Az éremnek két oldala van – így hangzik egy ismertebb közmondásotok. Testeteknek is két oldala van, egy és ugyanaz lénynek.

Minden, amit húsbéli szemetekkel láttok, az egy szellemi és isteni ősképe annak, amit láttam rólatok megteremtésetek előtt. A külső anyagi képetek képezi az „én“-eteket a legalacsonyabb formában. A belső kép egy magasabb, szellemi és isteni „mi-“-re utal, ami belétek helyezett és aminek kiképzésére hivatottak vagytok. A szellemi és az isteni kép az Én lényem képmása.

Ezzel már kezdetektől fogva belétek ültetett az Isten gyermeksége. Úgymond bennetek szunnyadozik. Feladatotok felismerni és életre kelteni bennetek ezt a szellemi és isteni képet.

 

Az ember az én-tudatosságban születik. Ebben kell felismernie önmagát és a hivatását. Itt azonban szétválik az ocsú a búzától. Nehezére esik az én-tudatosságú embernek elválni a gőgösségtől és az anyagtól. Naggyá teszi magát, gőgös lesz, túlbecsüli önmagát, de nem gondol arra, hogy a végtelen nagy világegyetemben ő egy semmi, egy semmi-ember.

 

A külső anyag-ember az én-tudatosságban születik. A gyermek mindent akar, ami csillog és kiabálni kezd, ha nem kapja meg. Legtöbbször a felnőtt ember sem képes felhagyni az „én“-nel. A külső anyagi világ kiskora óta nagy benyomással hat rá. Mivel az anyagból született, így az anyag csodálattal fogja el és rabon tartja őt. Főleg a ti nyugtalan és sietős időtök szelleme erősen tapad az én-tudatossághoz és megakadályozza, hogy az élet igazi értelmére összpontosítson.

 

De az ember megkapta a gondolkodás tulajdonságát is; ez teszi ki őt. De ezt arra kapta, hogy elgondolkodjon azon, ki is ő és mi a célja.

Az, aki elgondolkodik és tudatos lesz az igazi nagyságának és meglátja a saját semmiségét, az alázatos, szerény és igénytelen lesz. Felismeri, hogy szüksége van a felebarátjára.

Növekedni kezd a mi-tudatosságában és egészen naggyá válik az Én szememben. Ez viszont azt jelenti, a külső jelentéktelen anyag-ember szinte végtelen szellem-emberré válik.

 

Ha a csillagászaitok szemügyre veszik a világmindenséget, akkor találnak a napokból és bolygókból álló „kozmikus porban“ formákat vagy részeket is, amik emberi lényekre emlékeztetik őket. Ezek angyal- vagy lélekszövetségek, amik emberi formákat vagy testrészeket vesznek fel szövetkezésükben. Igazuk van némely (orosz) csillagásznak, kik feltételezik, hogy a ti felőletek látott végtelen nagy világmindenség egy nagyon nagy emberi alakzatot vesz fel. Erre a tökéletes formára mindenhol ráleltek. Ez az a forma, ami az Én lényemben is jelen van szellemileg.

 

A magamból kiállított angyalaim is ezt a formát kapták. Megkapták a szabad akaratot, de ezt tökéletesen az Én akaratom alá helyezték. Ezért tűnik úgy, mintha nem rendelkeznének szabad akarattal. Mivel az Én tulajdonságaimmal rendelkeznek és Belőlem lettek kiállítva, nincsen szükségük önfelismerésre – hisz tudják.

 

Az első lény, akit Magamból teremtettem, szintén ezzel a formával rendelkezik, ő az Én menyasszonyom, akit szeretek. Akartam egy önálló Velem-szembent, ami képes önállóan gondolkozni és cselekedni.

Így megajándékoztam menyasszonyomat a szabadsággal, a szabad akarattal, hogy felismerhesse önmagát és egyéniség lehessen. Fényben sugárzott. Élvezte a fényt és a szabadságot, de nem értette. Így hát eltávolodott Tőlem. Önszántából szakította meg Velem a kapcsolatot, eközben viszont nem ismerte el, hogy nem képes élni az Én életszellemem, életerőm nélkül. Ezzel elaludt a fénye. A sötétségben van, mert életnek ezt nem lehet nevezni. Külsőleg megmerevedett.

