Üzenet a világnak 2020. augusztus 29-én

 

 

Názáreti Jézusként azt mondtam: Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem jut el az Atyához, csakis Általam. És így újra és újra elismétlem ezen szavakat, hogy megtanuljatok a mélyrére járni és megérteni. Legyen tudatos számotokra ezen szavam. Mit gondoltok róla? Vajon megfelel-e az igazságnak? Lehet-e egyáltalán? Miért is mondanék olyat, amit istenkáromlásként lehetett a szememre vetni és az életembe került? Az igazság volt ez akkoriban is és ma is, ami kimondtam. Ismerjétek fel azonban, a világ rendszerei nem akarják az igazságot, mivel hazugságra és megtévesztésre épültek, és akik kimondják az igazságot, azok veszélybe kerülnek. Hírnevüket tönkreteszik, méltóságukat sárba tiporják és a becsületüket bemocskolják. Világotok minden körében és rendszerében mindennapos ez a gépezet. Akik még hisznek a jóban, az igazságosságban és az igazságban és tesznek érte, azokat pellengérre állítják és gátlástalanul átverik és mindenki szeme láttára megkülönböztetik. Így az árnyékvilágban mindent szabad, csak az igazságot kimondani nem, vagy feltenni bíráló és jogos kérdéseket. Egyre inkább betiltják a saját véleményt vagy a más véleményt. Mennyire csaló a képzelet, amiben éltek, amit felépítettetek magatoknak és ami kártyavárhoz hasonlóan összeomlik majd felettetek.

Bővebben…

Üzenet a világnak 2020. augusztus 27-én

 

 

Ó, lássátok és értsétek, ti emberek, mi történik világotokban: Sokak kedélye túlfűtött, ahogy a Földetek is túlfűtött. Nézzétek azokat, kik éppen kezdik felismerni, mennyire igazságtalan és elégtelen a rendről szóló elvetek és törvényetek. Aki még hibást keres, az még nem érette meg, hogy nem erről szól az egész. Sokkal inkább fel kell ismerni, hogy a világ, törvényeivel és rendjeivel együtt, nem az Enyém. Sokakat érint az ébredés és azok, akik továbbra is hinni akarnak a világi igazságszolgáltatásban, azok keservesen csalódni fognak. Valóban, valóban, Én azt mondom nektek, az árnyéknak helyet kell csinálnia a fénynek, az árnyéknak tűnnie kell, és így egymást követik majd a leleplezések és hírük megy a világban. Ezek után következik majd a jóhiszeműek nagy megtévesztése, felháborodásuk és megbotránkozásuk ezen világ és rendszereinek hazugságai, megtévesztései és cselszövései felett. Mily sok a hazugság, mily kevés az igazság! Mily sok az önmegcsalás és milyen kevés az egyenesség! Milyen sok az igazságtalanság, milyen kevés az igazságosság! Én vagyok az újból eljött Krisztus és mondom nektek, valóban, valóban, azt mondom nektek, ítélkezni fogok, képviselem az igazságosságot, az Isten és a mennyek törvényét és parancsolatait! Valóra válik imám, amit tanítottam nektek és amit ti már 2000 év óta imádkoztok: Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod!

 

Két részre való felosztás lesz, az egyik Értem, a másik Ellenem! És tudjátok, nem a szó, nem a szavak mérettetnek meg, hanem a tett és a tettek lesznek megmérve. Sokan, akik úgy hiszik az Én oldalamon állnak, azt hallják majd: „Ki vagy te? Nem ismerlek téged.“ Tudjátok, az Én ítéletem igazságos és ha nektek embereknek nincsen irgalmatok, mire fel vártok el irgalmasságot? A saját mércétekkel lesztek megmérve. Azok, akik őszinte szívvel igyekeztek, követtek Engem és igazságos életre törekedtek, azok az Én oldalamra fognak lépni és már nem ők lesznek a buták, a kihasználtak és a becsapottak.

