyei elöljáró helyettesét. A találkozó célja elsősorban néhány múltbéli félreértés tisztázása volt. A félreértések tisztázása közben fény derült egyes médiumok felelősségére is, amelyek a Magyarok Szövetségét úgy mutatták be, mint ún. „újpogány szerveződést”, amely leértékeli a történelmi keresztény egyházak szerepét a magyarság életében. A barátságos légkörben lezajlott megbeszélésen a felek szükségesnek tartották a csatolmányban olvashatóak tisztázását és közzétételét.”
Ezt olvashatjuk az MSz honlapján, de a főbb rész a PDF csatolmányban olvasható. Mivel a további sorok megértéséhez nélkülözhetetlen ennek az ismerete, előbb olvassuk el szép lassan és tudatosan. Nekem többször át kellett mennem a szövegen, mert nem hittem a szememnek, és biztosra akartam menni, hogy nem-e csak én értelmezem félre és becsülöm fel a dokumentum jelentőségét. Ettől eltekintve nemzeti médiumok döntő többsége nem foglalkozik már a Magyarok Szövetségével, én most megteszem.
A Magyarok Szövetségének illetékesei leszögezték a következőket:
1. A Szövetség alapvető célkitűzései nem ellenkeznek a Katolikus Egyház hittani és erkölcsteológiai tanításával. Céljait a keresztény értékrend alapján szándékozik megvalósítani. A Szövetség arra törekszik, hogy a keresztény egyházaknak az eddiginél nagyobb beleszólása legyen a társadalom életébe.
2. A Szövetség nagyra értékeli a magyar történeti keresztény egyházak szerepét - ezen belül a Magyar Katolikus Egyház szerepét is - a magyarság életében. A kereszténységnek nagy és pozitív szerepe volt népünk történetében már a honfoglalás előtti időkben is, és ma is pozitív szerepe van nemcsak Magyarországon, hanem a határainkon túl élő magyarság körében is.
3. A Magyarok Szövetsége együttműködésre törekszik valamennyi történeti keresztény egyházzal, így a Magyar Katolikus Egyházzal is, elhatárolódva azoktól az áramlatoktól, amelyek a Teremtő szándékait figyelmen kívül hagyó és a történeti keresztény egyházak tanításával ellenkező, "ősi pogány kultusz" fetelevenítéséhez kötik a magyarság nemzettudatának megújítását. A Szövetség elhatárolódik a faj imádó és fajgyűlölő áramlatoktól is.
Mi mindent foglal magába a római kat. egyház hittani és erkölcsteológiai tanítása, amivel azonosak az MSz célkitűzései?
- Pl. hogy a pápaság Jézus Krisztus helytartó szerepét mondja magáénak, és ezt egy mesterséges hatalmi képződménnyel tartja fenn lassan 2000 éve és mindezt igencsak megingó kijelentésre alapozza? („De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.” Mt 16:18) Tudni kell különféle bibliafordításokról is.
- Hogy a papság magát titulusokkal, dísznevekkel fényezi és az egyházfőt szent atyának szólíttatja? Ezzel is megemelve magukat, nehogy véletlen csak testvéreinket lássuk őbennük. ("Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. Atyának se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Tanítónak se hívassátok magatokat, mert egy a ti tanítótok, Krisztus." Mt 23:8-10)
- A római kat. egyház a tévedhetetlenség tanát is kisajátította, nehogy már vita legyen kiszemelt hittani ügyekben. (Egyház tévedhetetlensége: az egész Egyház különleges karizma alapján a kinyilatkoztatott igazságokat a hitében és a tanításában romlás és hamisítás nélkül megőrzi).
- Hogy a pápaválasztás illetve annak az eredménye isten akaratát örökíti meg, akár több fordulóban is. Aki nyert, azt az Isten által hivatott és választatott. Vukics szavait idézve, mikor megkérdezték tőle, hogy kém-e: Igen kém vagyok, az isten küldött.
- Hogy üdvözítést kizárólag a római egyházban nyerhetünk? Máskülönben pokol ill. előpokol a mi sorsunk? S ha egy római kat. házaspár gyermeke még a keresztelő előtt elhalálozik, akkor mi történik vele? De immár erre is megszületett a teológia válasza.
