Üzenet a világnak 2021. december 12-én
Lássátok és értsétek meg az időt, melyben vagytok. Előre bejelentettem nektek, elmagyaráztam nektek az óriások harcát, a kecsességek játszmáit, a bennetek lévő kígyót és a sárkány hatalmát – a «jó» a «gonosz» ellen, ha így akarjátok, az «érte» és «ellene».
Ó, lássátok és értsétek: Egyre őrültebbé válik a világotok, mert egyre jobban eltolódik, mert most egymás ellen lépnek fel az óriások, a rendszerek és a hatalmak. A kapitalizmussal szemben áll az éghajlat-lelkiismeret, az egészségügyi rendszerrel szemben áll az alternatíva, a kormány hatalmával szemben áll a lázadó nép, próbára állíttatik és terhelés alatt vizsgázik a türelem, megköveltetik a szabadság. Ez zavarodottság, egy megzavaró játék, amit zavarodottak űznek. Létrehoznak táborokat, melyeket két részre osztanak és egymás ellen áll aztán a két fél. Most az a nagy kérdés, és ez mindenki számára feltevődik:
Miben hiszel te? Melyik forrásokban bízol? És mire építesz?
Mert lássátok és értsétek: Azt, amiben hisztek, amit jogosnak tekintetek, amit támogattok energiátokkal, azt erősítitek meg magatokban. Mindenki a saját energiájával és erejével azt támogatja, amiben teljes szívvel hisz és hinni tud. Tehát mindenki kiveszi a részét abban, ami történik és lehetővé válik és abban is, ami nem történik meg, nem történhet meg és nem lehetséges ill. nem válik azzá. Nézzétek, a szellemi világ számtalan lehetőségekkel dolgozik. Ezek azok a lehetőségek, a döntések útjai, amelyek a szabad akarat alatt állnak, amit egy egyén vagy egy nép hoz meg döntésként, melyek aztán ismét új lehetőségeket teremtenek. Ha ezek Isten mellett szólnak, akkor más lehetőségek nyílnak meg, mint ha Isten vagy az egység ellen szólnának. Eközben mindig is az indíttatás a fontos. Ez kerül mérlegelésre és mérettetésre, mennyire is szólnak Isten mellett. Szóval a kérdés az: Mennyi jó alapra lehet építkezni?
Függően attól, mennyire vagy milyen mértékben építetek az egyik oldalra és bíztok meg benne, annyi energiát és hatalmat nyer az el. Ezáltal erősödik az anyagban és megerősödve érzitek magatokat és azt mondjátok: «Igen, mindig is tudtam, ezért is bíztam meg ezen oldalban és építettem rá. Emiatt hittem ebben az oldalban.» De ha megértenétek, hogy nem csak ti magatok, hanem minden ember és nép a szabad akarat alatt áll, akkor megtudnátok érteni, hogy valóban mindenki maga hozza meg döntését, mint egy demokratikus szavazat leadásnál, és a több erőképességgel bíró többség teremti meg a valóságot. Igen, ti magatok teremtitek meg! Nem azért jön létre, mert az egyik félnek igaza van, nem azért, mert igazuk van a jövendöléseknek és feltevéseknek, hanem mert a többség erősíti ezt a lehetőséget, mert ez a lehetőség több erőt kapott. Nem-e mondtam nektek és nem-e tanítottam nektek: Ha olyan nagy lenne a hitetek, mint egy mustármag, hegyeket mozgatnátok el?
