BD – 1941.09.15-16.
2072. – Megváltási művelet …
Akaratotok alárendelésével az isteni akaratának feladjátok szellemi ellenállásotokat Isten iránt, és elismeritek és elismeritek hozzátartozásotokat az Istenhez. Tehát a földi élet értelme és célja az, hogy véglegesen hazatértek az Istenhez és megvetitek az Isten ellenfelét.
Az Istenhez való hozzátartozás felismeréséhez előbb közölni kell veletek a tudást Ő róla és tevékenykedéséről, úgymint az Isten ellenfelének lényéről is. Meg kell tanulnotok felismerni mindkettő hatalom erőinek kihatását, hogy aztán dönteni tudjatok kettejük hatalma közül egyike mellett.
Ha azonban az egyik hatalom elnyomja a tudást a másik hatalom tevékenységéről, az esetben nem beszélhetünk többé döntésről. Pont ezt vette tervbe az ellenfél hatalmának növelésére. Nekimegy magának az Istennek, úgy próbálja befolyásolni az emberek gondolkodását, hogy kétségbe vonják az örök Istenséget, hogy arra hajlanak, higgyenek a teremtés véletlen keletkezésében egy magasabb hatalom akarata és erőkifejtése nélkül.
Tehát elfojtják az Isten elismerhetőségének lehetőségét; jogtalan módon kerít benneteket tulajdonába az egyik hatalom; magához veszi, amit fél elveszíteni, ha a szabad akarat döntene. Ez a harc jogtalan és az emberre való kihatása hihetetlenül hátrányos. Ezzel az ember lenne az elszenvedője, ha az Isten nem jönne el megsegítésére. Meg kell próbálnia erősítenie az Ő beléje és az erejébe vetett hitet éppen úgy, mint ahogy az ellenfele azt gyengíteni próbálja, és fel kell ébresztenie azt, ahol ő azt már aláásta …
És az Isten mindezt oly módon teszi, hogy kiválaszt embereket, akik szilárdan állnak hitükben és megvan az akaratuk szolgálni Őt … hogy Ő feladatot oszt ki nekik, ami viszont-munkát jelent az ellenfél számára … hogy Ő felépíti, amit ez lerombol …
Ezeket az embereket kapcsolatba lépni enged olyan emberekkel, akik veszélyben vannak, hogy veszítsenek az Isten ellenfelével szemben. Olyan érvekkel szembesítik őket, melyek figyelemkeltőnek látszanak, és így az emberek elgondolkodnak és ezzel közelebb kerülnek az Istenség lényéhez. El lett távolítva a legnagyobb veszély, mégpedig az örök Istenség teljes tagadása.
Az ellenfélnek azonban van egy másik fegyvere is, amit szintúgy gondolkodás nélkül be is vet … Hozzányúl Jézus Istenségéhez, megpróbálja elvenni az emberektől a Megváltóba vetett hitet és ezáltal erőtlen állapotba helyezni őket … Ezen törekvés jelentőségét az ember fel sem tudja fogni, amíg fel nem fogja a Megváltási Művelet jelentőségét …
Akkor fog eljutni tiszta felismerésig, ha már törlesztve van minden vétke, mivel a bűn és a sötétség összetartoznak, és a szellem szentsége és a szív tisztasága éppen úgy nem gondolhatóak egymás nélkül. Egy a bűnből született lényt (ami egy az Isten ellen szegülő hatalom akaratából keletkezett) előbb meg kell tisztítani, mielőtt a fénybe, azaz Isten közelébe lesz engedve.
A szív tisztítása viszont egyenlő a bűnök megbocsájtásával, a szégyenfolt el lesz véve a lénytől. Mindennek azonban alapfeltétele a teljes körű egyetértés a vétek kapcsán, mert csak ha felismerésre kerül a vétkezés, csak akkor ébred fel az akarat megszabadulni ettől a vétektől. Az utóbbi egy megváltás minden kötődés alól, ami roppant nagy akaraterőt igényel, mivel az ember fel sem tudja mérni bűnének nagyságát, amit a lény magára vett az Istentől való eltávolodással, a bukással.
És végtelen időkig tartana, míg egy lény leróná súlyos bűnét az Isten felé; (gyakran végtelennyire) végtelen időkig tartana a megváltás, mert nem azokat a bűnöket kell megbánni, amit az ember földi életében vétkezett, hanem az Isten elleni nyílt lázadást volt a tulajdonképpeni bűn.
