Az elvesztett paradicsom

Isteni Akadémia, Párbeszéd, 5. lecke, 2020. március 30-án.

 

 

Ember: «Mond csak! Hogyan hívjalak, most te lennél Jézus vagy Krisztus?»

 

Krisztus: «A nevem Jézus Krisztus. Örülök, ha a nevemen hívsz.»

 

– «Jézus Krisztus. Olyan furcsán hangzik.»

– «Nem ismersz, nincs kapcsolatod Velem, mint oly sok más embernek.»

– «Ez igaz. Idegen vagy számomra, az öreg embert Rómából, őt sem ismerem. Foglalkoztatott valami, mert azt mondtad, a férfi a pozitív és a nő a negatív. Ez a nők nemtetszését váltaná ki!»

– «Ezek azonos értékű pólusok, melyek feszültség alatt állnak egymással.»

– «Feszültség alatt, igen ez helyes. Egy nagyon kínos téma, mindenki tud mindent és senki sem tud semmit. Te hogyan látod ezt problematikát?»

– «Ennek megértésre vissza kell térnünk az eredetre. Mindez Ádámmal és Évával kezdődött, az ős-párral.»

«Na itt hagyd abba! Ez az öreg történet? Az almás történet?.»

– «A felismerés almájával, amiből nem kellett volna enniük.»

– «Éva volt a hibás. Ő szedte le az almát.»

– «És az Ádám megette. Tényleg ismered a történetet.»

– «Amint beszélgetek Veled, hirtelen többet tudok, azt is, hogy elcsábította.»

– «Hagyta magát elcsábítani.»

– «Mire csábította? Mi volt benne olyan rossz?»

– «Bűnre csábította. Tudták, az Isten nem akarja, hogy egyenek a gyümölcsből.»

– «Csak egy parancsolat volt. Miért nem tiltotta meg nekik?»

– «Isten nem tilt, teremtményei mind rendelkeznek a szabad akarattal.»

– «De most őszintén, mi volt olyan rossz benne?»

– «Engedetlenek voltak.»

– «Ki beszél ma még ‹engedetlenségről›?»

– «Nem ismerték cselekvésük hordtávolságát.»

– «Milyen hordtávolságot?»

– «Elindítottak a teremtésben egy mélyreható szétválást.»

– «Milyen válásról beszélsz?»

– «Kiestek az egységből, minden lét egységéből.»

– «Ha ismerték volna a következményeket, ellenálltak volna a csábításnak.»

– «És ha a csábítás vizsga volt?»

– «Akkor nem állták meg a vizsgát.»

– «Ezzel lefektették az első okot és megtapasztalták az okozatot.»

– «Isten büntetését.»

– «Nem büntetést, az ok és okozat törvényét. Ez egy kegyelmi törvénye Istennek.»

– «És miért nem beszél senki erről a törvényről? Hisz tudniuk kellene róla az embereknek!»

– «Minden ember magában hordozza ezt a tudást, a lelkiismeretében. Engedetlenségükkel Ádám és Éva rezgésben lesüllyedtek és el kellett hagyniuk a Paradicsomot.»

– «Nem irgalmas az Isten?»

– «De irgalmas, de ehhez hozzá tartozik az igazságosság is.»

– «Sajnálom őket.»

– «Sajnálatod nem helyén való, csak növeli a szenvedést.»

– «Na figyelj csak, helytállóid is sajnálatról és irgalmasságról prédikálnak.»

– «Ellenszenvedben ellenkezel Velem, mert nem akarod elfogadni az Isten Törvényét, Ádám és Éva oldalára állsz.»

– «Nem győződöm meg róla egyhamar, van róla saját véleményem.»

– «Melyik igazságon alapszik a te véleményed?»

– «Az érzésemen, az előérzetemen, tapasztalatomon.»

– «Érzésedre, előérzetedre, ki vezetett rá téged?»

– «Nem volt vezetőm, szabad vagyok, független és önrendelkezett.»

– «Valóban? Légy őszinte, vajon többé vagy kevésbé állnak mások befolyásolása és irányítása alatt a jelen idő emberei és észre sem veszik?»

– «Igen, ezt én is látom, sokan önmegtévesztésben élnek.»

– «Tanuld megérteni: Ha nem lett volna kihatása az első pár önakaratú cselekedetének, akkor hogyan tudná megtanulni megérteni az ember, hogy önakaratból cselekszik és él, és ezzel és ezáltal az Istennel való egységen kívül van és él.

Ádámnak izzadásig kell dolgoznia és teremtenie, Évának fájdalomban kell élnie. A Paradicsom elhagyása után az árnyékvilág – ami a Paradicsom tükrébe áll – az idők folyamán elkezdett felépíteni egy ellenteremtést»

– «A Paradicsom és a Mennyek, ezek azonosak?»