És ha egy lehetőség áll előttetek, mely megmozgatja szíveteket, eléri lelketeket, és mélyen megérint titeket, mert azt hiszitek, úgy érzitek megtaláltátok amit kerestetek, boldogok vagytok egy ideig és aztán feljönnek bennetek a tapasztalások: «A múltban mindig csalódott voltam.», Hangzik bennetek. «Légy óvatos! Mindez túl szép, hogy valós legyen.» «Légy figyelmes, egyszer már megtapasztaltad ezt.» «Nézz oda pontosan, nehogy újból elkövesd ugyanazt a hibát!» «Voltál már egyszer buta. Újra az akarsz lenni?» «akkor is így kezdődött.» Mindezek halk hangok bennetek, alig észlelhetőek, mivel az első fokozatában legtöbbször magatoktól utasítjátok és nem akarjátok meghallani. Úgy érzitek, ez lenne az, ami elvenné tőletek a szépet, emiatt nem engedtek neki és azt hiszitek ezzel leküzditek. Én azonban azt mondom nektek: Ezzel csak elnyomjátok. A harc bennetek folytatódik, csak ezután már nem tudatos számotokra, mert elnyomjátok. Nem álltok ki ezen hangok elé, ha még kisebbek, nem tesztek ellenük. Teret adtok nekik és hangszigetelt falat húztok eléje, hogy ne halljátok meg többé. Ezzel már igazat is adtatok a hangnak. Megerősödött és folytatja. Tudatlanul elkezdetek azon dolgokra odafigyelni, melyek nem jók, melyek nem passzolnak. Bizalmatlanságba estek és találtok ezt-azt, ami látszólag megerősíti kétségeiteket, mivel azt, amire felfigyeltek, tudatotokkal és tudatalattitokkal színeztek, tehát azt, ami a fal mögött van, arra is felfigyeltek. Ez az a pillanat, melyben elhiszitek, elfogulatlan megfigyelők vagytok, mert a tudatotok látszólag kikapcsolta a másik hangot és emiatt úgy hiszitek semlegesen ítélkeztek. Tovább mentek, ugyanúgy a hangszigetelt fal mögötti hang is. Bekövetkezik egy esemény, kettő, három esemény, és mindegyikőjük elbizonytalanít titeket, mivel most már nem tudjátok, hogyan ítéljétek meg őket. Az akaratotokkal talán még hinni akartok a jóban, de már réges-rég igazat adtatok a bizonytalanság hangjának, ezzel erőt adtatok neki és ez most egyre erősebb befolyással fog rátok hatni, a maga előnyére ítéli meg az eseményeket és egyre jobban erősödik. Idővel elég erős lesz ahhoz, hogy kézzel fogható kétséggel behatoljon a tudatotokba, amit magatokban hordoztatok tudatlanul magként, a bizonytalanság hangjaként. Értsétek meg, nem az esemény az, nem a történések azok, amik elbizonytalanítanak benneteket, hanem a bennetek lévő hang az!
És ezzel a játékos és az ellenfél birkózása közepett találjátok magatokat. Az ellenfél elkezdi gyakorolni a hatalmát. Ti magatok adtátok meg neki az erőt hozzá, mivel nem harcoltatok a hang ellen, nem álltatok ki kétségeitek ellen, hanem fal mögé rejtettétek, mert azt hittétek: «Nem akarom hallani! Nem akarom látni! Hinni akarok abban, hogy jó, hogy most tényleg jó!» De az a kérdés és marad is: Hol van a harcotok? Hol van a birkózásotok? Azt hiszitek jobb lesz, ha félre teszitek a hangot? Pont az ellentéte igaz! Értsétek meg! Azzal, hogy nem hallgattok rá, már igazat adtatok a hangnak! Ha elnyomjátok, igazat adtatok a hangnak! Egyre csak nagyobb lesz, míg teljesen át nem vesz titeket és aktívvá válik, egyre aktívabbá. Elfoglalja tudatotokat és ti meg erősítitek a kétség oldalát. Ez a kígyó hangja, ami észrevétlenül növekedett, mert nem füleltetek rá és nem néztetek rá.
Szükség van a ti aktív döntéshozatalotokra! Melyik hangnak akartok igazat adni, melyik hangnak akartok hinni? Ti döntötök ezzel az igazságotokról és a dolgok folyásáról. Ez a világ, amit ti magatok teremtetek azon döntéssel, mely hangnak hisztek, mely hangnak akartok hinni.