Ez viszont hatalmas, emberi elmével fel nem fogható. A bűn felfoghatatlan nagysága ösztönözte Jézus Krisztust a Megváltási Műveletére … Szeretetében felismerte az Istenember Jézus az emberiség kegyelemre méltó állapotát és magára akarta venni … Szenvedni akart az emberekért, hogy megkímélje őket a bűn lerovásának nagy szenvedésétől … El akarta viselni a fájdalmakat, hogy csökkentse az ő fájdalmaikat. Vissza akarta adni az embereknek a teljes szabad akaratukat, meg akarta váltani őket egy bűnös (lény) fájdalom teli állapota alól Isten előtt …
Így hát magára vette Jézus Krisztus minden ember bűnét és meghozta Istennek bűnhődésképp az áldozatot a kereszten … Saját magát adta oda az emberiség iránti szeretetéből, mely ezen áldozat nélkül kigondolhatatlanul sok időkön keresztül szenvedhetett volna, ha le akarta volna róni a túlvilágon az egykori Isten elleni lázadás bűnét, amire sohasem lett volna képes.
Csak ha az ember elnyeri a képességet az Isten felismerésére, akkor fogja tudni felmérni, mely szeretet ösztönözte az Istenember Jézust, hogy odaadja az életét az emberekért a Földön … A Földön ezt nem tudja felfogni, de ne is utasítsa el a szeretet legnagyobb műveletét, akkor se, ha ezt annak a nagyságában még nem képes megbecsülni …
(1941.09.16) Ez a legnagyobb szeretet műve volt az emberek iránt … Egyetlen lény sem, se előtte, se utána, nem vett magára ekkora áldozatot, senki sem vitt végbe egy ekkora tettet, ami teljességében a szabad akaratból eredt, amit az akarata erejével meg is akadályozhatott volna. De olyan erős volt a szeretete embertársai iránt, hogy épp ezen szeretet által bensőséges kapcsolódásban állt az Istennel, aki maga a szeretet … hogy az Istenség teljes egészében otthont foglalhatott benne, anélkül, hogy feleméssze az emberi testet, ami különben az ilyen Istennel való bensőséges kapcsolat következménye lenne.
A test viszont még szenvedni akart a bűnös emberiség végett … Ő bűnhődni akart érettük … Jézus felismerte bölcsességében, ami a legmélyebb szeretetének következménye volt, az emberek szellemi mély szintjét és tudott ennek a kihatásáról is. De ez olyannyira súlyos volt, olyannyira szenvedést hozó, hogy megirgalmazott és a túlságos szeretetében ki akarta egyenlíteni az emberek szeretetnélküliségét.
Csak az akarat, megsegíteni őket a legnagyobb ínségükben, határozta meg a cselekedetét. A szeretet hajtotta őt, ami bár isteni volt, de a kereszthalál szenvedéseit az ember Jézus vette magára és kiitta a szenvedés kelyhét fogytáig … Kimondhatatlanul szenvedett, és fájdalmas halált halt …
Megváltást hozni az emberiségnek, volt az akarata, segíteni nekik a gonosz ellen harcban, szabaddá tenni az embereket az Isten elleni egykori lázadás bűne alól, akikért a Földre jött … Az ember még mindig kötve van az ellenfél akarata által, és túl csekély az ereje, hogy lerántsa magáról a köteléket.
Ezt a csekély erőt akarta Jézus megnövelni a Megváltó Műve által, kézzel foghatót akart adni az emberek azon hatalom ellen vívott harcban … Jézus szeretetével kellene szembesíteniük ezen hatalmat, hogy elengedje őket és ezáltal kevésbé nehézkes legyen útjuk a magaslatokba, a szabadságba. De el kell ismerni a Megváltási Művet és magát az isteni Megváltót is, ne hiába legyen meghozva a kereszthalál áldozata minden egyes ember számára … tudatosan be kell állnia azok körébe, akikért Jézus Krisztus meghalt a kereszten, más különb nem részesül a Megváltási Művelet irgalmazásiban …
Ámen
„Kezdetben volt a Szó …. Egy dicsőítő ének a Menny és a Föld Teremtőjének ….
Ti mindannyian az Ő teremtményei vagytok, akik egyvalamikor elvesződtek ….
És Ő nem fog nyugodni mindaddig, míg vissza nem nyerte minden egyes bárányát …“