 

Ezen ösztönzés felismerésre az egész emberiség számára szól, mindhárom szinten, mindhárom valóságban, testben, lélekben és szellemben. Egy keservesen elszánt harc tombol mindhárom szinten és valóságban. Az árnyékfivérek felsorakoznak mindazok ellen, akik a fénybe vonulnak. Ellenük minden eszközt bevetnek, hogy megfosszák őket becsületüktől, méltóságuktól, hogy elbátorságtalanítsák, szétmorzsolják, megsértsék és térdre kényszerítsék őket. Még hathatnak rátok, de valóban, valóban, Én Krisztus, azt mondom nektek, befolyásuk csökken, idejük elmúlik, igen már elmúlott! Krisztus vagyok, legyőztem ezt a világot és valóságot és Hozzám hasonlóan ugyan így tették immár az első követőim is! És ezzel már nincs visszaút, megépült a híd mindazok számára, akik követnek Engem. Az első csatasor, lándzsahegyhez hasonlóan, így nevezem azokat, akik nagy hűségben, minden szörnyűségek ellenére győzedelmesen átvonultak a tisztító és helytállási úton és végül a keresztúton. Várnunk kellett erre a napra és most elkezdődik a Földön az Új Korszak, a Szellem Korszaka!

 

Azok, akik felébrednek, csalódottságban állnak és felháborodásba és megbotránkozásba kerülnek. Ezek azok, akik az utcára vonulnak, hogy megmutassák ellenszegülésüket, kimutassák felháborodásukat. Az energiájukkal azonban visszaélnek és a harcra használják fel, ami mégannyira felfűti a kedélyeket. És újra mondom azoknak, akik igazságosságra vágynak: Menjetek haza és legyetek igazságosak! Igazságosak, ellenkezés nélkül, bocsánat kérés nélkül, egyszerűen csak igazságosak. Igazságosak és igazak cselekedeteitekben, családotokban, munkahelyeteken. Csodálkoznátok rajta, röptében mi minden megváltozna számotokra, családotok számára és munkahelyeteken éppúgy.

Bővebben…

 

A csend nem némaság, nem a hangnélküliség, hanem a csend az egyhang, minden lét és létezés egyhangja és összhangja, azonos szintű és szinten való rezgése. Ez a nullafokos rezgés, az alaphang. Mindennek és a mindenség alaphangja. Ebből emelkedik ki az EGY. Az EGY a hang első és mindent átfogó és átjáró hulláma. Az alap formába öntött gondolata, azaz zenéje. A szellem megnyilvánulása, amit Istennek nevez az ember. Az EGY se nem született, se nem teremtett, hanem mindig is volt kezdet nélkül. Csupán tetté vált az akarat, ami a gondolatból kélt, és azt mondta: VAGYOK.

 

Az EGY teljes volt és egész, kezdet és vég nélküli. A benne rejlő szeretet, Ő maga, a magja és léte megnyilvánulni kívánkozott, betölteni a teret. Így vált Teremtővé, s mi, teremtményeivé. Így vált Atyává, s mi, gyermekeivé. Így lett a hangból szimfónia. A mindenséget és mindent betöltő zene. Minden hang, minden dallam, minden zene együttvéve Őt alkotja, a tökéletes hangot, az EGYet.

 

E csodás muzsikaszó bennünk szól, a bensőnkben. Ha fülelsz a csendben, meghallod, megérzed. Ez az Ő hangja, az Ő hívó szava gyermekéhez, amit semmi nem képes elfojtani, se teremtmény, se az általa keltett megtévesztő zaj. Fülelj hát! Fülelj!

 

Neveden szólít, a te neveden. A hangodon szólít, a te hangodon.

Bővebben…

Hejja testvérek!

 

Egyik nővérünk a következő kérdést tette fel Jézusnak, amire leadjuk a választ is:

 

Jézus Atyám, ami már régóta foglalkoztat: Az a dolog a korona vírus kapcsán. Míg az egyik szógyermeknél ez egy könnyebb influenza, addig másoknál egy veszélyes vírus. Én itt semleges beállítottságú vagyok, mivel fogalmam sincs erről. Bízom a Te védelmedben. Feltudnál-e világosítani kérlek az igazi tényállásról?

 

„A vírus jelen van, de inkább az emberek elképzelésében, mint a valóságban. Az emberek félelme sűríti össze létezéssé, ami aztán kárt okozhat bennük vagy akár meg is ölheti őket. De ti, az Enyéim, rendelkeztek az Én szerettemmel mint védelmi hatalommal bensőtökben, használjátok is! Jó, ha tudják az emberek, hogy a szeretet és az ima az egyedüli mentsvár, mond meg nekik!

