Szeretett fiaim és leányaim, mai kinyilatkozó szavam legelején emlékeztetlek benneteket arra, kik vagytok: az Én gyermekeim, a mennyek teremtményei, szellemi lények leírhatatlan szépséggel, elképzelhetetlen erővel és egy kozmikus, mindent átfogó tudatossággal – akkor is, ha átmenetileg leszülettetek egy emberi testbe, amit majd ismét elhagytok. Amit magatokban és felebarátaitokban láttok, és amivel magatokat és embertársaitokat oly gyakran azonosítjátok, az nem más, mint egy egyéni, szellemi személyiség mulandó árnyéka, amibe beleültettem több isteni tulajdonságomat. Én, Istenetek és Atyátok, Én teremtettelek benneteket, és amit teremtek, az hibátlan;és semmilyen hatalom nem képes megakadályozni abban, hogy örökkön fentartsam az Általam teremtettet.

 

Az Isten beszéde az emberhez ill. az emberen keresztül mint minden a teremtésben, megdönthetetlen, szellemi törvényszerűségeken alapul. A kinyilatkozások különböző súly- és szempontját egyrészt az isteni alapmegnyilvánulások eredményezik, melyek a rend, az akarat, a bölcsesség, a komolyság, a türelmesség, a szeretet és az irgalmasság, másrészt a kinyilatkozó szót felvevő ember szellemi gondolkodásmódja. Mindenben és mindenek felett a szeretet érvényesül minden kinyilatkozás alapjaként, mely nélkül nincs igazi Isteni ige.

 

 

 

Ez ti vagytok, mindegyikőtök. Tehát bennetek rejlik minden bölcsesség és világosság, minden szeretet és isteni értelmesség. És minél gyakrabban emlékeztek erre, minél jobban igyekeztek megfelelni ennek a képnek, már ezen életetek során amennyire csak lehet, annál könnyebben megszabadulhattok az eszmei kötöttségektől, amik még visszatartanak titeket a belső szabadság elérésétől;amik tudatlanul és gyakran félelemben tartottak titeket, s tartanak még mai is javarészt.

Olyan gyermekeket szeretnék, akik bensőleg és külsőleg egyaránt egyenes gerinccel élnek az igazság felismerésében, akik számára tudatossá vált az önmaguk és a reájuk bízott emberek iránti felelősség, és akik ezt a felelősséget egyre inkább átviszik a gyakorlatba. Amint készen állnak rá, e módon rajtuk keresztül fogom élni a názáreti Jézusban hozott tanításomat és rajtuk keresztül fogom megváltoztatni a világot. A kellő szerszámot hozzá kezükbe adom kinyilatkoztatásaimmal; és a „szív logikája” –amit már hónapok óta tanítok nektek- képezi az eszközt ahhoz, hogy a tudatlanságtól és a valótlanságtól eljussatok a bölcsességhez és az igazsághoz. Ami végül is elvezet a szeretethez, ahhoz a szeretethez, ami bennük –minden teremtményben- él. Az Én örök, mindent fenntartó szeretetemhez!

*

A bukás -ami közelebbről meg nem nevezhető időtávok körforgásával előtt történt-, más néven az angyalok bukása óta tart a sötétség és a fény közti harc, az Én és a ti ellenségetek és a mennyek erői között. Ez legfőképp a földközeli asztrális síkokban zajlott le és zajlik most is és természetes a bolygótokon is. Nem volt olyan időszak, amikor nem próbálták volna félre vezetni az embergyermekeimet. Az emberek szellemi és lelki fejlődésének mélypontján léptem az anyagba Én, a szeretet és leszülettem az emberbe, akit a názáreti Jézusként ismertek.

Nemjárt kudarccal a küldetésem, még akkor sem, ha a sötétség azóta a kudarc bizonyítékaként próbálja beállítani a „halálomat”; többek között azzal, hogy a kereszt jelképét -ami a feltámadás jelképe- ellátja egy halott alakkal, egy kifeszített testtel, és ezzel a hatalmát bizonygatja: „Lássátok, itt lóg a ti ’Megváltótok’.”

