Egyre több ember veszi észre napjainkban, hogy valami nagyon nem stimmel velünk, körülöttünk és a nagyvilágban. És valóban, az tiszta és tisztító isteni erők fokozott beáramlása és emeltebb rezgése Földünkön egyre mélyebben behatol a sötétség birodalmába, zavart és idegeskedést keltve szolgái és alattvalói között. A fény hatására egyre több hazugságra derül fény, lelepleződnek az ellenteremtés rejtett titkai. Az Istentől való eltávolodásukkal olyannyira elsötétültek, hozzászoktak a fénynélküliséghez, hogy szinte hallani kiáltásukat, sikolyukat, mivel a fény fájdalmat okoz nekik és bennük. Igen, itt az ideje leleplezésüknek a világ előtt, saját világuk előtt, nincs visszaút. Hiába szaladnak fel s alá, hiába kapkodnak zavartságukban és agyalnak ki újabb és újabb mocskos terveket, a játéknak vége, mert betelt a pohár.

 

Kik is ők, a sötétség urai?

 

Sátána, az egykori magas szellemi teremtés és követői régmúlt időkből. Valójában női nemű, de férfi alakot öltött magára és többnyire a fényhozó, azaz Lucifer nevet adta magának birodalmában és annak központjában, a Földön. Magával rántotta az akkoriban még tiszta szellemi lények egy részét azzal a céllal, hogy felépíti magának a saját birodalmát, létrehozza a saját teremtését, az ellenteremtést.

 

Ez az új teremtés nem csupán szerkezetileg értendő, hanem alapvetően saját teremtésről beszélünk. Genetikailag összetákolt csatlósai segítségével új, lélektelen burkokat, melyek részben emberi formájúak, részben csupán hasonlítanak reánk. Génkeverékeik java részt nem voltak se kezdetben, se ma életképesek, mivel hiányzik nekik és belőlük a szellem és az éltető erő. Külsejük leginkább gyík-, sáska- és sárkányszerű, jellemük alapvetően gonosz és élősködő. Ez abból adódik, hogy az Istentől való távolságuk miatt nem képesek magukat önállóan fenntartani – az Isten Törvényeit betartó életvitellel -, viszont megváltozni sem akarnak, így hát lopnak. Lopják az életerőt az általuk megtévesztett és elcsábított lényektől, mint amilyen az ember. Megszállnak egyéneket, de akár egész népeket is, akiket saját irányításuk alá vonnak, áldozataik számára észrevétlenül.

 

Ennek a megszállottságnak ezernyi kihatása van testre mint lélekre egyaránt, de összefoglalva erőszegénységet okoz, mert ezek az erővámpírok lecsapolják az emberbe áramló életerőt.

 

Mi a gyógyír?

 

Egyszerű. Az Isteni Tudás befogadása szellemünkbe és átültetése mindennapjainkba. Ha lépésről-lépésre előre haladunk Jézus keresztútján, magától megnövekszik a belénk áramló életerő, s ezzel lényünk magasabb rezgésállapotba kerül és taszítja a sötét lényeket. Ezek persze megtesznek most mindent, hogy ne veszítsék el erőforrásukat, azaz bevetnek mindenféle ravaszságot, eltérítést, megtévesztést, csábítást és nem utolsó sorban hazugságot.

Keresd hát a fénymagot benned, az Isteni Szikrát, ami a lényed magja, ami te vagy teremtésed óta! Ez örökkön tiszta marad, megterhelhetetlen, bemocskolhatatlan. Ebből a magból indul kifelé az emberbe a vágyódás, a sejtés, a honvágy. E magban eltárolódott minden, ami vagy, amióta vagy. Magodban tudod ki vagy, ki voltál, és ki akarsz újra lenni. Magodban tudod hol az otthonod, hol a hazád. Magodban tudod ki a Teremtőd, a mennyei Atyád. Ő az EGY, az ŐS, az ÚR. S ha közelebb kerültél hozzá, akkor már az Atyád, sőt, az apud lesz, a legszorosabb és legközelibb kapcsolatod.

