|
A Szilaj Csikó következő száma bőséges képriportban tudósít a Nemzeti Feltámadásunk Ünnepéről (Verőce, 2010. január 9.). Foglalkozik a Magyarok Szövetsége szervezeti átalakulásával is. Benis Miklós Mihály idevágó írása itt olvasható.
Magyarok Szövetsége: Merre? Meddig?
Benis Miklós Mihály ügyvivő válasza:
Átalakulóban van a Magyarok Szövetsége. Hogy a miértekkel és a várható átalakulás irányával tisztában legyenek olvasóink, a Szilaj Csikó kérdésekkel fordult Benis Miklós Mihályhoz. – Mi indokolja, hogy a Szövetség rövid idő múltán megint más, illetve új szervezeti felépítéssel próbálkozzék? Nem fognak-e eltűnni a tagok, ha úgy ítélik meg, „központi irányítás”, „egyeduralom”, „diktatúra” veszi kezdetét? – kérdeztük egyebek között. Válaszképpen az alábbi írást kaptuk.
Eredeti elképzelés szerint
A magyar társadalom és a Magyarok Szövetsége egyik fő hátráltatója, hogy sokan, még mindig megengedik maguknak a megsértődés luxusát. Remélem, az alábbiakon nem sértődik meg senki, és az áttekintés nyomán tovább folytatja a munkát.
Az intézkedési sort, amit elindítottam, éppen ezek a kérdések és az ezekhez kapcsolódó felvetések indokolják, amelyek közé az is beletartozik, hogy „sokan nem látják az MSz célját”.
A Magyarok Szövetsége éppen az eredeti elgondoláson alapuló szervezeti felépítésen dolgozik. Tekintsük át az MSz alakulását és az elmúlt időszakot, mert ez segít megvilágítani, hogy miért teszem azt, amit teszek.
2008 szeptemberében, a Kurultaj szervezését túlélő, emelkedett hangulatban négyen (Vukics Ferenc, Géczy Gábor, Tóth Ferenc, Benis Miklós) összegyűltünk Gödöllőn, Géczy Gábornál. Lobogó tettvágyunkban, októberben, a Börzsönybe szerveztünk találkozót, ahol az általunk meghívottakkal létrehoztuk a Börzsönyi Nemzeti Tanácsot. A Börzsönyi Nemzeti Tanács lendületét és 21 pontját továbbvittük novemberben, és életre kelt a Magyarok Szövetsége.
A lendület és a növekedés látványos volt, ezért gondoltuk azt, hogy eljött az ideje választott vezetőkkel tovább folytatni a munkát, és 2009-ben a Magyarok Országos Gyűlésén választottunk. A 2010-es esztendő aztán jócskán bebizonyította, hogy tévedtünk, azonban ne szaladjunk előre.
Az MSz eddig minden évet oktatással kezdett, ha valaki nem emlékezne rá, vagy nem hallott róla, elmondom:
2009-év elejére készült el az a CD-s bemutató anyag, amelyet sokunk áldozatos munkája árán valósítottunk meg. Ez a bemutató és oktató anyag Molnár Ervin társadalmat elemző munkáira épül (többek között: a korrupciót és a társadalom 80%-nak megkárosítását mutatja ki), kiegészülve a bölcsek tanácsa tagjainak (Molnár V. József, Bogár László, Kondor Katalin) mozgófilmes hozzászólásaival. Ennek segítségével tartottuk az oktatásokat a csatlakozók részére.
2010 is oktatással kezdődött, itt a lakossági fórumokat tartókat (és persze minden érdeklődőt) oktattunk. Kevés sikerrel, hiszen 2010-ben is Vukics Ferencnek kellett az országot körbejárnia. Talán nem meglepő, hogy 2011-et is oktatással kezdjük.
