Az éremnek két oldala van – így hangzik egy ismertebb közmondásotok. Testeteknek is két oldala van, egy és ugyanaz lénynek.
Minden, amit húsbéli szemetekkel láttok, az egy szellemi és isteni ősképe annak, amit láttam rólatok megteremtésetek előtt. A külső anyagi képetek képezi az „én“-eteket a legalacsonyabb formában. A belső kép egy magasabb, szellemi és isteni „mi-“-re utal, ami belétek helyezett és aminek kiképzésére hivatottak vagytok. A szellemi és az isteni kép az Én lényem képmása.
Ezzel már kezdetektől fogva belétek ültetett az Isten gyermeksége. Úgymond bennetek szunnyadozik. Feladatotok felismerni és életre kelteni bennetek ezt a szellemi és isteni képet.
Az ember az én-tudatosságban születik. Ebben kell felismernie önmagát és a hivatását. Itt azonban szétválik az ocsú a búzától. Nehezére esik az én-tudatosságú embernek elválni a gőgösségtől és az anyagtól. Naggyá teszi magát, gőgös lesz, túlbecsüli önmagát, de nem gondol arra, hogy a végtelen nagy világegyetemben ő egy semmi, egy semmi-ember.
A külső anyag-ember az én-tudatosságban születik. A gyermek mindent akar, ami csillog és kiabálni kezd, ha nem kapja meg. Legtöbbször a felnőtt ember sem képes felhagyni az „én“-nel. A külső anyagi világ kiskora óta nagy benyomással hat rá. Mivel az anyagból született, így az anyag csodálattal fogja el és rabon tartja őt. Főleg a ti nyugtalan és sietős időtök szelleme erősen tapad az én-tudatossághoz és megakadályozza, hogy az élet igazi értelmére összpontosítson.
De az ember megkapta a gondolkodás tulajdonságát is; ez teszi ki őt. De ezt arra kapta, hogy elgondolkodjon azon, ki is ő és mi a célja.
Az, aki elgondolkodik és tudatos lesz az igazi nagyságának és meglátja a saját semmiségét, az alázatos, szerény és igénytelen lesz. Felismeri, hogy szüksége van a felebarátjára.
Növekedni kezd a mi-tudatosságában és egészen naggyá válik az Én szememben. Ez viszont azt jelenti, a külső jelentéktelen anyag-ember szinte végtelen szellem-emberré válik.
Ha a csillagászaitok szemügyre veszik a világmindenséget, akkor találnak a napokból és bolygókból álló „kozmikus porban“ formákat vagy részeket is, amik emberi lényekre emlékeztetik őket. Ezek angyal- vagy lélekszövetségek, amik emberi formákat vagy testrészeket vesznek fel szövetkezésükben. Igazuk van némely (orosz) csillagásznak, kik feltételezik, hogy a ti felőletek látott végtelen nagy világmindenség egy nagyon nagy emberi alakzatot vesz fel. Erre a tökéletes formára mindenhol ráleltek. Ez az a forma, ami az Én lényemben is jelen van szellemileg.
A magamból kiállított angyalaim is ezt a formát kapták. Megkapták a szabad akaratot, de ezt tökéletesen az Én akaratom alá helyezték. Ezért tűnik úgy, mintha nem rendelkeznének szabad akarattal. Mivel az Én tulajdonságaimmal rendelkeznek és Belőlem lettek kiállítva, nincsen szükségük önfelismerésre – hisz tudják.
Az első lény, akit Magamból teremtettem, szintén ezzel a formával rendelkezik, ő az Én menyasszonyom, akit szeretek. Akartam egy önálló Velem-szembent, ami képes önállóan gondolkozni és cselekedni.
Így megajándékoztam menyasszonyomat a szabadsággal, a szabad akarattal, hogy felismerhesse önmagát és egyéniség lehessen. Fényben sugárzott. Élvezte a fényt és a szabadságot, de nem értette. Így hát eltávolodott Tőlem. Önszántából szakította meg Velem a kapcsolatot, eközben viszont nem ismerte el, hogy nem képes élni az Én életszellemem, életerőm nélkül. Ezzel elaludt a fénye. A sötétségben van, mert életnek ezt nem lehet nevezni. Külsőleg megmerevedett.
A menyasszonyom elcsábított benneteket és magával rántott a sötétségbe. Mivel el lettetek csábítva és nem önszántatokból távolodtatok el, megmaradt számotokra az életszellemem. De ő mostanra már csak a ti életerőtökből él, ami Belőlem áramlik felétek, és szüksége van rátok.
Ő az a lény, amiben éltek – ti csak belülről vehetitek szempillantásra -, ő a számotokra látható természet, ami kiteszi lényének bensőét – ez a ti élettalajotok, a hazátok. Részesei vagytok ezen lénynek, ugyanaz a formátok és benne éltek, azaz ebben a lényben. Ezért is szeressétek ezt a lényt, mint a benneteket körülvevő természetet és bánjatok vele óvatosan. Legyen a felebarátotok.