Bővebben…

Még mielőtt megteremtettelek benneteket, tudatos volt számomra a szenvedés teljes kiterjedése, amit viselnem kell, ha ajándékba adom nektek a szabad akaratot és ezzel egyéniséggé teszlek titeket, akik rendelkeznek azon szabadsággal, hogy visszabeszéljenek Nekem és nem csak bábként táncoljanak az én füttyömre. Önálló gyermekeket akartam teremteni, akik önmaguk teremtőkké válnak szabadságukban és ezáltal boldogságba kerülnek.

Tudtam, mit tettem és mely áldozatot követel Tőlem a cél elérése. Tudtam, mely keresztet kell viselnem a ti szabad akaratban való kiképzésetekért. De azt is tudtam, a szabad akarat kiképzésének ez az egyetlen útja, ami kérdésbe jöhet. Teljes körűnek kellett lennie és megadnia nektek a szabadságot a mellettem vagy ellenem hozott döntésben. A gondolat a keresztformát eredményezte.

Megszületett a kereszt. – Ős-gondolatom volt egy olyan lény teremtése, ami a keresztből jön létre. Olyannyira el voltam ragadtatva a hasonmásomra teremtett lény ötletétől, hogy készen álltam megosztani szinte az egész isteniségemet.

Gondoljátok meg, egyedül voltam, nem volt szemköztem, akiben felismerhettem magam. Már magában a gondolat: Egy lény az egyedüllétemben, akivel társaloghatnék és akinek odaajándékozhatnám a szeretetemet – igen, boldogságom határtalan volt.

Volt azonban egy kockázata a dolognak, mégpedig hogy teljesen elvesztem magam a gondolatban. És ez megóvott Engem attól azon lépéstől, hogy megosszam az isteniségemet.

Így számomra – bennem – megteremtettelek titeket külsőben is a kereszt jelképében (ha széttárjátok karjaitokat, keresztet képeztek). A kereszt volt az Én értelmem szarint a kép, ami a ti keresztformátokhoz vezetett. Ez a szabad akarat jelképe. Ez a szeretetem kifejezése, amit belétek ültettem.

A kereszt közepébe ültettelek titeket és körbefogtalak benneteket szeretetemmel. A kereszt közepe kimondja, hogy a jó és a gonosz válópontján vagytok, ami kötéltáncot jelent számotokra.

Hogy megadjam nektek a lehetőséget a szabad akarat kezelésére, létrehoztam nektek egy alapot, amit itt találtok a Földön. Itt minden lehetőség megadatott számotokra a berendezkedésre, ahogy az nektek a legkényelmesebb, külsőben mint belsőben.

Külsőleg a makrokozmoszban találjátok magatokat, ami számomra az elveszett Fiú, belsőleg a mikrokozmoszban, mint a bennetek lévő elveszett Fiúban. Itt szembesültök a fátyolba borított szellememmel, ahogyan az ellenfelem szellemével is. Külsőben az ellenfelem szellemével szembesültök, belsőben az Én szellememmel, ami számotokra csupán kicsi és rejtettségben halk hangként észlelhető. Ez a fátyolba borított kereszt, ami ezen formában nem tudatos számotokra.

Teljesen egyszerű az oktatásom, ami önmagatok nevelésének a szabadságából áll. Önmagatoknak kell megtanulni a jó és a gonosz közti megkülönböztetést. De ez azt jelenti, hogy elkezdetek keresni az ittlétetek értelme után, a Teremtő után, aki megteremtett titeket és a szeretet után, ami beburkol titeket.