- És miért kell kőtemplomot építeni az Úrnak, ha Ő bennünk van, és mi Őbenne, ha az Ő akaratát tesszük? („Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked.” Máté 6:6)
- Milyen hittani alapja van a római pápa és papság azon szilárd magatartásának, hogy évtizedek óta távol tartja a magyar nyelvű misét a csángó (katolikus) hittestvéreitől? Jézus vajon mit szólna az üres, hazug római ígéretekhez és a „janicsár” papokhoz? Ha kitakarítaná a templomot, a pap elmehetne port seperni Bukarestbe vagy Rómába a szellemi testvéreihez.
- Milyen magyarázattal tartja a pápa a szenvedő, meggyilkolt Jézust a pásztorbotján? Miért a szenvedést, a halált tartja magasba? Vagy ahogy magyarázzák, valóban ez lenne a győzelem jele? Vagy sokkal inkább a hazugság atyja férkőzött be az őskeresztények közé és vitte hatalomra ezüstpénzért a Júdásokat?
Nem is folytatom tovább az eféle összevetéseket, mert úgyis kívánok egy külön sorozatot indítani a Hegyi Beszéd mondanivalójáról. Erről mér egy ideje szeretnék írni, érett bennem a gondolat és most úgy érzem, szabadjára kell engednem a Magyarok Szövetségét képviselő vezetőség felöli csalódásomat. Árulásnak vélem a nyilatkozatot. Pont annak a római egyháznak hajoltak be, jó mélyen, amely nem csak kísérő szerepet játszott ősmagyarságunk hitvilágának, kulturájának, nyelvének és írásának megsemmisítése illetve meghamisítása kapcsán. Nem kell közösködnünk a rómaiakkal, hanem magunkra találni. Nyugodtan pogányozzanak, fasisztázzanak, nácizzanak le minket, többezer éves gyakorlata ez a judeokeresztény intézményük történetében.
De miben is különbözik a mai papság a 2000 évvel ezelőtti zsidó írástudóktól és farizeusoktól? A választ megkapjuk, ha tudatosan elolvassuk a Hegyi Beszédet és összevetjük azt az egyház 2000 éves történetével. A vértócsákat követve akár vértengerbe is fulladhatnánk, ha nem egészséges távlatból tekintünk a múlt s jelen történéseire.
Itt is felfedezhető az úgynevezett sátáni vonal, mint más hatalmi képződményeken, vegyük a világ vallásait, amelyek nem a szellem szabadságát hozzák az embereknek, hanem újabb és újabb láncokat, kötődéseket. Újra és újra a felemelkedés megakadályozására. Ezért is utálok egyházról beszélni a római katolikusok kapcsán, és csakis kisbetűvel tudom leírni, mert másképp számomra szentségtörés.
Lehet jó dolgokat is tenni az egyházukon belül egyszerű papként, nem erről van szó az írásomban. Nem azokról a tiszta lelkű emberekről beszélek, akik Jézus tanítása alapján cselekednek, hanem a „főméltóságokról”, „excelenciás urakról”, akikhez a hazugság atyja közelebb áll mindenki másnál. Lásd: „Beszéd a farizeusokhoz és az írástudókhoz”. Fel kell ismernünk, ha keresztényeknek valljuk magunkat, akkor nem szabad megtagadni magyarságunkat, nem ez a Mennyország ára. Sokkal inkább kutatnunk kell gyökereinket, megismerni önmagunkat és ezáltal megismerjük szerepünket a világban. Ezt önmegtagadással és mások szidalmazásával nem érjük el. Ennél inkább elgondolkodtató, hogy némely nép ill. népcsoport szemében miért vagyunk mi akkora szálka? Az ősiességünk, önmagunk megtalálása miért annyira veszélyes számukra?
Áldás!
Marosics Tamás
Meleg Sándor szerkesztőtársunk gondolatai:
Megjegyzések a Magyarok Szövetsége és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közötti megállapodáshoz.