 

Ámen“

Bővebben…

Belátás, 2020. június 9-én

 

 

Tavaszi esőben álltam, meleg, kellemes szellőt éreztem, mintha varázslat lett volna a levegőben. Ismét színképeket láttam, csupa apró, a levegőben táncoló csillogó csillagokat. A légkör aztán kitisztult és könnyebb lett. Ezután láttam egy kolostort nagy kapuval és kisebb ajtókkal a kolostorfalban. A varázslat a kolostorfal köré vonult, a gyengéd szellő átkarolta az épülettömböt, minta beburkolná és láttam, ahogyan egy hatalmas sötét felhő emelkedik fel belőle. Nyögés féle zajt hallottam és a varázs megnyitotta a kis ajtókat és behatolt a belső udvarba. Könnyedén és szárnyaltan kereste útját a fény- és színképalakzat át a keresztező folyosókon, az imatermen át, és már a harangtornyot is betöltötte a fény és csillogás, a templomot azonban nem. Az energia most egy örvényt képezett, ami bár nagy sebességgel forgott, de semmiképp sem tűnt veszélyesnek. Ez az energia aztán felemelkedett és mintha felfelé forgott volna és végül szerte foszlott.

 

Most csend volt és sötét, éjjel volt. A csendet egy idő után a templom harangszója szakította félbe, teljes órát ütöttek, és én számoltam az ütéseket, ahogy gyakran szoktam. Tizenkétszer hallottam az óraütést, aztán elcsendesedett. De aztán egy perccel később újra elkezdtek ütni a harangok erővel. Lelkem együtt mozgott a harangütéssel és a bensőm elkezdett remegni. Ezt követően kivilágosodott az éjszaka és visszatért az energia és fényörvény és elborította az épülettömböt mint egy ágytetőzet. A fényenergia kivilágította az épület legeldugottabb helyiségét és sarkát is, eloszolt minden árnyékalakzat a sarkokból és folyosókról és el kellett tűnniük a fény elől. Mostanra megláttam az energiaformákban Mihály arkangyalt, kezében az igazság és a szeretet kardjával, megláttam a fényben tevékenykedő katonáit, a fény seregét. Most kinyitották a kolostor minden ablakát és fény és üdeség járta át az épület belsejét. Legutolsónak a nagy kaput nyitották meg, Mihály bentről kilépett és a fényserege előkészítette az utat.

Bővebben…

Belátás, 2020. május 30-án

 

 

Láttam, ahogy víz jön egy sziklából, előbb csak kevés, éppen hogy csak szivárgott, majd folyni kezdett egyre erősebben.

Utat keres magának, először a kövek körül, később aztán átugrik rajtuk a víz és csermely lesz belőle.

Üdítő és nagy erővel keres magának utat a víz és megküzd a folyamáért.

Most látok egy második forrást, az is lassacskán bugyog, a víz utat keres magának a kövek és sziklák között.

Most egymásra talál a két forrás és aztán hatalmas erővel zúdulnak le a sziklafalon a völgybe.

 

Látom, ahogy a völgyben tovább folyik az áramlat, több kutat is látok, látok víz merítőket, akik szétosszák a vizet.

Látok víz hordozókat, akik a folyóban állnak, felfrissülnek benne és utána az emberekhez viszik a vizet.

Látok több emberáradatot, akik ezen kutak után keresgélnek és elérnek a víz hordozókhoz.

«Igyatok belőle és soha többé nem szomjaztok!», hallom mondani Krisztust, aki azoknál van, akik a vizet merítik.

Egyre több ember issza az életvizet és úgy tűnik, mintha varázsital lenne.

Azok, akiknek adtak a vízből, énekelnek, sőt táncolnak is, jó kedvűek és láthatóan mindenki szárnyalt és lelkes.

Egyre több ember kíván segíteni, egyre többen adják tovább az életvizet.

Gyógyforrásokról beszélnek, csodákról és gyógyulásokról, mindez a lélek- és a szellemszinten történik.

Sok, nagyon sok kút keletkezik és számtalan víz merítő és víz hordozó csatlakozik.

Ezek azok, akik ittak az életvízből és felvették magukban és ezzel tudók lettek.

Feltárták önmagukban a Forrást és merítenek belőle: Érzéket, bátorságot, bizalmat és a hitüket.

Megtalálták amit kerestek, megérkeztek, bekopogtak és megnyílt előttük a kapu!

 

Krisztust hallom most beszélni mellettem:

Az Én Szavam a Forrás, igen olyan vagyok, mint a tiszta, érett víz, értékes ásványokkal gazdagítva.