Nem tudta megakadályozni bukott gyermekeim megváltását, mert Golgota óta minden lélek és minden ember magában hord egy hozzávetőleges erőt, az úgynevezett krisztusi szikrát. Ezen cselekedetemmel megállt a bukás, végbement a megváltás, újra megnyíltak a mennyek. Csak: Ezután is mindenkinek maga kell döntenie az atyaházba visszavezető út mellett. Ez a szabad akaratból adódik, amit megadtam minden léleknek és minden embernek érinthetetlen ajándékként.

A sötétség nem tudta megakadályozni, hogy elhozzam az embereknek a feltétel nélküli és önzetlen szeretetről szóló tanításomat és hogy ezt a végsőkig éljem. Az ellen sem volt képes tenni, hogy kiöntsem a szellememet és oly sok embert megérintsek bensőjükben, hogy elhatározzák, követik az Általam példaképp élt utamat. Viszont megtehetett valami mást, és meg is tette, miközben látványosan megmutatkozott az a -türelmes és tervszerű- ügyesség és ravaszság, amire már sokszor felhívtam a figyelmeteket:

Keresett magának olyan embereket, akiket befolyásolni tudott, és kicsi és apró lépésekkel megváltoztatta a tanításomat, amit senki, vagy csak kevesen vettek észre. Már néhány évszázad elteltével olyan hitrendszer keletkezett, aminek a belsejét többnyire ellepte az üresség, annak ellenére, hogy néha feltűntek olyan férfiak és olyan nők, akik nem fogadták el a befolyásolást és irányítást szolgáló változtatásokat és kiforgatásokat. Legtöbb esetben földi életükkel fizettek az Irántam tanúsított hűségükért.

A végén már nem volt felismerhető az Én egyszerű tanításom a szeretetről. Belevegyült sok valótlan, fölösleges, külsőleges, hamis, értelmetlen és zavart okozó dolog. Módosítások és kiforgatások eltorzították a szavaimat. Értelmiségi  játszadozások, amit az egyszerű nép nem értett, a hatalom kifejezésének, a kötöttségnek és a félelemkeltés eszközévé vált. A szeretet Istenéből, a páratlan bölcs Atyából a fenyegetés hatósága és bírósága lett. Az igazság elsüllyedt a törmelék hegye alatt. Megfelelő képzés hiányában, de főleg az ügyesen beiktatott felsőbbségi gondolkodásmód által, ami egyidőben fenyítéssel párosult, mármint kételkedés vagy megtagadás esetében az ember elveszíti lelki üdvösségét, néhány kevés kivétel mellett nem volt lehetősége az embereknek megkérdőjelezni vagy felülvizsgálni a tanvéleményt és a dogmákat. Ehhez hozzájött a világi hatalommal kötött szentségtelen szövetség, ami megnehezítette ill. lehetetlenné tette az igazság megtalálást, nem beszélve annak a hirdetéséről.

A sötétség tervét siker koronázta – több évszázad időszakára nézve. Előbb létrejött egy egyház, aztán több, és végül számtalan sok további egyházak és hitirányzatok. Ma a fő vallások mellett számtalan más különböző világnézet létezik, melyek képviselői, ha kereszténynek nevezik magukat, mind Énrám, tehát egy forrásra hivatkoznak. Kit késztetett gondolkodásra ez az önmagában ellentmondó tény? Ki tett fel kérdéseket ebből kifolyólag? Ki kérdezte meg a szívét értelme bevonása mellett? Ki hozott döntést felismerése következtében?

Valóban, mondom nektek – és teszem ezt az isteni tejhatalmam teljességéből, ami semmi és senki által nem korlátozható: Soha nem hoztam létre egyetlen vallást sem, jellegétől független! Mindenki számára ugyanúgy itt Vagyok, segítséggel, támogatással, oktatással és parancsolatokkal, amit mindenki képes elfogadni, megérteni és tettekre váltani. Tehát ha valaki tanításnak adja ki azt, ami többet tartalmaz az általam gyakran említett „Szeretet – s más semmi” jelzőmnél, az nem hivatkozhat Rám vallásának eredetét tekintve.

