Szeretett embergyermekeim!
Újból eljött az ideje, hogy szavamat intézzem hozzátok.
Erősíteni és felépíteni szeretnélek benneteket az eljövendő időre.
Mostantól egyre gyakrabban fogtok állni temetőkben, hogy eltemessétek családtagjaitok, barátaitok, ismerőseitek, szomszédaitok elholt burokjait.
Ez is hozzátartozója ezen idő eseményeinek, melyek történése most egyre hamarább és behatóbban alakul. Ne aggódjatok ezen emberek miatt, kiket lehívok a Földről. Imádkozzatok értük. Imádkozzatok e lelkekért. Ez fontos. Nekik el kell hagyniuk a Földet.. Jó ez nekik és nektek is. Imádkozzatok ezért.
És ti, kik visszamaradtok, igen, gyászoljatok. Ez emberi.
És örvendhettek is azokért, akik áttértek. Nekik sikerült. Nagy áldást jelent újra elhagyhatni e Földet elvégzett munka után.
Csakhogy – hogyan hagyja el az ember a Földet, hogyan fogjátok ti elhagyni a Földet? Mi volt fontos számotokra földi életetek során? Hol gyűjtöttétek kincseiteket? Mely kincseket gyűjtöttétek?