Üzenet a világnak 2022. január 19-én

 

 

Volt két fivér. Az egyikük, ő egy semmirekellő volt, aki magához vett mindent amit csak akart, másokat meg becsapott. A másikuk, ő volt a türelmes, a jóságos, a csendes, a buta, aki hagyta magát becsapni.

 

Mit gondoltok, mit történne, ha mindegyiküket a földi iskolába küldenék?

 

Az egyik, a semmirevaló, ő elkezdene felosztani, uralkodni, hódítani, birtokolni, hatalmon lenni, becsapni, elvenni amit csak akar és még többet, birtokolna és lenne.

 

Sok-sok év telik el így.

 

Mi történne, ha a türelmes megtanulna felállni, kiállni magáért, ha követelné a magáét, ha ős is kivenné a részét? Az uralkodó veszélyben érezné magát és már nem jut elég mindenkinek. Fogy a készlet és növekednek a küzdelmek.

 

És mit jelentene a két fivér számára, kik harcban állnak egymással, ha visszatérnének az eredethez?

 

A türelmes nem fog elmenni magától, visszatér magához, a lényéhez, ami türelmes, gyengéd. Hagyná magát becsapni, odatartaná fejét teljes tudatában, hagyná magát vétlenül elítélni, lenne a látszólag buta, elfogadná és elviselné belső nemességének teljes tudatában. Fivérének szemébe nézne és mondaná: «Így legyen. Mert ez az én erősségem és amit tudok, én vagyok a jóságos és a türelmes.» Viselné a szenvedését, megbocsájtana az őt gyötrőnek, feláldozná magát és a szeretet tartásában és az önmagáért való megbecsülésben, lényének és belső erősségének teljes önbecsületében, tudatosan járná az emberi vesztes útját és ezzel elérné a saját erősségét és küldetését. Szolgálna, és teljes tudatában beállna a felebarátjáért folytatott szolgálatba.

 

A semmirekellő meg annyit venne magához, amennyit csak tud. Becsapna, mindent magáévá tenne és a félelem hajtaná, hogy mindezt elveszítheti. Felvenné alattvalóként a türelmest és kihasználná őt, miközben ez meg tűri és elviseli, ami történik vele. És aztán majd egyik nap szolgája alázatos szemében tekintene az uralkodó és meglátná azt az igazságtalanságot, melyben él, melyben tevékenykedik és tudatára válna: «Egy semmirekellő vagyok. Mindig csak követelek, nem vagyok képes igazán osztozni, szolgálni vagy adakozni. Több szeretnék lenni másoknál és kicsinek érzem magam, ezért teszek meg mindent, hogy több legyek. Azért lettem semmirekellő, mert rosszabbnak éreztem magamat és kevésbé szeretettnek, mint a fivérem. Sajnálom, kedves fivérem, sajnálom, ó Atyám, kérlek bocsássatok meg!»

 

Volt két fivér, akik hivatottak voltak, hogy visszatérjenek lényükhöz és eredetükhöz, független attól, hogy ezen vagy azon fajtából vannak-e. Csakis az eredetükben rejlik a kulcs, az elfogadásában annak, hogy mik és kik ők, és nem a lényüktől való el-haladásban.

 

(Megj.: lenni és akarni: Törekvés hírnévre, címre a világban és emellett minél több birtokot, tulajdont megszerezni és felhalmozni)

A Harmadik Idő

Én, az Istenetek és mennyei Atyátok újra megemelem Szavam a Harmadik Időben,

megtisztult és letisztult csatornákon keresztül, a Harmadik Időben adott üzenetek által,

szellemtől szellemhez, amelybe Krisztus elvezeti a követőit.