Amit az emberek vallásnak neveznek, annak semmi köze nincs az igazi valláshoz. A mély, igazi vallásosság számára tudatos az az örök kapcsolat, amit minden egyes teremtményemmel felvettem. Ennek egy célja van: ezt a kapcsolatot szeretettel ápolni, fokozni és reá alapozni az életet. Semmi több. Nincs szükség más feltételre! Amit vallásnak szoktatok nevezni, az ehhez a mércéhez, az Én mércémhez mérve nem más mint világnézeti eszme. Egy tan kevés igaz, de sok hamis tartalommal, előírással, szertartással, hagyománnyal és külsőséggel, ami nem hozza valóban közelebb a szívemhez azt az embert, aki követi vagy gyakorolja azt, legyen bármennyire is betűhű.

*

Semmi olyannak nincs tartósan maradása, ami a szeretet törvényemen kívülre eső talajból nőtt ki. Van egy mondásotok erre az igazságra: „Isten malmai lassan őrölnek, de igazságosan.” A ti időtökben egyre gyorsabban őrölnek…

Ha körül néztek a világotokban, könnyen felismeritek a felfordulást, ami lassan megmutatkozik és a jövőben egyre inkább alakot ölt. Ez az emberiség szellemi irányultságú oldalát éppúgy érinti. Néhány évtizeddel ezelőttig alig történt szellemi fejlődés; a papírra vetett tudatlanság feltörhetetlen betontömbnek tűnt. De fogyóban azok hatalma, akik közel kétezer éve elnyomják az igazságot. Még védik az állásaikat, melyekkel sokáig tartották magukat. De az igazság utat tör magának és végül azokat is karjaiba zárja, akik elnyomták.

A halál utáni életről szóló felismerésnek is hála már sok minden megváltozott. Sokan elkezdtek keresni, mert nem kaptak kielégítő választ kérdéseikre. Ha tudják, ha nem, keresésük középpontjában mindig is az élet értelmére feltett kérdés állt és áll. Bár a sötétség is kihasználja a lehetőséget saját elképzeléseinek terjesztésére az emberek közt -és háttértudás hiányában sokan bele is esnek a kitett csapdákba-, de sokan teli reménnyel és bizalommal várják a válaszokat, melyek segítik őket szellemi eredetük és céljuk felismerésében, hogy megfelelő módon átalakíthassák az életüket.

Mivel a válaszok várattak magukra ill. elnyomták őket, közelgett az idejük vége. Gondoskodott erről -és a jövőben még erőteljesebben teszi- egy hatalmas erőbesugárzás, melynek forrása az Én szeretetem, miáltal egyre több ember felébred. Nem utolsó sorban azon lelkek tömege járul hozzá a tudatbővítéshez, akik leszülettek, hogy ebben és az eljövendő időben a fény oldalára álljanak. Nagy az emberek vágyódása megtalálni mindennek az értelmét, felismerni, hogy „Honnan? Miért? és Hová?”, és a reményen túl megkapni a tudást, hogy van Isten, hogy ez az Isten igazságos, mert Ő a szeretet, és hogy mindenek mögött egy mindent szabályzó törvényszerűség hatékonykodik, ami hibátlanul dolgozik.

Hosszú időn át nem merték megválaszolni az emberek az őket foglalkoztató kérdések nagyrészét, lomhák voltak vagy nem rendelkeztek a szükséges eszközzel. Ezzel összefüggött a helytelen istenkép is, egy olyan isten elképzelése, aki telis-tele van titkokkal, ami egy sűrű bozóthoz hasonlít, amibe képtelen behatolni, nem mer behatolni az ember.

Én viszont azt mondom nektek: Teljesen más Vagyok! Bár Én Vagyok a legnagyobb és a legmagasabb tudatosság, melynek mélységét, távlatát és végtelenségét soha egy teremtmény nem lesz képes felkutatni – viszont teljesen egyszerű és bonyodalom mentes Vagyok, ha a gyermekeimmel való kapcsolatról van szó. A te Atyád, a ti Atyátok Vagyok! Beszélek hozzátok, mint az apja -vagy az anyja- beszél a gyermekéhez, mindig is a gyermek tudatának megfelelően. Nem zárkózom el a sokrétegű kérdéseitek elöl sem. Minden gyermek „elmerülhet Bennem”, ha szeretné és ha már képes erre. Én Vagyok a teremtés értelmessége. Bennem nincs ellentmondás, és az Én törvényszerűségeim tökéletes egységet alkotnak és értelmesek.

