Az élet szüntelen mozgás, állandó fejlődés. Ez az irányvonal az emberben is adott, annak ellenére adott, hogy az anyagi világ körülöttünk szinte teljes egészében elvonja figyelmünket a lényegről. A dolgok lényege és értelme nem fogható fel a szellemi szempont semmibe vételével, hisz mindaddig csak a felszínen evezünk, legfeljebb egyszer balra, egyszer jobbra visz minket az korszellem sodrása. Fönt lenni kényelmesnek tűnik, szinte még evezni sem kell, elvagyunk. Gőzlevezetésképp néha belecsapunk a vízbe, talán bele is köpünk, de mindezzel változtattunk valamin? A belső elégedetlenség tartósan csillapodott? A belső üresség kitöltődött? Néha le sem tudjuk írni, mi ez a belső üresség, és hogy mi ennek az okozója. Mert ha van és létezik, van oka és okozója is. Ami a következő lépéssel kezdődik, azt nevezzük belső munkának. Az okok feltárása átlép a felszín tükröződésén, mélyebbre tekint, nyomozó munkával felkutatja a gyökeret. Gyomtalanítunk, tisztulunk, levetkőzzük lelki árnyékainkat, azaz fejlődünk.
Egy idő után megéri lepihenni és visszatekinteni, azaz önvizsgálatot tartani. Erre alkalmas idő az év vége. Honlapunk olvasóinak az alábbi sorokkal kívánunk erőt, erőt az Úrtól és egészséget, egész-ség-et az Úrban.
Áldás!