– «Nem, a Paradicsom nem a Mennyek, de már közel van hozzá.»

– «Akkor most a Földön élünk vagy az árnyékvilágban, az ellenteremtésben?»

– «Jól mondod. Ezért mondtam Názáreti Jézusként: Az Én birodalmam nem e világi! Az Én birodalmam a fényteremtés Szellem-Mindenségében van. Az Én feladatom közé tartozik fénnyel telíteni az ellenteremtést.»

– «Hú ha! Szívesen megcáfolnám amit mondasz, de értelmet ad.»

– «Tudatbővítésbe vezetlek, de ezt rezgésben csak úgy tudod tartani, ha azt, amit megértettél, beülteted mindennapjaidba, s ezáltal egyre többet fogsz kapni és egyre többet lehet neked mutatni.»

– «Forog a fejem, meg szeretném tartani amit mondasz nekem. De félek, hogy újra elfelejtem.»

– «A tudás felejthető, a felismerés nem.»

– «De most letértünk a témáról.»

– «Mindennek megvan a saját árnyalata. Sokat lehetne mondani, de maradjunk a témánál. Ezen korszakos történés által a két első ember, Ádám és Éva lelke felvette a jót és a rosszat, és továbbadták azt öröklés révén utódjaiknak. Emellett az ember lelkébe települt a lelkiismeret, segítségként, az isteniség nem megterhelt részeként. A lelkiismeret úgy működik mint egy földrengésmérő, de a jó és a rossz mérlegeként is, más szavakkal mérlegeli az önakaratot és az Istenakaratot.»

– «Lelkes vagyok azok kapcsán, amiket magyarázol nekem, meglep és lenyűgöz egyszerre! Ezáltal jobban és tisztábban látom napjaink lelkiismeretlenségét.»

– «Az ember nem tudja levetkőzni a lelkiismeretét, ez benne és mindenkiben az isteni rész.»

– «Miért van lelkiismeretben oly nagy különbség?»

– «Ezek döntéseket alapszanak, amiket az ember elhatároz. Ha az ember újra és újra semmibe veszi a lelkiismeretét, akkor mintha betemetné azt és nem tudja többé érzékelni.»

– «Az Isten hangja-e a lelkiismeret?»

– «Mondhatjuk.»

– «Ez alapján az Istent hallanám a lelkiismeretem által?»

– «Így van.»

– «Ez izgalmas. Hisz ez annyira egyszerű!»

– «Egészen úgy azért nincs. Gondold meg, a lélekben több előző leszületés került eltárolásra, makacs beültetések, melyek fogadalmak, eskük, ígéretek miatt belevésődtek a lélekbe. A tárhely megtelt és átfedi a lelkiismeretet. Ezek a beadások befolyásolják az embert a döntéseiben. »

– «Honnan tudhatom, mi és ki beszél éppen hozzám?»

– «Megtanulod megkülönböztetni a hangokat benned, megtanulsz hallani, megtanulsz magadba fülelni. Ez egy folyamat, és a valóságoddá válik.»

– «Azt hiszem ez az egész eléggé fárasztó.»

– «Igen, megmásszuk a hit hegyét. Tudd, minden feltett kérdéseddel, minden válassza, amit elfogadsz és megvalósítasz, lépéseket teszel meg a hegyen, ez a jó és rossz felismerésének a hegye. Én vezetlek téged ezen párbeszéden keresztül, választ adok, melletted állok az életedben. Beszélj Velem és hívj a nevemen: Én vagyok a férfi Galileából, Jézus, aki magára vette keresztjét, kereszthalált halt, és kimondta az elvégeztetettet a megbocsájtás közben. Én vagyok a feltámadott Krisztus, Jézus Krisztus, nem pedig mester a sok mester közül. Én vagyok az út, az igazság és az igazi élet, senki nem jut az Atyához, ha nem Általam. Kapcsolódjatok össze, ti akik kivonultatok, hogy Mellettem álljatok ezen időben. Aki Mellettem áll, azt feljegyezik az élet arany könyvébe.»

 

Isteni Akadémia

“És ha őszinte szívvel fordulnak Hozzám az emberek, hogy megtanulják a megértést, akkor segíteni fogok mindazoknak, akik részt akarnak venni ebben a világra terjedő oktatásban, az Isteni Akadémián. Minél őszintébbek a szívekből eredő kérdések, annál inkább választ fognak kapni ezen az úton. Ezzel a világra kiterjedő oktatásom felkarolja majd mindazokat, akik igazságosak a szívükben”