Vagyok!

Sok kérdés megválaszolható, amire az emberiség nem kapott vagy nem talált választ a múltban. Gyakran csak egy kis elgondolkozás és végig gondolás kell hozzá, és néha persze egy kis bátorság is az abból adódó következtetések elfogadására. Mivel ez azzal járhat, hogy fedélzetről kell dobni egy elavult világképet. Mi ebben olyan rossz, ha cserébe mélyebb megértést nyersz és a szabadságodba nősz?

A kulcs a sok megválaszolatlan kérdés megvilágosítására „a szív logikája”. Elmagyarázom, és fel fogjátok ismerni, miért fektetem a hangsúlyt kinyilatkoztatásaimban két dologra: Egyrészt az ellenfél eljárási módjára, másrészt a szív logikájával való dolgozás lehetőségére. Ezzel képesek vagytok saját magatoktól megtalálni a válaszokat, amiket mindeddig nem találtatok meg, nem találhattatok meg vagy talán nem is akartatok mindenképp megtalálni.

A szív logikájának helyes használata azon gyermekké tesz titeket, akiről az elején beszéltem. Támadhatatlanná tesz benneteket -helyesen felfogott értelemben-, mert általa egy szilárd hit- és tudásalapra tesztek szert. Követőkké tesz benneteket, akiknek nem kell utalniuk írásotok pontjaira, ha kérdik tőlük, ki vagy mi az Isten;mert már képesek vagytok a saját felismerésetekből és a saját megélésetekből bizonyságot tenni Rólam. Világosságot teremt számotokra, megszilárdítja meggyőződéseteket és megerősít benneteket abban, hogy Én feltétlenül és korlátlanul a szeretet Istene Vagyok, és nem találtatik Énbennem ellentmondás, értelmetlenség és titokzatosság.

A szív logikája saját felismerés elnyerését jelenti, mégpedig a saját értelem használatával, nem téve azt első helyre, hanem arra, amit megérdemel, ami a szív jobb keze. Amíg nem rendelkeztek saját felismeréssel, -felülvizsgálhatóság hiányában- arra vagytok utalva, hogy elfogadjátok, amit mások tanítanak vagy elhitetnek veletek. Ha még nem sajátítottátok el a kis egyszeregyet, azt fogjátok helyesnek tartani, amit tanítanak, pl. akár egy téves eredményt: 3 x 3 = 8. Ha a későbbiekben már nem áll tőletek távol a számtan, azonnal felismeritek a hibát és többé már nem veszitek át.

Így van ez azesetben is, ha az értelmetek használatakor a szíveteket helyezitek elébbre.

*

Ha pl. meggyőződésetek, hogy Én Vagyok a mindenhatóság, tehát hogy nem létezik az Enyémhez hasonló akarat, és hogy az Én akaratom ezzel nem ásható alá, akkor ebből -a szívetek logikáját alapul véve és sokak számára az a meglepő felismerés- adódik, hogy akkor az örök kárhozat tanítása nem lehet igaz. Miért nem? Gondoljuk át együtt: Mivel Én Vagyok a szeretet, ami mindent és örökkön megbocsájt, az a kívánságom, hogy újra hazahozzak minden bukott lényt, tehát minden lelket és embert egyaránt. Ez az Én akaratom! Ha helyes lenne, hogy az ember az örökkévalóságig el van ítélve, mert nem akar tudni Rólam vagy nem tartozik az jó hitközösséghez, azesetben egy ilyen ember döntésével vagy cselekedetével alááshatná az akaratomat. Azt mondom: „Hazajössz Hozzám”, ő azt mondja: „Nem, nem akarok.” Akkor a ti tanításotok szerint az örök pokolba kell küldenem ezt az embert – kifejezett akaratom ellenére, hogy újra Nálam akarom tudni őt. Ezen felfogás szerint a sötétség képes lenne elfordítani Tőlem teremtményeim egy részét. Vajon kinek az akarata győzedelmeskedne? Használjátok szívetek logikáját!