Évszázadokon át hordozták az emberekhez és mostanra megérett, hogy megértsék Szavaim értékes tartalmát.

Forrásvíz a legmagasabb tisztaságban, ekképp tekintsetek a Szavamra, lássátok, ahogyan kibővülnek az értelmezések.

Mivel kibővítettétek a tudatotokat földi életetek során, s ezalatt már sokszor úsztatok az árammal szemben.

Értsétek meg, a Forráshoz vezető út az árammal szembe vezet, az általános irányzatokkal szemben, az idő divatjával szemben.

Bővebben…

Belátás, 2020. május 21-én

 

 

Körülbelül húszan ültünk a gyűlési teremben. Egy zenedarabot hallgattunk egy szeminárium zártaként, amit a szeminárium egyik résztvevője hozott magával és amit meg akart osztani velünk. Körben ültünk és hallgattuk a zenét.

 

A zene kezdetével láttam, hogy valami felénk kezdett közeledni a távolból. «Fentről» jött felénk. Egyre világosabban láttam egy lovon ülő lovast karddal a kezében, és aztán tudtam, Mihály volt az. Sokan voltak még mögötte jobbra és balra, sok további lovas, részben olyanszerű római hadi kocsival. Lándzsahegy felállásban jöttek felénk, miközben Mihály képezte a lándzsa hegyét. Amikor megérkezett a mi szintünkre, tovább közeledve elfoglalta helyét a tér közepén. Zene kíséretében tőle egyenes alakzatban balra és jobbra állt fel Mihály serege. Eltartott egy kis ideig, míg az utolsó katona is elérte a «vonal» végét, ami végtelennek tűnt. Mostanra egy soron állt Mihály serege, ami a mi terünk közepén húzódott. Közvetlen előttünk sorakoztak fel. Ezt a felállást dobszóval erősítette meg a zene. Nekem úgy tűnt, mintha ezzel jóváhagyná az Isten a felállásukat.

 

A harsonák újonnan megszólalásával újabb katonák jöttek. Ez a sereg most alulról jött, a katonák ezüstösen csillogtak és úgy néztek ki, mintha egy másik csillagról származnának. Rám úgy hatott, mintha az alsó földtekéről jöttek volna, a Föld közepén áthatolva. A zenére hangolva ők is középről terjeszkedtek jobbra és balra. A zene most élesebb hangzású lett és jobban illett az ezüstösen csillogó katonákhoz. A második tus végére már ők is elfoglalták a helyüket. Felállási alakzatuk szintúgy végtelennek tűnt és Mihály seregével egy keresztet alkottak. Lenyűgöző látvány volt, magasztos és újra megerősítést nyert a dobszó által.

 

Ezt követően párjukkal együtt felsorakoztak fölöttünk a törvényi angyalok. Szeráfok és kerubok felettünk álltak, fényesen és világosan sugározva, a zene egyre csak finomabb szólama mellett, félkört alkotván. Fölöttük megjelent a Fiú és az Atya, még fényesebben, még sugárzóbban, megemelt zene kíséretében. Most azt láttam, hogy a kerubok és szeráfok szintjéről kiindulva két szivárványszínű kört alkottak, előbb a felső félkört, aztán utána zene kíséretében a félkör alsó felét. Ennél lenyűgözőbbet még nem láttam. Könny folyt le az orcámon, alig fogtam fel ami szemem előtt történt. Zene kísérte a történést, mintha csak erre íródott volna. Úgy tűnt, mintha egy hosszú út végén állna ez az esemény. A két kör szivárványszerű színe megváltozott, egyre világosabb lett, míg már csak sugárzó fény alkotta a körívet, oly világos lett mint az Atya és a Fiú. Az egység érzete szállt fel bennem. Aztán azon pontból, ahol a szivárványkörök alul egymást érték, egy óriásian nagy fénykereszt emelkedett fel az egész képződményen át. Úgy tűnt, mintha át kellene küzdenie magát ennek a keresztnek, lépésről-lépésre áttört rajta. A kereszt három szakaszban jött létre, ezek világosan láthatóak és hallhatóak voltak. Három lépés, gondoltam, három szakasz, három idő. A keresztgerenda most egy síkot alkotott az arkangyalok és az Atya és a Fiú között. A hatalmas fénykereszt befejezte a felállást és én annyira el voltam ragadtatva ettől a látványtól, hogy szükségem volt néhány pillanatra, míg teljesen felfogtam: A teljes kép egy óriásian nagy, fénnyel teli országalmát alkotott. Krisztus, a fenntartó, ezzel átveszi az uralkodást a világ felett. Vasjogarral fog uralkodni.

