BD – 1952.09.06.
5481. – Isten… Atya …
Ne hagyjátok, hogy a távoli Istenetek legyek, Akit csak bizonyos időkben hívtok fel segítségért, mint ahogy azt ember által meghozott előírások követelik, hanem minden időben hívjatok Engem magatokhoz, engedjetek mindig közeletekben lenni … lássátok Bennem az Atyát, Aki bensős szeretettel kívánkozik gyermekei után, és beszéljetek Hozzám úgy, mint ahogy egy gyermek beszél az az apjához … félelem nélkül, megbízóan és egyszerűen, hogy megörüljön szívem gyermekei hebegésén.
Ha egyszer majd ti emberek Engem nem a távolban fogtok keresni, ha egyszer megérzitek közelségemet, akkorra helyre állt a helyes kötődés Hozzám, ami aztán maga után vonja következményeit … szeretetem reátok kiható hatását, kik gyermekeim vagytok és akik felhasználhatjátok gyermekiségeteket. Azután már nem fogtok magányosan vándorolni a Földön, azután a leghűebb barát és segítő áll mellettetek, azután megtanultok helyes jó módon gondolkozni és földi életeteket jó módon felhasználni, mert most utasításokat adhatok nektek, melyeket gondolatban felvesztek és aszerint is cselekszetek, mivel egy jó gyermek úgy cselekszik, ahogy azt az apja kéri tőle …
Ismerjétek meg Bennem az apát … Mert azt akarom, hogy szeressetek Engem, nem hogy csak féltek Tőlem, mint Istentől … És akkor az imátok is olyan lesz, hogy azt meghallgathatom, mivel szeretet és hit fejeződik ki általa. De Istenhez nem beszéltek olyan bensősen és bizalomteljesen, mint ahogy az Atyához beszélhettek. Akkor csak is úgy beszéltek, ahogyan azt hagyomány szerint megtanultátok, ahogy azt az egyházi hitetek előírja, és csak egy forma maradhat meg így könnyen, egy olyan ima, mely nem szellemben és igazságban lesz felküldve Hozzám.