Ha pl. hiszitek, hogy Én Vagyok a szeretet, akkor ebből adódik, hogy Én Vagyok az igazságosság is;mert a szeretet igazságosság nélkül nem szeretet, hanem önkény. Én viszont igazságos Vagyok. Mivel ez így van, úgy annak is, ami a személyes életedben és tulajdonképpen mindennek, ami a világotokban történik, az isteni igazságosságom alapján kell történnie. Mindaz, ami megtörténik veled jóban és rosszban, annak köze kell hogy legyen hozzád, amivel még nem kimondatott, hogy egyes esetekben miről van szó, és hogy képes vagy-e azt helyesen kezelni és felfogni. De akkor viszont -az isteni törvényeim hibátlan működését feltételezve- nem lehet, hogy neked kell valamit megtanulnod vagy eltűrnöd, ami tulajdonképpen másnak rendeltetett. Minden egyes ember ill. a lelkének létezése hasonlít egy hosszú lánchoz, mely szemei egymásba kapaszkodnak. Nem ismered az egyes szemeket. De ez vajon azt jelentené, hogy nem is léteznek? Ha a vetés és aratás törvényét, amiről szó esik az írásotokban is, helytelen módon nem csak a jövőt illetően vennétek figyelembe, hanem feltennétek magatoknak a kérdést: „Mikor vetettem azt, amit ma, tegnap, tegnapelőtt vagy akár még korábban arattam?”, akkor vajon nem az a kényszerű következtetés áll fenn, hogy a mostani előtti életetekben kellett valaminek történnie, ami a mostanira kihat. Használjátok a szív logikáját – vagy kénytelenek lesztek védelmet keresni egy olyan isten torz képénél, aki az ember születésekor egy egyszeri tettel lelket teremt, amit aztán teljesen különböző kezdeti viszonyban és teljesen különböző tehetségekkel ellátva teljesen különböző életkörülményekbe állít. Ha őszintén keresitek a választ, szívetek és értelmetek megadja nektek.

Ha pl. azt halljátok: „Hisz mind ugyanabban az Istenben hiszünk, csupán máshogy nevezzük”, akkor rajtatok áll, hogy a szavak mélyébe nézzetek. Nem az a fontos, hogyan neveztek Engem. Nevezhettek, ahogy akartok, ha a szívetek Nálam van. Tehát nem a név döntő. De akkor mi? Mit hoznak kapcsolatba a különféle eszmék a Nekem adott nevekkel? Valóban a mindent megértő és mindent megbocsájtó szeretet áll mögötte, ami se nem fenyeget, se nem büntet? A testvéri kéznyújtás áll-e mögötte, ami a legnagyobb vétkesnek is támaszt nyújtana és nyújt is, ha az a vétkének felismerésében megbánja bűnét és megtér? „Megtérés” úgy értendő, hogy rátér az élt szeretet útjára, és nem azt, hogy felveszi az „egyetlen igaz vallást”? Ha nem így van: Valóban azonos-e a forrás, amit csupán máshogy neveznek? Használjátok a szívetek logikáját.

Ha pl. tudtok a bukásról, akkor azt is tudjátok, hogy  a bukás előtt minden lény egységben, egyenlőségben és a mennyek leírhatatlan szabadságában élt. Ti is. Az egyetlen „vallás” -abban az értelemben értve, amit az imént elmagyaráztam-, ami volt, van és lesz az örökkévalóságig az a szeretet, amit egymásnak ajándékozunk, ami minden teremtmény életszere. A mennyek –többesszámban, mert ez magyarázatot ad a hét alapsíkra a rendtől az irgalmasságig- ezen csodálatosságába fog valaha mindenki újra hazatérni. Az örökkévalóságban nincs külön-külön menny a különféle világnézetet vallók számára. Mivel a vonzás szellemi törvénye alapján csak az fog „újra belépni a mennybe, aki a mennyet magában hordja”, valamikor mindenki egyesülni fog az egységben, az egyenlőségben és a szabadságban, ami korábban maguké volt, és amit isteni örökségként magukban hordoznak minden időkre. Ez azt jelenti: Az atyaházba vezető úton előbb-utóbb minden léleknek felül kell vizsgálnia és végül fel kell hagynia a tanult elképzeléseket Rólam, az örök hazájukról, az állítólagos szükségességeket és feltételeket a mennyekbe való bejutásról, kötéseket és függőségeket, hamis hittételeket és sok mást. Ezért szellemi testvéreinek támogatásával további fejlődése alatt fel fogja ismerni, hogy kizárólag a szeretet fontos, ami azáltal növekszik, ha a szolgálatot azokkal és azoknál gyakorolja, akiknek az útjukon még szükségük van erre a segítségre. E módon növekszik minden lélek belső ereje, a tudat bővül és a kisugárzási ereje felerősödik. Messze maga mögött hagyva azt az időt, mikor még fontosnak érezte a különféle parancsolatok követését, melyekről azt hitte, azok feltétlen szükségesek a lelki üdvösségéhez. Végül belép a mindent átfogó egység szabad országába. És most használjátok a szívetek logikáját, és fényében és világosságában ismerjétek fel a különbséget az igazság és a hamisítás között: Miután újra összeillesztettem, lehet-e ez később másképp -ha úgy volt a bukás előtt, ahogy elemeztem?