Egységes, közös tudásalap
A Magyarok Szövetsége célja a nemzet egységének megteremtése, a nemzet egységben való tovább élése, visszatérése a Teremtő által megszabott működéshez. Ennek a célnak a megvalósítása azért ütközik nehézségbe, mert kinek-kinek önmagán kell kezdenie. Először én magam válok lakosból nemzetet építő, alkotó, teremtő taggá, ezután megint csak nehézségek jönnek, el kell fogadnom a többi nemzettársamat.
A szórtságunkból az egység felé vezető utat könnyebb megtalálni, ha az alapokat egységes tudásra helyezzük. Ezért indítjuk el ez év január 15-ével azt a kétéves oktatást, ami hozzásegít bennünket ezeknek a közös alapoknak a lerakásához, felismeréséhez. A kétéves oktatás (kéthetenként, hétvégeken tartva) vizsgával zárul. Nem kötelező az oktatáson részt venni vagy vizsgázni, lehet csak egy-egy előadást látogatni, mégis remélem, sokan vizsgáznak, számot adva tudásukról, felkészültségükről, rátermettségükről, elkötelezettségükről. A cél az, hogy a Magyarok Szövetsége választott vezetői közös alapokon nyugvó tudással rendelkezzenek, vagyis vizsgázottak legyenek. Sikerült meghívnunk a legkiválóbb előadókat, akik mozgalmunk fontosságát, szükségességét felismerve vállalták, hogy fizetség nélkül tartják meg előadásaikat. Ezért tudjuk azt mondani, hogy a Magyarok Szövetsége tagjainak az előadások látogatása ingyenes (nem rendelkezünk tagkártyával, vagy tagnyilvántartással, ezért, hogy ki kap a jelentkezők közül ingyenes képzési lehetőséget, annak az eldöntését, a viták elkerülése érdekében, magamra vállalom).
Tisztesség, becsület
A közös tudásalappal rendelkező közösség képes élete során tagjaira úgy hatni, hogy bennük a tisztesség és a becsület legyen a meghatározó. 2010 nyarán jutottunk Vukics Ferenccel arra a közös megállapításra, hogy a mai magyar társadalomból hiányzik a tisztesség, és ez sajnos néhány, Magyarok Szövetsége-beli választott vezetőre is igaz. Többek között ez is oka annak, hogy Vukics Ferenc nem vállalta az elnökséget. Van közöttünk olyan (mint az elmúlt napok megnyilvánulásai is mutatják), aki nem átall valótlanságot állítani, vagyis hazudni.
Nem neveztem ki magam a Magyarok Szövetsége elnökének (ahogyan ezt a választáskor sem tettem), nem oszlattam fel az ügyvivő testületet. Egyedül Botos Csaba szerepe – akit a megyei elöljárók küldtek – vált kérdésessé, hiszen a „megyei elöljáró” titulus felfüggesztésre került. A tagozatok munkájának értékelése folyamatban van. Botos Csaba azon feladata, hogy vezeti és összefogja azt a csoportot, amelyik a Magyarok Szövetsége szervezeti felépítésén és választási rendszerén dolgozik, továbbra is fennáll (ha nem vállalja, átveszi más).
Települési megbízottak, megyebokor-titkárok
2011. január 2-án a Magyarok Szövetsége idei első (és nem rendkívüli) munkaértekezletén visszatért egy megelőző állapothoz, ami az alulról építkezés jegyében, az átláthatóságot segítve, a települési képviseleti rendszer ellenőrzésével és megerősítésével kezdi a szervezést. A munkánk most azt célozza, hogy a Magyarok Szövetségét képviselő települési megbízotti hálózat megerősödjön. Lássuk, hány településen van legalább egy ember, aki a Magyarok Szövetsége üzenetét eljuttatja a településen élőkhöz és a település üzenetét a Magyarok Szövetségéhez. A települési megbízott feladatai közé tartozik a kisközösségek, tizedek megalakulásának, munkájának segítése, tehát a már működő kisközösségek, tizedek megválasztott elöljárói tisztsége érvényben van. A Magyarok Szövetsége (mint szervezet) felmérési munkálataiban a megyei elöljárókra (mint szervezőkre), a jelenlegi, működő tizedek elöljáróira (az esetleges járási elöljárókkal együtt) és a települési megbízottakra támaszkodik. Ennek a szervezetet átvilágító, megerősítő munkának 2011. január vége a határideje, a feladatot a megyebokor-titkárok fogják össze.
