Frusztráló látvány, ide leszületve látni mennyien élnek szellemi sötétségben. De még frusztrálóbb látni, mennyien ragaszkodnak jelen erőszegény állapotukhoz. Szavakat hallok, mint élet, mint szeretet, üres szavakat. Betűket látok szépen sorba rakva, mögöttük önzőség és önámítás. Ébredjetek már!

 

Az egy dolog, hogy hazugságba születtünk. Viszont nagyon más dolog azonosulni vele idelent az idővonalon. Nem, nincs lelked. Lélek vagy! Iciri-piciri időre kaptál egy testet, hogy tudj mozogni az anyagban, a Földön, amit aztán itt hagysz. Ne azonosulj vele! Ébredj fel!

 

Az anyag önámítás, csalóka látvány. Álomvilág, mely magával ragad és csábít, kábít. Tulajdon, birtok? Ó ember, semmid sincs! Semmi sem a tiéd! Mit viszel magaddal a végén? Mond mit?! Meztelenül állsz majd életed tükre előtt és mit teszel a mérlegre?! Mit? Mi marad meg belőled? Ébredj hát!

Bővebben…