Egy utolsó példa: Legtöbbetek tudja, hogy minden erő (=energia), és hogy az erőt nem lehet megsemmisíteni. Ennek a felismerése fontos, ha a vétekkel szembeni magatartásról van szó. Egy csaló nem hivatkozhat arra, hogy valamikor majd úgyis „levegőbe” oszlik a tette, csak azért, mert nem kapták rajta. A csalás ténye -vagy akár egy másik bűntetté- mindaddig fennáll, míg meg nem történt annak a kiegyenlítése. Ha ez nem történt meg, akkor a tett által a világba ültetett negatív erő még 50, 500 vagy 5.000 év után és azon túl is megmarad. Nem tűnik el csupán azért, mert eltelt egy bizonyos időszak. És ameddig megmarad, kihat -a „láthatatlan távból”- arra ill. azokra, akik a tett részesei voltak. Viszont van egy út, csak egy út, ami megszabadít ettől a vétektől: A saját helytelen cselekedet őszinte felismerése, a megbánás (mely a bűn feloldására tekintve annál nagyobb hatást fejt ki, minél mélyebb), a jóvátétel (már amennyire lehetséges) és végül a megbocsájtásra irányuló kérés. Mivel szeretet és irgalmasság Vagyok, nem lehetséges, hogy megtagadjam a megbocsájtásra irányuló kérést, ha a vétkező felismeri és megbánja a tettét. Mindegy, mekkora a vétke. S nem úgy van, ahogy azt sokan feltételezik az összefüggések ismeretének hiányában, hogy esetenként döntök. Aki Hozzám jön alázattal és nyílt szívvel, az gyakorlatilag „önműködően” érvénybe lépteti a törvényemet, ami lehetővé teszi számára a kiegyenlítést és ami őt ezzel feloldja vétkétől. Használjátok a szívetek logikáját, és mérlegeljetek az oly gyakran fellelhető nézet között, ami szerint a végső lehelettel mindennek vége és feledve, és a kéznyújtásom között, ami segít nektek feloldani bűneiteket – egy közvetítő személy igénybevétele nélkül. Csupán: Szívből őszintének kell lennie belátásotoknak.

*

A példák felsorolása folytatódhatna a végtelenekig; de azok számára elég lesz, akik felismerik Szavamban az igazságot. Ők emlékezni fognak az önállóságukra és kijavítják a Rólam alkotott kép azon részét, ami nem illik a szeretet és irgalmasság isteni Atyjához. E módon felszabadítják magukat lépésről-lépésre a beszűkítő elképzelésektől, és -szellemi-lelki érettségüktől függően- nem csak az az érzés keletkezik bennük, hogy szabad gyermekek, hanem bizonyosság is afelől, hogy nem Vagyok olyan, ahogyan ábrázolnak. Eközben néha-néha saját magukkal is kell küzdeniük, mert nem olyan könnyű kilépni a kitaposott mederből.  De Én akkor is mellettük állok.

Názáreti Jézusként beszéltem róla, hogy elküldöm nektek az igazság szellemét, aki bevezet benneteket minden igazságba. Betartottam szavamat. Szellemem továbbra is fújni fog, az egész világon és mind ott, ahol ő akar! Ki akar ebben megakadályozni? E módon egyre mélyebben bevezetem az enyéimet az örök igazságba, úgy, hogy lassacskán részesülnek a bölcsességemben.