Bővebben…

Sokakat foglalkoztat napjainkban az oltás kérdése. Sajnos azt veszem észre, hogy a párbeszéd kultúrája elveszett, nyoma sincs. A korszellem megvitatandó dolgairól csak egy vélemény engedélyezett az igazságügyi hivatal által. Hogy melyik? Tessék nyílt szemekkel járni a világot és gondolkodni. Tessék eljutni a gondolatmenet végéig, legyen az bármilyen rémisztő vagy hihetetlen. Rábízzuk-e életünket és gyermekeink életét a kormányra, az anyagias és nyereség és hatalom központú tudományra, gyógyszeriparra? Képesek vagyunk-e kritikusan szembeszállni a tömegvéleménnyel, az ár ellen úszni? Miért is gondolnánk azt, hogy a tömeg ill. a többség véleménye igaz? Nem tűnt fel, hogy a véleményalkotó sajtó és média, az országok kormányai, a közszereplők szinte mind egy szálig ugyanazt a kürt fújják? Honnan jön ez a hirtelennek vélt egység? Honlapunkon az ÚR Szava erre is választ ad. Ébredj ember! Ébredj fel a megosztottságból, a megtévesztettségből és a hazugságból! Ne odakint, a külsőben keresd az igazságot, hanem önmagadban, a magodban!

Visszatérve írásunk címére, alább olvashatjuk, mit szólt az oltásról Steiner Rudolf antropozófus. Személyével és munkásságával itt nem foglalkozunk, így nem is jelentjük ki, hogy egyet értünk minden megnyilvánulásával, legyen az a közéletben vagy rejtettben. Olvassuk:

Bővebben…

Hejja TestVérek!

Honlapunk növekvő támadásoknak van kitéve, melyek az utóbbi hónapokban szembe tűnően magasak. Május ötödik napján délben az észlelt támadások száma már szinte elérte a havi támadások számát. Az észlelések adatait az alábbi képeken szemléltetjük, mélyebbre ható magyarázat nélkül.

Bővebben…

A lényeg, ami titeket embereket kitesz, az nem a külső testfelépítés, amire oly sok figyelmet szenteltek, hanem a bennetek rejlő adathalmaz.

A test majdnem minden sejtje magában hordja az adatot az egész test felépítéséről. Ez az adat egy adatláncban (DNA) van elmentve a sejtmagban. A DNA tároló képessége szinte végtelen.

Az anyagi részecskék tartalma (X, Y kromoszómák) olyan adatláncot alkotnak, ami tartalmazza a léleksajátosságot.

Mindegyik adatlánc tartalmazza a szellemi hovatartozás nevét (minden egyén származását a szellemi világban). Minden, ami egymáshoz tartozik az újra egymásra talál a makro-emberből hosszú időkön át az előre megadott Ős-Lényben.

Az adatlánc tartalmaz egy szilárd adatagát az anyagi szinten, ami meghatározza az anyagi test felépítését, úgymint egy elmenthetőt a szellemi szinten, ami a lélek szellemi felépítését határozza meg és az elmenti az egész életet beleértve minden érzést is.

E módon el van mentve az ember élete az adatláncokban, az élet könyvében

A szilárd összetevők már mindig is meg voltak adva nektek előre; beléjük van helyezve az építési terv. Az írható összetevőkben tárolódik el az életetek felvétele, ami ti magatok teremtettek szabad akaratotokból. Az életetek az adatláncokban van elmentve.

Hosszadalmas fejlődési úton, különféle fejlődési szinteken át (ásvány-, növény- és állatvilág) emberi lélekhez találtak össze a léleksajátosságok és beburkolóztak az anyagba. Itt hangsúlyoznám, hogy a szellemi fejlődés egy másik folyamatot vett, mint az anyagi.

Az anyag csupán összesűrűsödött szellem.

Összesűrűsödve, bezárva a földi anyagban, a külső felé irányuló hajlammal, különböző emberi jellemvonásokat, tulajdonságokat élt át a léleksajátosság.

A leggonoszabb léleksajátosságok még mindig a Föld mélyén fekszenek és onnan sugározzák ki a gőgösséget és gyűlöletet és csak hosszas fejlődési folyamatokon át megalázva kerülnek a Föld felszínére (Urán). Szükségük van erre a megalázási ill. felszámolási időtartamra, másképp csak kárt okoznak.

Ez a lélek természetes fejlődési folyamata. Az anyag ezzel a szellem és a lélek fejlődésére és érésére lett létrehozva.