Alapvetően semmi kivetni valót nem látok abban, ha két szervezet közös asztalhoz ülve tisztázni próbálja a múlt félreértéseit és a békés együttmunkálkodás útját keresi. Ez esetben sem ezzel a tettel van gondom, hanem annak megvalósulásával, illetve az eredményként megszületett nyilatkozattal.
Nyilvánvaló, hogy a kiindulási alapnak a nyáron megszületett püspöki körlevet kell tekintenünk, mely teljesen egyértelműen a bösztörpusztai Magyarok Országgyűlésén történtekre válaszolt. Természetesen nem kizárólagosan, de tudni lehet, hogy ez a rendezvény volt az, ami „kicsapta a biztosítékot”.
Minden e a nyilvánosságra került közös nyilatkozatban nem látom ennek a problémának a megoldását, sőt, egy bizonyos értelemben csak fokozza a feszültséget. Míg a nyári körlevél sokakat (köztük engem is) elgondolkodtatott a magyar katolikus egyházhoz fűződő viszonyról, kapcsolatról, ez a közös nyilatkozat ugyanilyen módon töprengésre késztet a Magyarok Szövetsége tekintetében.
Sokan gondolták úgy, hogy a Magyarok Szövetsége, bár nem egyház, nem párt és lényegében önmagát egy ideológiáktól független szervezetként határozza meg, egyfajta elfogadható alternatíva azoknak, akik vallási, politikai, világszemléleti kérdésekben a fő áramlatoktól eltérően gondolkodnak. Mi több, a MOGY nagyon jó példája volt annak, hogy a sok ember, akik külön-külön sok –sok dologban másként gondolkodnak, meg tudnak egyezni, közös pontra tudnak találni egy átfogó gondolatban, ügyben, nevezetesen a magyar nemzet felemelkedésében. Így lehet az, hogy a táltos gyógyító sátor gond nélkül működhetett a Boldogasszony Hajléka mellett, és a lovas íjászok együtt vágtattak a huszárokkal és más hagyomány-őrzőkkel.
Most viszont joggal érezheti mindenki, hogy a Szövetség rájuk csapta az ajtót, méghozzá abszolút érthetetlen és szükségtelen módon. A Szövetség feleslegesen elkötelezte magát egy olyan szervezet és egyben ideológia mellett, melynek éppen a kizárólagosságra törekvése zavar sokakat a szövetség táborában. Akár születnek más történeti egyházakkal, szervezetekkel együttműködési megállapodások, akár nem, ez nem bővíti és tágra nyitja a Szövetség kapuit, hanem éppen ellenkezőleg, bezár nyitott ajtókat és kizár lehetőségeket.
Gondoljunk bele: a következő MOGY esetében (elvileg) ki kellene tiltani minden olyan kiállítót, résztvevőt és programot, ami ellentmond ennek a nyilatkozatnak. Ha pedig nem így történik, akkor lényegében a Magyarok Szövetsége hazudik, hiszen éppen most tűzte a zászlajára az „újpogányság” elleni küzdelmet. Egyik eset sem fog kedvezni a rendezvénynek, sem a Szövetségnek.
Ennyit a kérdés általános vonatkozásairól, most néhány apróbb finomságot vennék szemügyre:
„A Szövetség alapvető célkitűzései nem ellenkeznek a Katolikus Egyház hittani és erkölcsteológiai tanításával“
Ez kb, olyan mondat, hogy „egyetértenek a Bibliával” – keveset is mond és közben túl sokat is. Mert ahogy a hittani és erkölcstani részben is vannak vitatható elemek, úgy a Bibliában is vannak felvállalhatatlan részek, gondoljuk a „kiválasztott nép” által ideológiai alapon elkövetett népirtásra Kánaán elfoglalásakor.
„A Szövetség arra törekszik, hogy a keresztény egyházaknak az eddiginél nagyobb beleszólása legyen a társadalom életébe“
Őszintén szólva, nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez jó ötlet, még akkor sem, ha a keresztény egyházak és a magyar nemzet közötti legjobb viszonyt feltételezem. Az, hogy a keresztény hit legyen a magyar társadalom szellemi alapja, még nem rossz dolog, de ezt nem kívülről, szervezeti hatalommal kell kikényszeríteni, hanem egy belső fejlődés szerves következménye kell, hogy legyen. Semmivel nem lehet jobban elrettenteni egy szellemi irányzattól az embereket, mint amikor kényszerítjük őket annak követésére.
Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy a Magyar Katolikus Egyház (sajnálatos módon) mai formájában és vezetőivel nem alkalmas arra, hogy a magyar társadalomra pozitív irányba gyakoroljon hatást. Ez látszik kívülről is és érzik azok is, akik belül vannak.
A kereszténységnek nagy és pozitív szerepe volt népünk történetében már a honfoglalás előtti időkben is, és ma is pozitív szerepe van nemcsak Magyarországon, hanem a határainkon túl élő magyarság körében is.
Ez így igaz. De a kereszténység, amit őseink követtek egy ezredéve, biztos azonos azzal, amivé a kereszténység a XXI. században vált? Személyes hitem szerint nem azonos. átfedés ugyan van, de több zsinat és számos ideológiai/teológiai ámokfutást követően azt hiszem, őseink igencsak elámulnának azon, mit nevezünk mi ma kereszténységnek.
Vajon a kereszténység azonosnak tekinthető a Magyar Katolikus Egyházzal? Biztos, hogy nem.
Vajon a magyar katolikus egyház vezetői játszottak az elmúlt években pozitív szerepet a határon túliak életében? Ha igen, akkor hogy lehet, hogy magyarlakta vidékeken nincs magyar pap, nincs magyar nyelvű mise? Hogy lehet, hogy a pápa éppen csak a katolikus vidékekre nem látogat el Erdélyben?
„…elhatárolódva azoktól az áramlatoktól, amelyek a Teremtő szándékait figyelmen kívül hagyó és a történeti keresztény egyházak tanításával ellenkező…“
Na most ennek a mondatnak az egyik értelmezése az, hogy van a Teremtő szándéka és van a keresztény egyházak tanítása. A kettő pedig nem egy és nem ugyanaz ?!
A Magyarok Szövetsége a „keresztény családmodell” népszerűsítését támogatja. Ezzel őszintén szólva bajban vagyok. Mert ezzel úgy vagyok, mint székely bácsi a zsiráffal: „egyszer láttam, de az se az vót”.
A jelenlegi katolikus egyházi teológia és politika csak a „szaporodjatok és sokasodjatok” elvet ismeri (lásd még fogamzásgátlás körüli vitát), de ennek működése is igen visszás, ugyanis az összes, magát kereszténynek mondó országban a negatív demográfiai tendenciák érvényesek, csak a bevándorlás mérsékli ennek hatását.
Ha pedig a Bibliát nézzük, még rosszabb a helyezet: van olyan család, ahol az egyik testvér egyszerűen agyonveri a másikat (Káin és Ábel), van olyan család, ahol a szülő részegen kiátkozza a fiát (Noé). Van olyan család, ahol a szülő kész legyilkolni saját vérszerinti gyermekét (Ábrahám), esetleg a testvérek kitúrják, elcsalják egymástól az örökségek (Jákob és Ézsau), vagy a testvért egyszerűen behajítják egy gödörbe (József). Az egyéb félrelépéseket, vérfertőzéseket, családon belüli viszályokat, gyilkosságokat és kellemetlen történeteket pedig ne is említsük.
Kérdésem: mi az a keresztény családmodell?
Ha arról lenne szó, hogy állítsuk vissza a tradicionális magyar családmodellt, aminek része a kereszténység, az egy dolog. De az első sorban magyar családmodell és másodlagosan keresztény.
Lehetne még sorolni a dolgokat, de az egészet összefoglalhatom egyetlen rövid kérdéssel:
Mindezek után a MOGY 2010 megnyitóján lesznek-e táltos dobosok, felépül-e újra a Boldogasszony hajléka és lesz-e Szentkorona Szertartás?
Ki tudja?
Meleg Sándor
Kapcsolódó írások:
11. Heffner Attila nyílt levele a püspök uraknak
12. Az „újpogányságot” támadja és egyben reklámozza a Magyar Hírlap
 |
RSS-csatorna hozzászólásai
