Kedves gyermekem, hogy vagy? Egyszerűen meg kellett írnom neked ezt a kis üzenetet, hogy elmondjam, mennyit jelentesz Nekem. Megfigyeltelek tegnap, amikor barátaiddal társalogtál. Azután egész nap vártam rá, hogy Velem is beszélj.

 

A nap végén aztán az égre festettem neked egy gyönyörű szép naplementét, egy könnyed szellő kíséretében, ami arcodra tükrözte vágyódásomat. Mindezt azért tettem, hogy Magamra irányítsam figyelmedet. Vártalak, de nem jöttél. Fájt nagyon, de ez nem tudta megrendíteni az irántad érzett szeretetemet. Még mindig úgy szeretlek, mint azon pillanatban, amikor megteremtettelek téged szívem legmélyebb szeretetéből és vágyódásából.

 

És amikor alvás közben figyeltelek, amikor e világban töltött élettől elfáradva nyugalomra tértél, akkor arcodra borítottam a szelíd holdfényt és csillagjaim csillogását. Azt követően leültem melléd és vártam reggelig, hogy az új nap első fénysugarával beszélgethessek veled. De amikor felébredtél, egyszerűen átugrottál Rajtam, hamar megreggeliztél és máris siettél a munkába. Könnyeim összemosódtak a reggeli esővel, ami hűteni kívánta sebes szívemet.

 

Jaj, ha egyszer mégis szünetet tartanál, ha még egyszer Reám tekintenél a nap kezdetekor, egyetlen egy gondolattal csupán, akkor szíved ajkán ízlelnéd az irántad érzett szeretetemet. Mindenben csak a szeretetemet igyekszem felmutatni neked, a kék éggel és a puha, zöld fűvel, amire oly szívesen ráfekszel. Súgom neked a levelek gyengéd susogásával és a tarka virágok illatával. Átitatom a levegőt a füvek és növények kellemes illatával és még a messzi-távoli látóhatárra is kivetítem szemed elé szeretetemet fenséges hegyláncok által és szerelmes dalokat énekeltetek neked a madarakkal. De te nem hallasz és nem látsz Engem.

 

Kiválasztottalak téged már hosszú időkkel ezelőtt és emiatt várni foglak továbbra is, mert szeretlek szívem legmélyebb mélyén. Benned lakozó szeretetem, amiből lélegzetedet veszed, egyik nap majd megnyitja szemedet. És akkor meglepődve, óriási szemekkel újra felismersz majd Engem és karjaimba veted magad boldogságtól és az öröm könnyeivel.

 

Mindaddig várni fogok.

A téged szerető Atyád Jézus Krisztus.