Üzenet a világnak 2020. június 22-én
Vannak azok, akik az Új Világot építik, ezek azok, akik egyre inkább az Én akaratom alá helyezik szándékukat és törekvésüket, akik lekívánják hozni a mennyeket a Földre. Mondani könnyű, megtenni nehéz! Így Noé példáját használom, hogy felmutassam, teli van példával minden időkre az Én népem családi története. És ha családi történetet említek, azalatt az Isten Népének családját értem. Ebben az időben egyre többen fogják magukat hozzá tartozónak érezni. Már nem csak egyedi személyek lesznek, hanem egyre több csoportosulás fog hozzátartozni azokhoz, akik mint Noé korában, ma a szellemi bárkát, a jelen idő mentőcsónakját építik, akik járják az utat, ami kivezet az árnyékvilágokból, az ellenteremtés rendszereiből, melyek fogságában van még az ember. Értsétek meg, nem a világot kell megváltoztatnotok, hanem saját magatokat! Ez fog elvezetni titeket az Új Idő Noé bárkájára, egy új életbe és gondolkodásba. Szavaim most azoknak szólnak, akik még kivárnak, kétséggel és félően olvassák az üzeneteimet. Azoknak szólnak, akik hívőkké váltak és szeretőkké akarnak válni. Azonban azoknak is szólnak, akik maguk mögött hagyták a hit hegyén az erdőhatárt és most a külső élet kopárságában tartózkodnak, az elengedésében mindannak, ami kedvessé és megszokottá vált számukra és még az árnyékvilághoz köti őket. Noé történetének példáján megtanulhatják a hívők megérteni, mit jelent hinni. Minden ember hivatott, hitre hivatott, míg hívővé nem válik. A hívő ember maga dönti el, mikor lesz elhivatott. Értsétek meg, a ti látószögetek nem az Én látószögem, a ti világotok egy fordított világ, nem az Én országom, nem az Én valóságom. Egyre kevésbé tudtok szemet hunyni a valóság előtt, amit oly szívesen megszépítetek. Mit tesztek, ó emberek, a múltban rekedtetek, kutatjátok ami elmúlt, kutattok és kiszámítjátok mi minden fog még jönni? Ha a napjaitokat valóban és igazából felülvizsgálnátok, akkor ismernétek a múltatokat is és élénken alakítanátok a jövőtöket, magatokkal kezdve, és ez mindenkin segítene. Halljátok hát a felétek intézett szavaimat: Ne a történelem külső körülményeit kutassátok, a vízözönt és hogy volt-e az egyáltalán. Mert Én, a Teremtőtök és Istenetek azt mondom az emberiségnek 2020-ban, eljött az idő, amikor újból épül egy bárka, nem külső, hanem a benső bárkája. A Noé által megtett lépéseket meg fogják élni mindazok, akik komolyan vesznek Engem és a Belém vetett hitüket. Noét a felesége kísérte, akit szándékosan meg kívánok említeni, aki Noé belső küzdelmeit együtt viselte vele, aki fontos támasz és segítség volt az ő számára. Vezette fiait, Sémet, Jáfetet és Hámot, ő volt az apa és a fiai közti közvetítő. Az egész család része volt a lelki-szellemi tervnek, ami akkoriban még hazahozó terv volt, melyben a hívatottjaim az elhivatottjaimmá váltak és megépítették Noé bárkáját, ami egy Új Időbe vitte át őket. A régi történés megfelel a mai történésnek, mert mint akkoriban, ma is sok a hivatott, azonban kevesen állnak készen elhivatottá válni. Van, aki ezt mondja: «Biztosan nem engem szólít, hisz ki vagyok én?» Ezzel saját magukat utasítják el, elvetik a feljogosulást és másokra hárítják a felelősséget, akiknek ezáltal még többet kell viselniük. Megint mások elhivatottnak tartják magukat, magasabbnak rangban és állásban. S ezzel saját maguk zárták ki magukat az igazán elhivatottak köréből, mert az Én fiaim és leányaim felismerési jele a szerénység és az alázat. Azok, akik előszeretettel hasznot húznak, megváltoztatják a törvényeimet és újraértelmezik őket, sőt még ékesítik is magukat velük, anélkül, hogy megjárták volna a hit útját, akik felismeréseikkel és bölcsességükkel embertömegeket kötnek magukhoz, azoknak különleges módon kell majd felismerniük önmagukat a fájdalom teli alázat iskolájában, ami a gőgösséget követi. Tudjátok, nincsenek elhivatottjaim és küldöttjeim, mindenki önmaga válik azzá tettei által. És ha túlterheltnek érzitek magatokat, mint a Noé, úgy pont ez a minőségi jelzője azoknak, akik komolyan veszik a hitüket. A hétköznapokban megtett szerény és látványtalan lépésekkel veszik kezdetét a nagy tettek. Így kezdett el Noé is fákat kivágni, és minden számára lehetőt bevetett és nekilátott a művéhez. Ha felfogná az emberiség, mennyire fontosak voltak az Első és Második Időben megtett hitbéli lépések és mennyire fontosak még továbbra is, akkor több támasza és tájékozódása lenne a mostani életében, mert ez ugyanaz, ami volt, ami lesz és van, örökkön-örökké!