Bővebben…

Belátás, 2020. május 9-én

 

 

Ismét egy összejövetelen vagyok, egy óriási nagy teremben, ami nekem inkább úgy tűnik, mintha ez lenne az egész világegyetem. Mintha olyasmi lenne, mint egy tervezési fórum. A fénylények seregei fel vannak osztva külön csoportokba és ezek között van olyan lény is, aminek a fénye erősebben lüktet, mint a többié. Együttvéve mind egy nagy egységet alkotnak hangból, színekből, fényből, ezüstből és aranyból.

 

A hármasság, Isten az Atya, a Fiú és a Szent Szellem képezik a középpontot, legmagasabb erőben és energiában, a fény leírhatatlan hevességében, egy olyas féle óriási erőképességben, mint egy energetikus védőbástya. Gondolatátvitellel három műveletre lesz felosztva a nagy terv, az Első, a Második és a Harmadik Műveletre. Ezt követően köztes lépésekre osztják fel a szakaszokat és a szellemlények kezdik kiválasztani szerepüket ezen színműben.

 

A látomást, amit bensőmben fogadok, e ponton megszakítja egy üzenet:

 

«Tudjátok, közületek sokan, kik ezt olvassátok, jelen voltak ezen nagy tervezési üléseken, ez azonban árnyékba bújt, amit csakis ti magatok tudtok átvilágítani. Ismeritek még a Názáreti Jézus körüli történést, de volt az Első Idő is, az Ótestamentumé. Többetek jelen volt a szereposztáson az Atya tróntermében, ami minden résztvevővel lezajlott.»

 

Mint egy színműben, itt is bemutatnak minden egyes szerepet, kezdve az úgynevezett főszerepekkel. Mily erő, mely jellem, mely tulajdonságok szükségesek a szerepekhez? Tanácskoznak, mérlegelnek és magas felelősség közepett választanak. Mindegyik szerep hétszer kerül kiosztásra és ugyanazzal a tervvel lesz meghatározva. «Mint egy tartalék játékos.», Gondolom. A főszerepek körül egy első hadtáp képződik, az első csatasor, ami előkészít, időtanuk, akik előkészítésben segédkeznek és aztán a hátvéd, ki az utómunkát végzi. Minden lény maga választotta a szerepét és teljes egészében felveszi magában a szerepet. «Mint egy véset», gondolom és e gondolatot megerősítik a bensőmben: «Igen, minden egyén szerepe olyan, mint egy mély véset, mint egy második bőr.», hallom magamban.

 

A szerepek nagyon fontosak. Vannak a királyok, a hercegek és a koldusok, királynők, hercegnők és szolgálólányok, tábornokok, katonatisztek és katonák, bírók, tanácsadók és végrehajtók, urak és szolgák, úrnők és cselédlányok. Vannak párok is, a férfi szerepe, a nők szerepe, az apáéké, az anyáéké és a gyermekeké, húgoké és nővéreké, öcsöké és bátyáké. Ebben a szereposztásban nincsenek jobbak vagy rosszabbak, nincsen fent és lent, mind ugyanazon a szinten és egyenértéken vannak. Senki se több, se kevesebb, nincsen különbség, ez a teljes egyenlőség a felelősség teljesítésében. E szerepeket beteljesülésbe kell vezetni, mi azt jelenti, az „elvégeztetett“-be. Eközben minden szerepnek megvan a saját feladata: A felsőbbségekből legyenek felelősségtudatos, igazságos, Isten által vezetett vezetők teli gondoskodással. Az alattvalókból legyenek gerinces, Isten által vezetett segédek és szolgálók, igen irgalmas szamaritánusok. Mindegyikük tiszta, igen tiszták a szándékaikban és lényükben, önzetlenek a feladatukban, az Atyjuk szolgálatában.

