Fiaim és leányaim, némelyikőtöket foglalkoztatja a kérdés, miért nem ragadtam fel eddig az „oltás“ témáját, s lehetőleg olyannyira pontosan, hogy azt követően tudja, mit tegyen vagy hagyjon.
Gondoljátok el, szeretteim, mit is jelentene ez. És eközben ne feledjétek, hogy szabad teremtményei vagytok a teremtésemnek, melyek feladat többek között abból áll, hogy fejlesszétek önfelelősségeteket a Hozzám vissza vezető úton. Hogy ezalatt nem hagylak titeket magatokra, hanem segítségem segítséget követ, az nem kérdéses és ezt szüntelenül megtapasztalják azok, akik belementek egy Velem való szoros és szeretet teljes kapcsolatba.
A szabad akarat ajándéka kizárja, hogy Részemről utasítások vagy tilalmak hangozzanak el. Erre léteznek parancsolatok (1) és az Én ajánlásom, hogy hagyom létrejönni az önmagatok által keletkezett megfontolást és támogatom döntéseiteket ott, ahol a helyzet éppen játékteret hagy neki. Ezzel egyidőben iskoláztatik az önállóságotok, mire fel – ha a törvényszerűségeim, bölcsességem és szeretetem mércéjét használjátok – önállóbbak lesztek attól, amit mások helyesnek vagy helytelennek állítanak be és cselekvésre ajánlanak vagy előírnak.
Belátom, ez a nehezebb út, mint minden nagyobb gondolkodás nélkül tovább úszni a tömegvéleménnyel. Ennél szükség van a jó szándékotokra, egy kis gondolkodásra és bátorságra, hogy a saját döntések következményeit persze viselni kell. De: A következményeket mindenképpen viselnetek kell, történt az saját elhatározásból vagy idegen ajánlásra vagy döntésből.
Végül is meg kell fontolnotok, miben rejlik a legnagyobb kockázat, mennyire nagyon játszanak közre félelmeitek vagy más érdekek és hogy kiben bíztok meg: azon segítségekben, amiket Én adok nektek, vagy a másik oldal előadásában, aminek nem mindig és nem mindenképp kell ellentétben állnia egymással. De ha fennállna az ellentét, akkor viszont a szívetek logikája kérdezett.
Épp ezért, legyen is bármilyen aktuális, nem olyannyira vagy kizárólag az oltásról van szó. Az oltás témát helyettesíthetitek bármily más témával, mivel újra és újra olyan helyzetekben fogjátok találni magatokat az életetekben, melyek hasonlóan kihívnak benneteket, mint ez is. Többek között ez is a leszületés értelme. Mindezalatt fennáll a kérdés, vajon melyik a helyes, melyik a rossz döntés? Mi okoz nekem jót, mi nem? Mi hoz nekem előnyt, mi hátrányt?
Azon emberek számára, akik nem csupán hisznek bennem, hanem igyekeznek követni Engem az Én értelmezésemben, feltevődik egy további kérdés: Mi helyes vagy helytelen az Isten értelmében?
Persze más lapon áll, hogy elfogadjátok-e a „felfedezett“ választ és aszerint cselekedtek-e vagy sem. Szabad akarattal rendelkeztek, kedvetekre tesztek vagy nem tesztek, anélkül, hogy büntetnék vagy kárt vegyen irántatok a szeretetem. De legalább tudjátok, melyik lenne a jobb döntés az isteni törvény szerint; akkor is, ha a saját utatokat járjátok, mert talán ellene szólnak külső vagy belső körülmények, amik megakadályozzák a más döntést.
Ilyen vagy ehhez hasonló megfontolások értelme többek között abban rejlik, hogy érzékenyüljetek, tekinteteteket a dolgok „mélyére“ vessétek és ezáltal lehetővé váljon, hogy egyre több összefüggést felismerjetek;és azért is, hogy megértsétek, nem elég hinni a „szerető Istenben“. Az élő hit él, ahogy a neve is mondja. Ez egy olyan hit, amit egyre erősebben áthat a bölcsességem; ami egyre jobban bizonyosságot nyújt, de ha kell kihívást jelent önfelelősség átvételére.