 

Járd hát a Jézus, a Krisztus útját, lépj a nyomdokaiba és kövesd Őt! Hisz Ő magodban a fény, Ő a szeretet. Krisztus a Szó Istenben.

 

Min veszem észre a megszállottságot?

 

Ahogy fentebb írtam, a megszállottságnak ezernyi megjelenése van, ezért csak néhányat említek közülük: hirtelen személyiségváltás és -változás, jellemváltozás, erőszegénység, levertség, erőszakosság, kapzsiság, anyagi irányultság, önérdek, közömbösség, lustaság, irigység, eltúlzott testi örömök és élvezet… és sok más. Itt főleg a hirtelen fellépő jellemváltozásról van szó.

 

Vannak persze gonosz emberek, akik előző földi életeikben is gonoszak voltak, most is azok. Az ilyeneket meg sem kell szállni, hisz alapjából ugyanazt az urat szolgálják, alapból erőszolgáltatók.

 

Aztán vannak a már kicsit fejlettebb lelkek, akiket tudatlanságban kell tartani, úgymond ködfátyolban, mert azok bármikor képesek rájönni a megtévesztésre. Ezeket a sötétség beültetéssel lát el és tart foglyul erőszolgáltatóképp. A beültetések épp olyanok, mint amilyeneket az anyagi, földi testünkbe ültet be az orvostudomány, csakhogy itt most az energiatestünkbe teszik bele gépezeteiket. Ezek lecsapolás végett csövekből, vezetékekből állnak, illetve fémes lapkákból.

 

A másik féle beültetések az emberi agyba történnek és úgy kell elképzelni őket, mint futtatható alkalmazásokat (programot) a számítógépen. Ezek segítségével megbabrálják az emberben kiváltott reakciókat és betanítják az elmét mintaszerű folyamatrendszerrel. Egyszerűen, piros labda = boldogság, fekete lapba = szomorúság. Tehát az ember nem ura magának, más uralkodik felette, más irányítja végtelen fokozatban.

 

Mit tehetek?

 

Változtass életviteleden, változtass magadon! Kezdj el élni az Isteni Törvényszerűségek szerint, tedd mércéddé a Tízparancsolatot és a Hegyi Beszédet és minden más hozzá adatik. Lépj! Inkább egyet előre, mint kettőt hátra, de lépj! Mozdulj!

Többen fordultak hozzám szelleműzés jelige alatt. Sajnos legtöbbjüket el kellett szomorítanom, mert a dolog összetett. Nem varázslok, nem vetek be mágiát és főleg nem üzletelek sötét erőkkel, ahogy azt az áltáltosok, fontoskodó és megmondó emberek teszik fizetség ellenében.

 

A megszállásnak oka van. Ok és okozat, vetés és aratás, nevezzük bárhogy a kiegyenlítés törvényét. Ha valaki megszállott, az hagyta vagy engedte magát megszállni, elméje tudatában vagy tudata nélkül.

 

A megszállás hogyanjáról kellene kicsit beszélnünk. Az ember lelkében hét csokor szerű tudatközpont létezik, alulról felfelé a rend, akarat, bölcsesség, komolyság, türelem, szeretet és irgalmasság. Ez a hét őstulajdonsága, ősszelleme az Istenünknek. Atyánk mind a hét tulajdonságában tökéletes. Ezekkel és ezekből alkot, teremt és hat. Ezekből a tulajdonságokból és lényiségekből szól mihozzánk, emberekhez is. Helyzettől függően néha komolyan, néha türelmesen, néha irgalmasan, ahogy a helyzet épp megköveteli. Mindemellett Ő ugyanaz marad.

