Húsvét vasárnapján
2015.04.05-én reggel 6 órakor
Egy mennyei ajándék húsvétra.
Ima:
Örökkön szeretett, szent, dicső, jóságos, mindenható Atyám Jézus Krisztusban, hálámat, szeretetemet, vágyódásomat Irántad – hogy öltsem szavakba?
Ez valószínű sohasem lesz lehetséges e Földön.
Talán néhány zeneszerzőnek sikerült felemelő szépségű művével.
Néha versekkel, sorokkal is sikerülhet kifejezni a nagy igazságokat azok kiegyensúlyozottságában és egyszerűségében.
És a Te fényed, ami Szavaidban lejön a Földre, amit fogadhat néhány gyermeked, sokszor esik lelkünk mélyére és kifejti ott hatását mint az emberben is, a Te akaratod és a mi készségünk szerint, a Te szavad elfogadására.
Atyám, kedves Úr és Üdvözítő, Istenem, szerettem, Jézusom, letérdelek Előtted, megnyitom szellememet kehelyt formáló kezeimmel, fogadom a Te fényedet és a lelkem iszik az élet vizéből. Ráfolyatja a tiszta vizet az agyamra és ez képessége szerint szavakat formál belőle.
Atyai szó:
Valóban szentek e reggelt képező órák a ti Földeteken és az Én teremtésemben.
Ahogy karácsonykor megünneplésre kerül a remény megszületése, eképp ünneplitek ti is, a mennyei síkokkal világokkal együtt a bizonyságát annak, hogy e remény beteljesesdett. Ezalá esik az Én földi életem Jézus Krisztusként, a keresztrefeszítésem és a feltámadásom. Mélyen hat e történés a világ folyására. Az anyagban éppúgy mint az örök szellemi világban. Mily győzelem arattatott!
Valóban ok arra, hogy egyesítsétek hálátokat és örömötöket a mennyei kórusokéval.
Egy régóta és fájdalmasan elvesztett gyermek, az elsőnek teremtett, aggódó reménységben megjelent a látóhatáron és végre újra a hazavezető út elején áll.
És annak a bizonysága, amit elhozott nektek a Földön való áldozatmenetelem, és az Általam és a legmagasabb angyalok és minden mennyei seregek által előidézett vágyódás gyermekem s ezáltal minden gyermekem megtérésére, kioldja a legnagyobb örömkiáltást, amit a mennyek és a világok valaha hallottak.
Csak egyszer fog elhangzani ennél nagyobb örömkiáltás, mégpedig ha minden gyermekem újra Nálam van és Én, az Atyában, karjaimba zárom az utolsóként hazatérő gyermeket, Sáddhánát.
Még hosszú út állt mögötte a láthatáron való feltűnése, tehát a húsvéti öröm és a rózsakapuhoz való megérkezése között…
Egy út, melyet kissé megkönnyítettek az Én felébredt, Hozzám hűséges gyermekeim szeretetükkel, megbocsájtásukkal és megértésükkel.
Így hát ébredjetek ezen húsvéti vasárnap fénylő tömegekben és siessetek hazafelé!
Adjátok át Nekem, mennyei kísérőtök alakjában terheteket, mindazt, ami hátráltat benneteket a sebes előre haladásban.
Emeljétek fel tekinteteteket a földről és lássátok az Én fényemet, ami a mennyekből süt le és kivilágítja a hazautatokat.
Egy kérésem viszont még lenne hozzátok. Szeretteim, a lehető legtöbb gyermekemet hozzátok magatokkal haza.
Hála nektek ezért és áldás örökkön.
Ámen.
Ima:
Szívből szeretett Atyám Jézus Krisztusban, Szavaiddal éreztetted velünk vágyodásodat gyermekeid és a leányod Sáddhána iránt.
Biztosan csak egy visszhangja a nagy vágyódásodnak és mégis kioldja bennema szívem mélyéből feltörő:
„Igen, örök Atyám, sietni akarok haza Hozzád és eközben magammal hozom
mindazokat a testvéreket, akiket csak eltudok érni.
Örökkön Teérted és szeretetből Irántad.”
Ámen.