Az anyag minőségétől függően különbözik a lélek bevonata, burokja, és más fényárnyalatban látható. Legtöbbször ezért láthatatlanok számotokra más égitestek lényei.

Bővebben…

Gyakran felmerül a kérdés, mi rejtőzik a szellem, lélek és ember fogalmak mögött. Forrástól függően itt a legkülönbözőbb, részben teljesen ellentétes értelmezéseket kapunk, melyek inkább zavart okoznak mint felvilágosítást adnának. A szellemet azonosnak vélik vagy felcserélik az értelemmel, ahogy a lelket a pszichével vagy tudattal és így tovább.

 

Segítséget kívánunk nyújtani a keresőknek a következő megkülönböztetésekkel. Igénye nem dogmához kötött, mivel mindenki rendelkezik a saját szemlélet szabadságával és maga dönti el, melyik szemlélet áll magához legközelebb és számára melyik vélemény a legérthetőbb és leglogikusabb.

 

*

 

Azok számára, akiknek nagyobb körvonalú áttekintésre tartanak igényt, íme a rövid változat:

 

Szellemlény = tiszta teremtmény Istenből; Hazája, otthona: a Mennyek; a legkülönbözőbb okokból hagyhatta el a Mennyeket.

 

Lélek = egy szellemi lény, ami belépett a mennyeken kívüli területekre, melyek a bukás által jöttek létre. Ezzel járulékos a magas, energetikus rezgésének csökkenése. A terhelések birokszerűen takarják be a szellemlényt, elkezd „beárnyékolódni“. A lélekburkok összessége alkotja a lelket; magába zárva a szellemlényt, amit – mivel most a lélek árnyékolatok zsugorítják – szellemszikrának is nevezünk.

 

Ember = ha egy lélek leszületés mellett dönt, akkor a szüléskor belép egy földi testbe, összekapcsolódik vele és az ún. halál beálltakor újra elhagyja azt. Állapotától (rezgésétől) függően olyan területekre halad tovább, amelyek vonzzák őt. Ekkor még mindig a szellemlény burkolatát vagy bevonatát képezi. A lélek szellemi továbbfejlődésével tisztulnak a lélekburkok, a szellemlény egyre jobban látszódni kezd, amíg újra tiszta szeretetté nem válik, úgy hogy újra beléphet a mennyekbe.

 

 

Azok számára, akik mélyebb tudásra kívánnak szert tenni, íme a bővebb ismertető:

 

Szellemlény/szellem

 

A teremtés tiszta-szellemi volt az ősállapotában, magas tudat (szeretet) és a teremtményei az angyalok voltak. Ezen tiszta-szellemi teremtésen kívül nem létezett semmi. A mennyek „lakói“ – tehát az angyalok – szellemlényeknek is nevezik, ellentétben a „szellemekkel“, mi alatt az asztrális sík lelkei értendők. A „szellem“ fogalma valami személytelent fejez ki, a „szellemlény“ viszont egy teremtményt.

 

A szellemlények rendelkeznek egy egyéniséggel, szóval mindegyikük egy külön, felcserélhetetlen személyiséggel. Ez többek között a szellemi „mennyei otthon“-ból adódik (a hét alapszint = rend, akarat, bölcsesség, komolyság, türelmesség, szeretet és irgalmasság, miközben minden szintben benne van a többi). A szellemlény jellemét ezen alapszintek egyikéhez való hozzátartozás fejezi ki.

 

Ez érthetővé válik, ha tudjuk, hogy pl. az isteni akarat kerubja Mihály, aki az angyalok egy részének Istennel való ellenszegülésének megparancsolta: „Eddig! Kicsit se tovább!“. Máriában, Jézus édesanyjában Pura, az isteni irgalmasság szeráfimja öltött testet. Mihály és Pura, eltérő mennyei jellemük miatt két különböző karakter (ahogy mi mondanánk), lényüknek megfelelő feladatot látnak el.