Bővebben…

Üzenet a világnak 2020. július 29-én

 

 

Emeljétek tekinteteteket fel az égre, Én, Krisztus, megemelem szavam, megszólítom lélek- és emberszíveteket! Változtassatok gondolkozásotokon, változtassatok gondolkozásotokon, emeljétek tekinteteteket fel az égre! Ó, lássátok az üstököst, ami mint akkoriban, most is beszél hozzátok emberekhez. Bejelenti nektek a nagy megmentést és a mentési műveletet, ami zajlik éppen, ami mindegyikőtöknek szól. És így Én, Krisztus mondom nektek újra és a legbehatóbban: Forduljatok vissza és változtassatok gondolkozásotokon! Miért kételkedtek? Miért nem hiszitek és miért nem értitek, hogy minden szó, amit olvastok, eltalál hozzátok, mert tudom ki olvassa ezen sorokat, mert minden ember mellett ott vagyok, aki rátalál erre az oldalra? Én, Krisztus, szavamat küldöm tudatotokba és ha az ember nem is tud mindent elhinni, a szíve akkor is befogadja. Lásd, még ha csak azért olvasod ezen üzeneteimet, hogy hibát vagy értelmetlenséget találj bennük, e szavaim nyomot hagynak minden lélekben, melyeket nem lehet kitörölni onnan. Ki hitt anno a szavaimban? Ki mert a keresztem alá állni és kiállni Mellettem? És mégis nagy volt a követőim tábora. Ha hinnének mindazok, akik írásaikban Hozzám tartozóknak vallják magukat, ha élnék is a hitüket, mennyivel szebb, gazdagabb, nagyszerűbb lenne a világotok. És így felteszem nektek a kérdést: Melyikőtök áll az én oldalamra és vallomást is tesz róla? Miért nem érkezett meg a feltámadás a személyes életetekben? Tudjátok, aki felett még mindig a félelem uralkodik, az idő és tér által kötött. Győzzétek le félelmeiteket, mert a félelem az ellenfél legkedvesebb eszköze és a leghatékonyabb fegyvere, amivel harcol ellenetek és amivel leköt titeket.

 

Valóban, valóban azt mondom nektek, megrekedt az egész emberiség az emberi gondolkodásának kicsiny szelleműségében és a nagyzási hóborában. És újból mondom nektek, Én, Krisztus: Változtassatok gondolkodásotokon és forduljatok vissza! Meddig akartok még e világ mocsarában taposni, meddig akarjátok még hordani a fájdalom keresztjét? Az Én fájdalomkeresztemből győzelemkereszt lett, mert kitartottam hitem mellett még a legnagyobb ínségben és megszorultságban is. Ti is hivatottak vagytok megvívni ezt a győzelmet, igen, ez hozzá tartozik a világi gondolkodás legyőzéséhez, amiben kötve vagytok emberi gondolkodásotok, elképzeléseitek és véleményeitek árnyékában és hatáskörében. Bárhol is állsz, Én melletted állok! Bárhová is érkezel, Én már ott vagyok! Világít lelkedben a fényem, utat fog mutatni neked, segíteni fog, hogy eljuss Hozzám és kövess Engem. Mindent, mindent bevetnek és felhasználnak a szavam ellen, de Én vagyok a győztes, az Isten született fia, akit bejelentett a betlehemi csillag. Viszont Én vagyok a visszatért Krisztus is, aki jelen időben győzelmi diadalmenetét járja az Istentől távoli világok felett. Kevés, nagyon kevés ember van beavatva ezen történésekbe, néhányan közéjük tartoznak, bár fel sem fogják, azonban az ájtatos lelkük sejti és elragadtatott és megérintett. És ahogy Jézusként mondtam nektek, a mennyekkel úgy van mint egy királlyal, aki meghív fiának házassági ünnepségére, úgy most megismétlem ezen szavakat szellemi értelmükben.

Bővebben…

Üzenet a világnak 2020. június 22-én

 

 