Bennetek él ezen lény szelleme, belétek zárt. Fel kell ismernetek őt önmagatokban mint a csábítót, átalakítanotok és hazasegíteni őt. De ez azt jelenti, hogy leküzditek magatokban a gonoszt, amiben jóra alakítjátok. Semmit sem tudtok elpusztítani, csupán átalakítani.
Ezen a Földön berendezésre került azon iskola, melyben elvégezitek az élet tanulmányait. Itt a jó és a gonosz ellentettség közepett vagytok. Itt kell átalakítanotok az én-tudatosságotokat mi-tudatosságra.
Ez az emberforma egy szent forma, ami megtalálható mind a makrokozmoszban, mind a mikrokozmoszban, és ami felmutatja nektek, hogy az ember külsőleg egy egyéniség, bensőjében viszont tartalmazza a közösség iránti rendeltetés formáját, ami Istenben torkollik.
Az emberforma nem maga az Isten, viszont az életem kifejezési formája, a szeretet, az Én mennyországom.
Így Jézus emberben magamra ölthettem testeteket mint külső burkot, hogy láthatóvá váljak előttetek és lakozhassak köztetek.
Az anyagi teremtés egy szellemi és isteni tartalom, egy parancsolat megfelelését jelképezi. Az Evangéliumom beleíródott a természetbe, ott elolvashatjátok a tartalmát, amit önmagatokban is megtaláltok.
Újra és újra felbátorítalak benneteket, térjetek nyugalomba és a bensőtökbe. Ezzel azt értem, a szellemi-isteni legyen az iránymutatótok. A belső emberbe van helyezve a rendeltetésetek, magatokban megtaláljátok a mi-tudatosság képét. A természet külsejét is megtaláljátok magatokban, a bensőtökben. A makro-ember képmásai vagytok. Itt megtaláljátok a szeretet parancsolatának a képét, belétek van helyezve.
Bensőtökben megtaláljátok a mikro-embert is. Az atomok megfelelnek a naprendszereknek. Az atommagok a napok és az elektronok a bolygók, melyeken a legegyszerűbb módon léteznek az ember-formák és amelyekben adatok vannak tárolva.
Ebből kivehető, hogy nem a véletlen terméke a teremtésem, hanem egy az Isten által teremtett teremtmény tökéletes formában és a legapróbb részletességében átgondolt.
Az életerő Belőlem belétek emberekbe áramlik. Rajtatok keresztül átáramlik a makro-emberbe és a bennetek lévő mikro-emberbe. Ti vagytok a teremtés középpontja. Ebben rejlik a szent teremtési gondolatom egyetemes célja, mégpedig, hogy fennmaradjon egy örök kapcsolat Köztem és általatok az egész teremtéssel.
Adatott számotokra a feladat, hogy átalakítsátok az alacsonyt (a gonoszt) magasabbra (a jóra). Ezért vagytok a külsőben (az anyagban) ilyen kicsikék és a bensőben (a szellemben) ilyen nagyok. Ezért a szellem egyáltalán nem egy elvont valami, hanem létező valóság, ami minden szinten át fejlődik és folytatódik.
Az isteni életem eggyé akar válni veletek emberekkel. Ezért jöttem el hozzátok emberekhez, felvettem a testeteket és tovább éltem az isteni formában, Jézusban. Lekicsinyülve eljöttem hozzátok és ti meg lesztek emelve Én hozzám. Ez veletek az isteni tervem, amit teljesítenetek kell, amiben átalakultok az én-tudatosságból a mi-tudatosságba. Azon sok egyéniség, amik vagytok, megtalálja beteljesülését a közösségben.
A szeretet parancsolata tartalmazza ezt a képet. Úgy hangzik, hogy szeressétek egymást, amiben önvizsgálatot tesztek és őszinte módon felismeritek és bevalljátok a saját gyengéteket és erősségeteket – és hogy alázatosak lesztek. Ebből a helyzetből kiindulva szeressétek felebarátotokat mint önmagatokat, tehát önzetlenül, és akkor Engem is szerettek, mert bent lakok mindegyikőtökben. Ezzel mindenki, akit szerettek, egy szeretet-csillag. És ha minden embert fivérként és nővérként szerettek feltétel nélkül, akkor Engem is szerettek mindenek felett. Ez aztán az igazi mi-tudatosság.
Mind az a sok ember, akit szerettek, közösséget alkotnak bennetek és veletek, és a sok szeretet-csillag a Felém tanúsított szeretetet jelenti mindenek felett és a Velem és Bennem alkotott egyetemes közösséget képezi. Ez aztán a beteljesedett Istenországa, amit Velem együtt megformáltatok, amiben visszahozzátok Nekem azt a szeretetet, amivel megajándékozlak benneteket. Ez aztán az „örök imádatban“ végződik, ami örök boldogságot jelent számotokra. Ámen
2021.02.09.