Azt mondom nektek: Minden magában foglalja a «mind az egyiket, mind a másikat». Ezek a pólusok, ez a «bal» és a «jobb». Összetévesztésetek és zavarodottságotok abból áll, hogy ebből két másikat csináltok, ami az «érte» és «ellene». De ez a «fent» és a «lent» is. Értsétek meg, ha gondolkodásotok fejközpontú, az esetben nagyon hamar elkezdetek létrehozni két véleményt vagy tábort, egyet «Istenért», másikat «Isten ellen», egy «hamis» és egy «helyes» értékelést, azaz kategorizáltok. Úgy vélitek áttekintést nyertetek. Látjátok a vitát, az ellenfelet, a harcot és mindig is abból indultok ki, hogy a jó oldalon álltok tartásotokkal és véleményetekkel, abból indultok ki, hogy a másik a rosszra törekszik. Lényetek teljesen megtelt bizalmatlansággal és óvatossággal. Ezzel az erőtökkel mint a katonák is, erősítitek az egyik oldalt. És Én azt mondom nektek: Ez csak az egyik oldal, ez nem a «fent»! Ó, értsétek és higgyétek, ha még mindig létezik számotokra a «másik», mindaddig nem vagytok «fent», nem vagytok Istennél, ó tanuljátok megérteni ezt! Mit tanítottam nektek? Szeresd az ellenségeidet! A názáreti Jézusként mindig átmentem a másik oldalra, igen, meg kellett tennem. Miért? A tanítványaim szintén hamar elkezdtek kategorizálni és értékelni, mi volt számukra helyes, mi rossz. A másik oldalt, a másik véleményt ők is gyakran «Isten ellen» és «Isten mellett» csoportnak vélték és látták. Merev törvényeikből kifolyólag, melyekben lemerevedtek és azáltal, hogy az Én oldalamon járták az utat, úgy vélték ítélkezhetnek. Így hát odamentem a vámoshoz, a gazdagokhoz, a könnyű nőkhöz, éppúgy a leprásokhoz és a katonákhoz is. Emlékezzetek azon katonára, aki Hozzám jött beteg gyermeke okán? Hogyan tudtam segíteni neki? Mert hitt teljes szívéből. Úgy döntött hisz Bennem. Pedig már ellenségnek véltek és amikor Előttem állt páncélzatában, látszólag a másik táborból, megérintett volt a szíve és a hite megsegítette gyermekét. Ő maga teremtette meg a gyógyulás lehetőségét bensőjében. Ha úgy akarjátok, hegyeket mozdított el.
Az érzelmi ember nem szeretne ellenséget. Ő közeledik a másikhoz, nem látja ami «ellene» szól, ő csak harmóniát szeretne. Keservesen meg kell tanulnia, hogy létezik az «érte» és «ellene» szóló, és nem mindenki hordja magában ugyanazt az indíttatást. Újra és újra csalódni fog, mert nem látja a megtévesztést, mindaddig, míg megtanulj a függöny mögé tekinteni, a megtévesztés mögé, hogy felismerje az indíttatást.
Milyen indíttatással hisztek valamiben? Mert nézzétek: Hegyeket tudnátok elmozdítani, mindegyikőtök, csupán a hitetekkel, azzal amiben hisztek és erőt adtok neki teljes szívetekből és hangszigetelés nélkül. Hétköznapjaitokban megélhettek Engem, Krisztust, csodát-csodára, megannyi megsegítést, ha meglátjátok őket, ha elfogadjátok őket, ha ha hajlandóak vagytok, igen, ha akartok, ha aktívan elhatározzátok, hogy igen, akartok hinni! – Hála és boldogság, melyek megtöltik szíveteket utána.
Mire szegezitek tekinteteket és figyelmeteket? Mit és kit ajándékoztok meg figyelmetekkel?
Már itt is döntést hoztok.
Ha felismeritek szívetekben, bensőtökben, hol a «érte» és az «ellene», akkor meg tudjátok tanulni a megkülönböztetést a következőkben: «fent» és «lent», «jó» és «gonosz», «érte» és «ellene». És ha átmentek a másik oldalra, az esetben a következőkben is: «bal» és «jobb», «mi» és «ők», «te» és «én».
A Harmadik Idő
Én, az Istenetek és mennyei Atyátok újra megemelem Szavam a Harmadik Időben,
megtisztult és letisztult csatornákon keresztül, a Harmadik Időben adott üzenetek által,
szellemtől szellemhez, amelybe Krisztus elvezeti a követőit.