Vannak azok, akik az Új Világot építik, ezek azok, akik egyre inkább az Én akaratom alá helyezik szándékukat és törekvésüket, akik lekívánják hozni a mennyeket a Földre. Mondani könnyű, megtenni nehéz! Így Noé példáját használom, hogy felmutassam, teli van példával minden időkre az Én népem családi története. És ha családi történetet említek, azalatt az Isten Népének családját értem. Ebben az időben egyre többen fogják magukat hozzá tartozónak érezni. Már nem csak egyedi személyek lesznek, hanem egyre több csoportosulás fog hozzátartozni azokhoz, akik mint Noé korában, ma a szellemi bárkát, a jelen idő mentőcsónakját építik, akik járják az utat, ami kivezet az árnyékvilágokból, az ellenteremtés rendszereiből, melyek fogságában van még az ember. Értsétek meg, nem a világot kell megváltoztatnotok, hanem saját magatokat! Ez fog elvezetni titeket az Új Idő Noé bárkájára, egy új életbe és gondolkodásba. Szavaim most azoknak szólnak, akik még kivárnak, kétséggel és félően olvassák az üzeneteimet. Azoknak szólnak, akik hívőkké váltak és szeretőkké akarnak válni. Azonban azoknak is szólnak, akik maguk mögött hagyták a hit hegyén az erdőhatárt és most a külső élet kopárságában tartózkodnak, az elengedésében mindannak, ami kedvessé és megszokottá vált számukra és még az árnyékvilághoz köti őket. Noé történetének példáján megtanulhatják a hívők megérteni, mit jelent hinni. Minden ember hivatott, hitre hivatott, míg hívővé nem válik. A hívő ember maga dönti el, mikor lesz elhivatott. Értsétek meg, a ti látószögetek nem az Én látószögem, a ti világotok egy fordított világ, nem az Én országom, nem az Én valóságom. Egyre kevésbé tudtok szemet hunyni a valóság előtt, amit oly szívesen megszépítetek. Mit tesztek, ó emberek, a múltban rekedtetek, kutatjátok ami elmúlt, kutattok és kiszámítjátok mi minden fog még jönni? Ha a napjaitokat valóban és igazából felülvizsgálnátok, akkor ismernétek a múltatokat is és élénken alakítanátok a jövőtöket, magatokkal kezdve, és ez mindenkin segítene. Halljátok hát a felétek intézett szavaimat: Ne a történelem külső körülményeit kutassátok, a vízözönt és hogy volt-e az egyáltalán. Mert Én, a Teremtőtök és Istenetek azt mondom az emberiségnek 2020-ban, eljött az idő, amikor újból épül egy bárka, nem külső, hanem a benső bárkája. A Noé által megtett lépéseket meg fogják élni mindazok, akik komolyan vesznek Engem és a Belém vetett hitüket. Noét a felesége kísérte, akit szándékosan meg kívánok említeni, aki Noé belső küzdelmeit együtt viselte vele, aki fontos támasz és segítség volt az ő számára. Vezette fiait, Sémet, Jáfetet és Hámot, ő volt az apa és a fiai közti közvetítő. Az egész család része volt a lelki-szellemi tervnek, ami akkoriban még hazahozó terv volt, melyben a hívatottjaim az elhivatottjaimmá váltak és megépítették Noé bárkáját, ami egy Új Időbe vitte át őket. A régi történés megfelel a mai történésnek, mert mint akkoriban, ma is sok a hivatott, azonban kevesen állnak készen elhivatottá válni. Van, aki ezt mondja: «Biztosan nem engem szólít, hisz ki vagyok én?» Ezzel saját magukat utasítják el, elvetik a feljogosulást és másokra hárítják a felelősséget, akiknek ezáltal még többet kell viselniük. Megint mások elhivatottnak tartják magukat, magasabbnak rangban és állásban. S ezzel saját maguk zárták ki magukat az igazán elhivatottak köréből, mert az Én fiaim és leányaim felismerési jele a szerénység és az alázat. Azok, akik előszeretettel hasznot húznak, megváltoztatják a törvényeimet és újraértelmezik őket, sőt még ékesítik is magukat velük, anélkül, hogy megjárták volna a hit útját, akik felismeréseikkel és bölcsességükkel embertömegeket kötnek magukhoz, azoknak különleges módon kell majd felismerniük önmagukat a fájdalom teli alázat iskolájában, ami a gőgösséget követi. Tudjátok, nincsenek elhivatottjaim és küldöttjeim, mindenki önmaga válik azzá tettei által. És ha túlterheltnek érzitek magatokat, mint a Noé, úgy pont ez a minőségi jelzője azoknak, akik komolyan veszik a hitüket. A hétköznapokban megtett szerény és látványtalan lépésekkel veszik kezdetét a nagy tettek. Így kezdett el Noé is fákat kivágni, és minden számára lehetőt bevetett és nekilátott a művéhez. Ha felfogná az emberiség, mennyire fontosak voltak az Első és Második Időben megtett hitbéli lépések és mennyire fontosak még továbbra is, akkor több támasza és tájékozódása lenne a mostani életében, mert ez ugyanaz, ami volt, ami lesz és van, örökkön-örökké!

Bővebben…