Elöljáróság és hatalomérzet
Bükkzsércen (2010 novemberében) közösen, egyhangúlag meghatároztuk: a 2011-es évet a szervezet megerősítésével kezdjük, továbbá hallatjuk a hangunkat az alkotmányozás ügyében, segítjük a Szilaj Csikó terjesztését, és szükségünk van az MSz-központra.
Ezzel összefüggésben merül fel a kérdés, vajon mi a célja annak a megválasztott megyei elöljárónak, aki arról nyilatkozik decemberben, hogy nincs a tagságnak szüksége a központra, nem kell a Szilaj Csikó, nem csatlakozik a jogfolytonossággal kapcsolatos felhíváshoz, és a majd négyszáz fős tagságból (amelynek névsorát, tizedesi rendjét, települési eloszlását nem hajlandó megadni) senkit sem érdekel az oktatás?
Ugyanez a kérdés merül fel azzal a megyei elöljáróval kapcsolatban is, aki az alulról építkezésre és az átláthatóságra hivatkozik, mégsem adja meg a tizedek névsorát, elvárva, hogy a létszámot egy bemondott szám alapján fogadjuk el.
A 2010-es év tapasztalata, hogy a megyei elöljárói cím számos embert hatalomérzettel töltött el, és megfeledkezett a szolgálatról, olyannyira, hogy volt közülük, aki esküszegésre vetemedett. A Magyarok Szövetsége mozgalomban nem kötelező dolgozni, nem kötelező vezető szerepet vállalni, a közös döntéseket azonban végre kell hajtani.
Hogy lehessen újra elnöke…
Vállalom a felelősséget, a határozott, ezzel együtt szeretettel teli döntésemért. Felelősséggel tartozom a Magyarok Szövetségéért, azért a szervezetért, amiről Molnár V. Józsi bácsi úgy nyilatkozik, hogy az egyetlen szervezet ma Magyarországon, amelyik képes (lehet) a magyar nemzet felemelésére, összefogására. Felelősséggel tartozom azokért is, akik a Magyarok Szövetségén belül nem érzik az összefogás, az egység felé törekvés fontosságát, a döntésemben lévő szeretet az ő érdekükben is megnyilvánul, ne váljanak esküszegővé.
Hiszem azt, hogy a szolgálatot vállalók megerősödnek; a kétségek közt vergődőktől azt kérem, lépjenek egy kicsit hátrébb, és engedjék dolgozni az egységben szolgálatot tevőket, a felelősen cselekedni tudókat.
Munkánk eredményeként egy megerősödött szervezet ünnepelhet majd a Magyarok Országos Gyűlésén, és választhatja meg (reményeim szerint) megyei és országos elöljáróit. Addig azonban temérdek a tennivalónk és alig nyolc hónap van hátra.
Nehéz idők következnek, a túlélésünket az összefogás, az egység, az együttcselekvés biztosíthatja, azonban ezt a cselekvést nem odázhatjuk el semmit érő vitákkal, széthúzással, tétovázással. 2010-ben rengeteget gyűléseztünk, vitatkoztunk, és számtalan életbe vágóan fontos cselekvést elmulasztottunk. 2011-ben erősítsük meg a Magyarok Szövetségét, tegyük jól működő szervezetté, hogy lehessen újra elnöke a Magyarok Szövetségének.
Áldás, békesség!
Benis Miklós Mihály
 |
RSS-csatorna hozzászólásai
