A végső napokban

 

Belátás, Húsvétvasárnap, 2020. április 12-én

 

 

Egy dombon álltam. Utam lefelé vezetett a völgybe. Mindenhol, ahová léptem volna, megnyílt a föld. Látta, ahogy emberek zuhannak e nyílások mélyébe. A nyílások szélén néhányan megpróbáltak visszajutni, de szemem láttára a mélybe zuhantak. Fiatalok, öregek, anyák gyermekeikkel, tizenévesek is mind lezuhantak. A sok lyuk miatt már út sem volt és nem tudtam merre forduljak. «Krisztus, mit tegyek?» «Menj tovább a völgybe, lépésről lépésre haladj, ne nézz az emberekre, ne nézz a történésre, nem tehetsz semmit. Hunyd le szemed, add a kezed, bízzál és haladj előre. Tudd, ez lesz a végső napokban. Mint Noé idejében túl sokáig fognak várni az emberek, túl sokáig szépíteni és eltussolni a helyzetet. Viszont fel fog támadni egy nép és fel is fog tudni emelkedni az Új Idő Szellemében.»

 

Belátás az Új Időben

„És jövendölni fognak fiaitok és leányaitok, vénjeiteknek álmaik lesznek, férfiúitok látomásokat fognak kapni. Még a szolgákra és a cselédekre is kiöntöm szellememet azon napokban.“