 

Minden egyszerű szellemi lény bizonyos szellemiségben, szellemi családban született. Némelyikünk a türelmesség szellemi családjában, némelyikünk a komolyság szellemi családjában és így tovább. Mindegyik tulajdonság megvan minden másban, de az egyikük az uralkodó. Szellemi létünk értelme és útja megtapasztalni bennünk rejlő képességeinket és fejleszteni őket, azaz fejlődni. Emberi gyengéink mindegyike ezen tudatközpontok valamelyikére vezethető vissza. Ezeket láthatjuk forgó csokorként vagy akár kapuként, de itt most a kapu a téma tárgya. Ha gyenge pont pl. rendetlenség, akkor tegyük fel, hogy legfőképp a renddel mint nem elsajátított, nem élt tulajdonsággal van a baj, azaz a rend tudatközpontjával. Itt látványosan elképzelhetjük, hogy a kapu tárva-nyitva áll és bárki beléphet rajta. És ezt meg is teszi több sötét kiéhezett, energiaszegény lény, belép a nyitott kapun és terített asztalt talál, elfogyasztja amit csak talál és éket tesz az ajtó alá, hogy az ne csukódjon be, így mindig visszatérhet élelemért. Értjük a jelképes beszédet?

 

A nyitás a gyengével való meglét és megbékélés, az ék pedig a sötét lények általi csábítás, megtévesztés, befolyásolás, súgás, belebeszélés, bután és tudatlannak tartás stb. Az adott gyengén belépve az energiatestbe lecsapolja az elérhető életenergia egy részét, nem az egészet, mert vissza akar jönni máskor is táplálkozni az emberből.

 

És igen, az ilyen sötét lényeket el lehet küldeni, távolítani. De mit vele az illető, ha nem akar megváltozni, nem akar változtatni gyengéjén, nem akarja befoltozni ruháján a lyukat? Bármikor visszatérhet a vámpír nagyokat kacagva az emberek hanyagságán és lustaságán. És igen, aki megélhetésből kerget el lelkeket, elárulom, az nem kergeti el őket, hanem üzletet köt velük. Valamit valamiért. Álmagyar, áltáltos és kettő az egyben.

 

Míg vakok vezetnek téged és süketnémákra hallgatsz, mit vársz?

 

Szomorú, de az út keskeny, amit Krisztus mutatott és amin előttünk haladt, a végek végéig. De nincs más út testvérek. Mindenkinek vállára kell vennie a saját keresztjét és végig vinnie a feltámadásáig.

 

Miért nem tud erről a világ?

 

Mert a világ egyenlő a külső, rideg világgal, az ellenteremtéshez tartozik. Ha valaki tudni akar, annak befelé kell haladnia, a belső magja felé, hisz minden válasz ott van, minden tudás odabent van.

 

A tiszta szellemi világ, sőt, maga az Isten minden időkben beszélt gyermekeihez. Kevesek, akik meghallják, még kevesebbek, akik figyelnek Reá, sőt követik is Őt. Rajtunk múlik, mindegyikőnkön. Egyszerű a kérdés, tedd fel magadnak és válaszold is meg őszintén: Mi az életed célja? Mi a legfontosabb az életedben? Mivel töltöd a szabadidődet? Fejleszted emberedet, testedet? Vagy inkább a lelkedet fejleszted és táplálod? Melyik helyen áll Isten az életedben, és mindennapodban? Törekvésed külső vagy belső irányultságú?

 

Az életed legfontosabb kérdéseire választ kapsz akár az úgynevezett Írásban (mert tisztulásoddal más szemmel olvasod, más szemmel látod, szellemi szemeddel és a szíveddel) és álmaidban, de nem utolsó sorban hétköznapjaidban az embertársaiddal történő érintkezésekben. Légy éber és épelméjű, meglátod és felismered.

 

Honlapunk is ezt a cél szolgálja, a tudás közvetítését. Átadjuk a szellemi táplálékot, felkínáljuk, de meg kell mozdulnod, neked kell magadhoz venned a kenyeret. Ez az ÚR ajánlása és ajánlata egyben. Mozdulj meg! Mozdulj meg szívedben! Mozdulj meg lelked mélyén a magodban!