Életetek legapróbb részleteit is jól átgondoltam. Mindazt, amivel szembesültök, azt Én teremtettem, úgy hogy tökéletesen egymásra van hangolva a szükségletetek és az Én bőségem. Úgy hoztam ezt létre, hogy nektek ne kelljen erről gondoskodnotok, mert van mindenből elegendő. Nem kell aggódnotok, mert bízhattok Bennem és építhettek Reám.
Ti vagytok a teremtés koronája – itt a Földön – és nem kívántok magatok fölé senkit sem. Épp ezért elutasítjátok a létezésemet.
Saját magatokra, tudásotokra és értelmetekre építkeztek. És mivel csakis a külső látszatban bíztok, így nem vagytok biztosak abban, hogy ezt az életet követi-e valami más vagy sem. Végül is féltek a haláltól.
Eszerint értelmezhető az a téma is, ami jelenleg foglalkoztat titeket, mégpedig a félelem a jövőtől. Ez ugyanaz a félelem, mint egy katasztrófa közepett, amiről mindenki beszél, vajon hogyan lehet megmenekülni belőle. Eközben mindenki a saját módján keresi a biztonságot.
És Én azt mondom nektek, a katasztrófával mindenki akképpen szembesül, ahogyan azt kifesti magának és ahogyan ill. amivel hozzájárul.
Ti emberek – ez majdnem mindenkit érint, kivéve a kevés Enyéimet – elfelejtettétek, hogy nem vagytok képesek önerőből túlkerekedni sorsotokon és jövőtökön. Minden, ami van, az csakis Én belőlem és Én velem létezik. Megfeledkeztetek róla, vagy már gondolatot sem veszítetek vele.
Nem akar beleférkőzni elmétekbe, hogy nem vagytok képesek önerőből biztonságot és rendet teremteni. Úgy vélitek ez csak akkor működik, ha ti magatok veszitek kézbe. Ez az általános gondolkodásotok.
Így gondolkodnak az úgynevezett igazgatóitok és politikusaitok is és ennek alapján terveznek – ők is Nélkülem terveznek, nincsen szükségük Reám – és csodálkoznak, ha a nép szenved a szakadás alatt, amit ők idéztek elő.