 

A bukás ill. angyalok bukása miatt, aminek az oka az Istennel való ellenszegülésben rejlik, létrejöttek a mennyeken kívüli területek, melyek már nem rendelkeztek ugyanazzal a magas rezgéssel mint a mennyek. A bukás területeinek legmélyebb, legerősebb sűrűségű pontja az anyag. Aki oda belép, az a sötétség uralkodásának területére lép. Ami nem mindenképp jelenti, hogy tehetetlenül és védtelenül ki van szolgálva a negatív erőknek. Már a tudás is minderről nagy segítséget jelenthet, mivel éberebben tart.

 

A Biblia csak kevés helyen említi a bukást, ott is szegényesen. Eközben az angyalok bukásáról való tudás döntő szerepet játszik abban, hogy megértsük, honnan jövünk, miért vagyunk itt és hová megyünk.

Bővebben…

Amikor elhagytam a síromat kereszt-halálom harmadik napján, a nap köszöntött a felhőtlen égbolton. Eltöltve örömmel széttártam kezeimet egy keresztet alkotva, átkaroltam az egész teremtésemet, átkaroltam a Földkerekséget, átkaroltalak benneteket, gyermekeimet, átkaroltam a gyilkosaimat is, mert megtörtént a győzelem és legyőződött a halál. Igen, felébresztettelek titeket az örök életre, mert elvoltatok veszve és Én megmentettelek benneteket.

 

Három nappal előtte még a földi golgota-kereszten lógtam felszögelve, kitéve gyilkosaim csúfolásának és gyűlöletének. Kemény volt a fa, amin felszögelve lógtam és ami könyörtelenül megtartott Engem, ami éreztette Velem az ember-szívek keménységét. Ez mutassa fel nektek az emberi tehetetlenségem. Mutassa fel nektek, hogy a szeretetem, külsőleg tehetetlen, legyőzöttnek látszott a pokoli uralom túlsúlyával szemben. Az egek fájdalma a sötét felhőkben és a felkelő viharban nyilvánult meg. Sírt az ég.

 

A katonák és az egyházi vezetők győzelmükben biztosan elhagyták a keresztre feszítés helyszínét, de valahogy sehogy se támadt bennük győzelmi öröm. Érezték, hogy helytelen ítélet született, a lelkük tudta. Szívük megtelt félelemmel és nyugtalansággal. Ünneplés helyett inkább meghúzták magukat a gonosztevők.

 

Az Én szeretetem viszont csendben tevékenykedett és győzött!

Harmadik napon feltámadtam!

Elhagytam a sírt, előtte álltam, teljesen kitártam karjaimat a győzelem-kereszt jelében megtelve szeretettel, örömmel és békével, átkaroltam és megáldottam mindenkit és mindent.

Most győztesként álltam a sötét sír lyuka előtt az élő kereszt jelében és öröm szállt fel Bennem, hogy felszabadítottam mindent és mindenkit. A hideg sírt, a gonosz sötétségét mögöttem hagytam. A nap sütött az arcomra, a jó melegítő fénye, ami minden múltat háttérbe szorított.

A szeretetem most mindegyikőtöket át tudott és át akart ölelni.

 

Nem a kemény halál-kereszt amin megöltek, hanem az élő szeretet-kereszt volt az, ami mindannyiótokat meg tudta ölelni, jót mint gonoszt. A halál-kereszt, ami sok sötétséget és szenvedést jelent számotokra, le lett győzve. Mostantól mindenki meggyógyulhatott és meggyógyulhat, aki hisz a jóban és Én Bennem.

És szemem előtt láttam az emberiség fejlődését az idő folyamán, ami széttárult Előttem. A ti időtöket is láttam.

Győzedelmeskedett a szeretet-keresztem és újból vágyódtam a jó után az egyszerű emberben. Láttam bennük a felkelő napot és mindazt a jót, ami kiáramlott és kiáramlik belőlük. Ezek az emberek, akik helyén hordják a szívüket. Jóhiszeműek, akik alig sejtenék, hogy elcsábíthatnák őket a szívtelen fej-emberek. Láttam bennük a tehetetlenséget, a kicsiséget és a sérthetőséget. Éreztem bennük az őszinteséget és az igazat, ami újra napvilágra jött.

Igen, ezen jó emberek nem hunynak szemet a világ támadásai előtt. Türelmesen viselik, mert hisznek Bennem. Szeretem ezeket az egyszerű embereket.

