Belátás, 2020. április 29-én

 

 

Látok egy hatalmas, szinte végtelen nagy, fennkölt teret. Angyali lények seregei gyűltek össze az Atya trónja előtt. Az Atya és Krisztus, a Fiú középen ülnek, mellettük félívben a hét hercegi páros. Mindenki más velük szemben foglal helyet és a hangulat bár nagyon komoly, de éppoly szentséges. A törvény kerubja, az igazságosság kerubja és az igazság kerubja Krisztus oldalán helyezkednek el, nagy aggodalommal számolnak be a bukás világairól, ezek nagyon lesüllyedtek rezgésükben és veszélyben van az önpusztításuk. A bukott teremtett lények felemésztették a fényképességüket és többé nem lehetséges számukra kitalálni az önakarat eltévelyedéséből és zavarodottságából, és újra hazatérniük az isteni hazába és egységbe.

 

A törvény hercege, Mihály elmagyarázza, hová és meddig jutott el feladatában a másodszülött fiú. A másodszülött fiú, aki magában hordozza az Atya teremtő erejét és felelősséget visel érte, aki szintén kivonult a bukásba a legrosszabb megakadályozására és mindent megpróbált, hogy újra elérje a felemelkedést az atyai házba, sajnos áttörő siker nélkül. Nagy lehetőségként megkapta a feladatot Ádám személyében, hogy megkezdje a teremtett gyermekek hazavezetését és ezt követően haza is vezesse őket, de sajnos kudarcot vallott, mint oly sok más isteni hírnök előtte és utána is. Hagyta magát elcsábítani és ezzel elvesztette isteniségét és istentávba süllyedt. Az elvesztett isteniséget vissza kellett szereznie végtelen sok élet által fáradalmasan, újból fel kellett építenie és törekednie kellett az istenközeliségre. De azzal, hogy ezt megtette, a látszólagos vereség ellenére előkészítette sok más leszületett segítővel együtt az Isten Népe közül a hazahozatal útját.

 

Ezzel Mihály törvényherceg visszalép és Krisztus kezd el beszélni. Isten elsőszülött fiaként felelősséget visel az egész teremtés fenntartásáért. Előterjeszti tervét az elvesztett fiúk és leányok hazahozataláról, akik önakaratból létrehozták az ellenteremtést, aztán belegabalyodtak és beletévedtek. Ezt a tervet mindenki, Isten minden fiának és leányának, minden gyermekének hazahozatalának, megváltásának és visszavezetésének nevezi! Ezen tervben most hét szakaszcél kerül megfogalmazásra. Aztán a hét mennyei herceg páros lényükkel együtt kiválasztja feladatát és főszerepét ezen tervben. Ezt követően Krisztus hét pecséttel lezárja a tervet. Ha a terv szolgálatában végzett feladatok közvetlen befejeztük előtt állnak, csak akkor kerülnek feltörésre és felbontásra a pecsétek. A hetes szám ezalatt nagy jelentőséggel bír, egyben a hét isteni családot jelképezi, amik a hét isteni tulajdonságok és jelképezi az egységet alkotó különbözőséget. De felmutatja a hét fokot is, mely szintén 49 fokozatra, alfokra osztott.

 

Látom, hogy minden angyali lény elfogadja bensőjében a tervet. Eközben három nagy szakasz létezik. Az Első Idő, a Második Idő és a Harmadik Idő. Az Első Idő a sokistenhitből átvezet az Egy-Isten hitbe, a Egy-Mindenségbe és törvényeibe. A Második Idő a szeretet korszaka, ami minden felett áll és amit maga az elsőnek született fiú hoz meg a bukás világaiba és az ellenteremtésbe, miáltal emberré, kiszolgáltatottá és áldozattá válik, hogy győzedelmeskedjen szeretetben és irgalmasságban minden igazságtalanság felett. Ezáltal átadhatja kis fényként minden léleknek az elvesztett isteniséget és ezzel biztosíthatja minden lélek számára a hazatérést. A Harmadik Idő, melyben megkezdődik az Elsőszülött újrajövetele szellemben és az elvesztett fiak és leányok visszatérése az atyai házba, és az egész bukásvilág hazavezető útját kezdi és befejezi.

