Belátás, 2020. április 18-án

 

 

Láttam egy csoportot Isten szellemében összegyűlve. Fehérbe voltak öltözve. Fénylények seregei voltak velük. Ők az elsők, a bárány jelét viselik homlokukon, elfogadták a megváltást, megértették, elfogadták. Közepettük látok egy hatalmas nagy tűztálat, látom Krisztust, méreten felüli a nagysága. Kezében tartja a tűztálat. Minden magasztos, ájtatos, csendes és tisztelet teljes, mintha megállt volna a világ lélegzete. A tál tele van áldozattal, fájdalommal és szenvedéssel. A tartalma égni kezd és egy hatalmas angyalkórus felemeli a történés magasztosságát. Aztán Krisztus beáll a tűzbe, kitárja karjait, átváltozik élő, hatalmas kereszté, mégsem égeti el a tűz. Felveszi magában a tüzet és eggyé válik a kereszttel. A kereszt vérvörös lesz és az angyalkórus megénekeli a fájdalom keresztjét, nagy hatalommal énekel a győzelemről, a fájdalomról, szenvedésről és halálról.

 

És most az egész világegyetem egy olyasféle alkony- és hajnalpírba öltözik, mint amilyennek látszott az égbolt az utóbbi napokban. A Krisztusi alak közepéből most sugározni kezd egy egyre világosabb fény és ott, ahol Krisztus állt, most egy óriási kereszt áll. A hatalmas fénykereszt emberi szemek számára láthatatlan, azonban érzékeny emberek számára érzékelhető. Felállíttatott a lélekvilágokban és a bukásvilágban, és reményjel lett a lélekvilágok és a Föld emberei számára. Ez a feltámadott Krisztus győzedelmi keresztje. Ez lesz mindazok győzedelmi keresztje, akik mosdatottak Krisztus vérében. Ez a fénykereszt előkészítette azt a helyet, ahol Krisztus a Földre érkezett, ahonnan megindította győzelmének diadalmenetét. Németország közepén áll láthatóan mindazok számára, akik bár vakok voltak, de már látnak.

Belátás az Új Időben

„És jövendölni fognak fiaitok és leányaitok, vénjeiteknek álmaik lesznek, férfiúitok látomásokat fognak kapni. Még a szolgákra és a cselédekre is kiöntöm szellememet azon napokban.“