Bővebben…

Üzenet a világnak 2021. április 22-én

 

 

Ó, tanuljatok meg látni, ó, tanuljatok megérteni: A bennetek lévő ellenszellem iskolájában vagytok, akit nem ismertek. «Ki szólal meg bennetek?», tevődik fel a kérdés újra. Ismeritek-e a sohasem jóllakott én-központúság hangos hangját, ami követeléseket állít fel igazságosságra és szabadságra anélkül, hogy elnyerte volna a szabadságot önmagában? Ki ismeri fel magát az ellenség, az ellenteremtés iskolájában, ami megfordította az isteni törvényeket? Kis az, aki ezt felismeri? Ki az, aki látja ezt, s ki, aki érti?

 

Valódi segítség-e a segítségetek vagy kötöttséget hoztok létre felebarátotok iránt? Ki és mi befolyások titeket? És kinek engeditek meg, hogy befolyásoljon titeket? Ki az, aki elválaszt? Ki beszéli belétek, hogy a jó helytelen és a helytelen jó? Ki köt le titeket? Melyik véleményt, melyik igazságot veszitek fel magatokban? Ki az, aki beárnyékol titeket, aki befolyásolni és megbabrálni akar titeket? Ki akar körbe venni titeket és végül megszállni? Sokat beszéltek, de nem értetek, sokakat meghallgattok, de nem vagytok tudatában annak, hogyan akarják megbabonázni azokat, akik már jó úton lennének. Érvelésekbe keverik és számokkal bombázzák őket és ezzel a harctérre kényszerítik őket. Oda érkezvén gyakran elveszítik becsületüket, tiszteletüket, hitelességüket és energiájukat és erejüket ezen küzdelem során. Ó lássátok, milyen hamar lesznek ellenféllé és ellenséggé nyilvánítva az eltérő gondolkozásúak. Lássátok, szemetek előtt zajlik mindez! Hol vagy? Melyik oldalon állsz? Kinek adsz igazat? A te szemszögedből kinek nincs igaza? Melyik energiákat támogatod és melyik utakon jársz? Két oldal van, de az a fontos, hogy mindkét oldalt eggyé, egy teljessé kell összeilleszteni. Ez az Én utam, ezt vezetem Én, Krisztus, aki Jézus volt.

Bővebben…

Mindig is nagy volt az emberek tudás utáni szomja valami új felfedezésére és valami rejtett dolog kifürkészésére. Ez a kíváncsiság bennetek ösztön, amit belétek ültettem. Ti magatoknak kell keresni és kitalálni, honnan jöttök és hová mentek. Keresnetek kell, ki a teremtőtök és mi az életetek értelme. Mind ehhez minden út nyitva áll előttetek. Igen, kinyitottam előttetek az ajtókat, egyrészt, hogy felismerjétek a nagyságotokat, másrészt, hogy tudatosuljon bennetek a semmiségtelenségetek.

 

Így hát megengedtem a tudománynak, hogy belátást nyerjen a mikrokozmoszba és a makrokozmoszba, hogy ezáltal felismerhesse a rajtatok és értetek véghez vitt műveimet. A makrokozmoszban a semmiségtelenségeteket és a jelentéktelenségeteket kell felismernetek a végtelen nagyságú térben. A mikrokozmoszban a teremtésem pontosságát önmagatokban kell csodálnotok. A tudománynak közvetítenie kellene a tudást a titeket körülvevő külsőről. Egy érzést kell kapnotok arról, milyen nagy és fölényes vagyok hozzátok képest. A makrokozmosz és a mikrokozmosz azt rendeltetett el tanítani, hogy legyetek tiszteletteljesek és alázatosak.

 

A hittudománynak pedig utalnia kellene az ittlétetek másik szempontjára, mégpedig, hogy nektek embereknek a látható külső testen kívül vagy egy láthatatlan lelketek és éppúgy egy szellemetek is belül és hogy egy olyan lény vagytok, amely az Én szememben egészen nagy, mert gyermekeimnek választottalak benneteket. A hittudománynak el kellene hozni nektek a szívetek szeretetét. Ettől aztán boldogok és hálásak lennétek.