 

E terv végrehajtásának céljáért szükséges szerep a képességeknek megfelelően az adott angyali lények által, az Atya trónja előtt, legmagasabb tiszteletben és odaadással a mindenható Isten szolgálatában került kiválasztásra abból a célból, hogy minden vissza legyen vezetve az egységbe. Az ÚR-Atya, az Egy-Mindenség az akaratába és kívánságába emeli a tervet, megköszöni és a nehézség tudatosságára int mindenkit, hogy belépnek a látszatba és az ellenséges területre, ahol árulás, irigység, igazságtalanság, az önakarat, a hazugság és mindenek előtt a megtévesztés uralkodik, de a terv sikerülni fog. Hogy mikor és miképp történhet és történik mindez, az egyedül az emberek akaratában áll, aki szabad és legyen is szabad, minden körülmény alatt és közepett.

 

Krisztus most magához veszi a szót még egyszer: Tudjátok hát és lássátok az útmutatást mindenki számára: Én, Krisztus, leszületek a Föld árnyékvilágába, ha a fivérem, a Másodszülött visszaküzdötte magát a feladatába, a szolgálatába, ő, aki fényhordozóként az igazság felé fordul. Ha mindez bekövetkezett, akkor Én, Krisztus, a fivére, eljöhetek a Földre a teremtés fenntartójaként, Elsőszülöttként. Fivérem, a Másodszülött egy teremtéshordozó, a fiatal János szerepében, aki a kedvenc tanonc nevet fogja kapni, hűséges kísérője lesz Jézusnak. A bukásvilág számára szánt idő és tér azok kezében van, akik átélik a Földön ezen fejlődési szinteket és közben győzedelmeskedniük kell felettük. Minél gyorsabban jutnak előre, annál hamarabb válik lehetővé a hazavezetés is. Az időpontot teljes egészében az emberek szabják meg viselkedésükkel, döntéseikkel.

 

Ezen kivitelezések nem szavakban, ahogy ismerjük, hanem képekben kerülnek közlésre és befogadásra minden jelenlévő által a legmagasabb összpontosításban. Azt is láthatom, hogy az angyali seregből feltett kérdések egyből megválaszolásra kerülnek. Közülük egyik volt az imént megválaszolt idő kérdése.

 

Most nagyon ünnepies lett minden, a hét hercegpárost trombitaszóval helyezik szolgálatukba a hazahozatal, a megváltás és a hazavezetés tervében. Az elsőszülött fiak és leányok most a hercegpárosok mellé vonulnak, hogy éppúgy elfogadják és befogadják feladatukat a Fiú és az Atya szolgálatában. Mindegyikükhöz angyalok seregei csatlakoznak. Különböző csapatok, csoportok állnak össze, akik egyes szakaszokért magukra vállalják a felelősséget.

 

Most mind hét hercegpár körben áll az Atya és a Fiú körül. Látok most egy további lényt, akit eddig nem láttam, úgy vélem ő a Szent Szellem (1), és máris mintha egyek lennének és mégis három. Hármasság, jut eszembe, ez az egység, melyhez mindannyian tartozunk. Igazolás száll fel bennem: Igen hármasság, szokjad a megnevezését. A hármasság az Atya, a Fiú és a Szent Szellem egysége.

 

Mostanra új alakzatok képződtek, mégpedig az angyallények seregei. Felállnak sugáralakban, napot képeznek és egyidőben szivárványt is, ami viszont zárt kört alkot. Egy gyűrűt szivárvány színekben, amilyet már láttam a Föld körül ívelten. Egy új rend képződött és fentről látok egy fehér-arany színben fénylő közepet, melynek fénye nagyon erős és élénk. Ebből a középpontból féktelen erő sugárzik, amit semmihez sem tudom hasonlítani. Most már nem látok egy alakot és lényt sem, bevontak engem is az erőáramlatba, mely mindenre kiterjed és mindent eltölt erővel és nagysággal. Nem érzek többé teret, szétterjed a végtelenség, a szépség és a magasztosság, a hatalom és a gyönyörűség és egyidőben betöltik a lényeket, akik az Isten- és felebarátszeretet ezen szolgálatába álltak. Ez a legapróbb színes-arany-ezüstös részecskék tánca, melyek mozognak és mégis egységet alkotnak. Csoda szép, mennyei, isteni!

 

(1) Szent Szellem = Szentléleknek felel meg a helytelen magyar bibliafordításban.

 

Belátás az Új Időben

„És jövendölni fognak fiaitok és leányaitok, vénjeiteknek álmaik lesznek, férfiúitok látomásokat fognak kapni. Még a szolgákra és a cselédekre is kiöntöm szellememet azon napokban.“