A jelen korszakotok, mely oly sok lehetőséget kínál, mint eddig egy sem, megérett egy részletesebb tudásra a szellememből, amit -ahogy bejelentve- kiöntök az Én szolgálóimra, hogy megszabaduljanak, felálljanak és hogy az életük által hirdetni tudják és hirdessék is a szeretetemet. Meggyújtottam a belső lángot mind azokban, akik igent mondtak Nekem.

A „szív logikájának” eszköze mindenkinek segíthet megtalálni a válaszokat a kérdésekre, melyek mindeddig a sötétben voltak. Ezzel kezetekben van a lehetőség mélyebb felismerés elnyerésére és a belső felszabadulásra, melynek értéke előttetek csak akkor tárul fel, ha használjátok, gyakoroljátok és végül beépítitek az életetekbe. Ha ezt az Én szellememben teszitek, tehát ha megkértek Engem, hogy segítsek a keresésnél és  a találásnál, akkor vezetni foglak benneteket és megóvlak titeket attól, hogy kárt szenvedjetek és hamis nyomot kövessetek.

De tudjátok, hogy szeretetben kell lefolynia a régi elképzelésektől való feloldozásnak, és soha nem függhet össze azok hibáztatásával, akik -tudatlanul és sokszor jószándékkal- másra tanítottak titeket. Ekkor kibontakozik bennetek Isten gyermekének az önállósága és önfelelőssége, ami azonos egy teljesen hagyományos elszakadási folyamattal, amit ha helytálló és szükséges, kísérhet egy hálaadás azok iránt, akik által az életetek jelenlegi pontjára és a tudatotok jelenlegi állapotába kerültetek.

Aki Szavam komolyságából kifolyólag kételkedik abban, hogy isteni eredetű-e, mert nyilvánvalóan hiányzik belőle a szeretet, az tudja meg, hogy sohasem volt és nem is lesz annál nagyobb szeretet, mint ami odaadta az életét, hogy mindenkit hazavezessen az atyaházba. Az Én szeretetem senkit nem részesít se előnyben, se hátrányban. Hatékony benne az igazságosságom, de a fennhatóságom is, mely rangtól, személytől vagy külsőleges érdemtől független kinyilatkozza a törvényemet. Hallgassak tán, ha tébolyogni látom fiaimat és leányaimat nagy számban, anélkül, hogy ismernék az utat és a célt? Befogjam a füleimet kérdéseik elöl és eltakarjam szemeimet keresésük elöl?

Megnyitom azok szemét, akik készen állnak felébredni a gyakran már „kisebb örökkévalóságig” tartó álmukból. Átveszem mind azok vezetését, akik az Én kezembe teszik a gondolkodásukat, az életüket és cselekvésüket. De utána megyek azoknak is, akik engedték magukat elcsábítani, mert ők is a szeretetem gyermekei. Ebből a szeretetből azokat sem engedem el, akik sötétségnek vagy ellenfélnek nevezek, akik a láthatatlanból kiindulva továbbra is harcolnak a fény ellen, Énellenem és mind azok ellen, akik az Én oldalamra álltak. Őket is haza fogom hozni, úgy hogy a „minden napok végén” újra helyreáll az egység, amiből mindenki ered, és amibe mindenki újra visszatér.

Áldásom nyugszik rajtatok. Megerősít és világossá tesz bennetek és segít nektek előre haladni utatokon.

Amen

TestVérem! Honlapunkon felfedezheted az örök igazságot, hogy az Istenünk bármiféle korlátozás nélkül maga az önzetlen és feltétel nélküli szeretet, hogy Ő az ember bensőjében lakik, s ezáltal az emberben, bennünk és hozzánk beszél.
Ez egyrészt nemes és felemelő, sokak számára új és kezdetben gyakran nehezen érthető és hihető, másrészt a „világon ez a legtermészetesebb”. Mivel ha Isten a szeretet és ugyanakkor a mindenhatóság is, így egyetlen ok sem találtatik, hogy megvonjuk Tőle a lehetőséget, felvenni gyermekeivel a kapcsolatot.
Isten iránti szeretetből fogadjuk a Szót és adjuk tovább Neked, ez esetben magyar nyelvre fordítva.