 

Ti magatoknak kellene megtalálnotok, tiszteletteljesen Előttem, a Teremtőtök előtt, hogy hol húzódik meg az erkölcs és az észszerűség határa a jó és a rossz között. Fel kellene ismernetek, hogy csak rövid ideig éltek itt és Én nálam egy örök élet vár reátok. Fel kellene ismernetek, hogy az ellenfelem szellemét, ami bennetek lakozik, jóra kell alakítanotok és ezzel segíteni neki a Hozzám haza vezető útján.

És pont itt van a gond, mégpedig, megkaptátok a szabad akaratot, hogy képesek legyetek dönteni a jó és a rossz között. Ez a két út, amit adtam nektek, egyik az út a szellemi sötétségbe, a másik az út a fénybe.

Na most nézzetek magatokra, hol tartotok? Melyik utat választottátok?

Vannak köztetek sokan, akik a Hozzám vezető valós úton vannak, akik a szeretet mellett döntöttek és teljességében aszerint élnek, miképp önérdek nélkül elajándékozzák magukat másoknak és Engemet hordoznak a szívükben. Ezek a Számomra legkedvesebb gyermekeim – az Én szívbéli gyermekeim.

Ők megélik majd az ezen idő sötétségében felkelő fényt. Ők megélik majd szívükben a béke fejlődését. Megélik az örömöt, ami a fájdalmat váltja le. Megélik majd az új életet egy haldokló világban. Megélik, ahogyan érzékelni fognak Engem szívükben az emberek. Megélik az új korszakot, melyben minden ember békében él egymással és boldogok lesznek. De még túl kell jutniuk a fordulat időszakán.

Bővebben…

Jelenleg a korszakváltás időszakában vagytok, aminek az oka legfőképp az elmúlt évszázadok alatt található. Az emberiség történelme folyamán igazi sziszifuszi munkát végzett az ellenfelem és mindenféle ravaszsággal elvonta Rólam az emberek figyelmét és megnyerte őket.

Az emberiségtörténet első korszakát, a lejövetelem előtti időt, az igazságosság és a rend időszaka jellemezte – az Első, Ó Testamentum. Ezen időszak elején még megtudtam szólítani az embereket próféták és kiválasztott eszközök által, akikkel szellemben kapcsolatban voltam.

Idővel, az ellenfelem tevékenysége által az emberek rabjai lettek a külső világnak, az anyagiságnak és eltávolodtak Tőlem. Így hát kiválasztottam egy közvetítőt, aki felmutatta az embereknek a helyes utat és ismertette velük az útmutatót, a 10 parancsolatot. Mózes lett ezen időszak jelképe. Ezen idő szükséges volt az akkori emberek fejlődésmenetében. Az embereket előbb rendre és igazságosságra kellett nevelni a vadonból. Idővel elegendő ismeretre tettek szert az Isten igazságosságáról. Mégis az én-tudatosságban ragadtak, ami megakadályozta lelkük belépését a Mennyországomba.

 

Amikor aztán megérett az idő, Én személyesen jöttem el hozzátok a Názáreti Jézus alakjában és elhoztam nektek a szeretet és irgalmasság tanítását, mint a Tízparancsolat lényegét és még éltem is ez alapján nektek példaképp és ezzel beharangoztam egy új időszakot – ami az Új Testamentum – mint az emberiségtörténet második korszakát. Ezzel a tanítással – szeresd az Istent mindenek felett és a felebarátodat mint önmagadat – megnyitottam előttetek a Mennyek kapuit. Ezáltal kellett volna elkezdenetek átváltani az én-tudatosságból a mi-tudatosságba. Nem kellett volna megragadnotok az én-tudatosságban, hanem át kellett volna alakulnotok a mi-tudatosságba. Meg akartam menteni a lelketeket és hazahozni Hozzám.

 

Így szerettem volna, hogy megtörténjen, de az ellenfelem tevékenysége által eltorzult a szeretetről szóló tanítás, mint előtte már Mózes parancsolatai is.

Bővebben…