Üzenet a világnak 2021. július 22-én

 

 

Ó, fogjad fel, fogjad fel, ó kereszténység, mily korszakváltó időben vagy! Fogjad fel a terjedelmét annak, amiben vagy! Azoknak, akik házukat homokra építették, hát nem azt mondtam: Aki ezen szavaim szerint tesz, az egy okos ember, ő sziklára építi a házát. Ó nézzétek, házak sokasága, mind homokra épültek, ezek a tartások és kötések, melyek nem tartanak ki ha jön a megpróbáltatás. Ezek a jó szándékok és sok jó szó ki lett már mondva. Sok tanítás és sok szó lett terjesztve, hit által térítve, továbbadva, tiszteletben tartva, megbecsülve és szenteltetve, de értsétek meg, ó értsétek: Most viharban álltok és azt kérdem tőletek: Helytállnak-e a szavak? Helytáll-e a házatok, mert biztos sziklán áll, vagy homokra építettétek? Kérdezzétek önmagatoktól és értsétek meg a vizsgaidőszakot és lássátok a választópontot, ahol álltok.

 

A sok vélemény és elképzelés tekintetében, melyek a jelenlegi világhelyzetről keringenek, azt kérdezem tőletek: Engeditek-e, hogy megosszon titeket? Engeditek-e, hogy ketté válasszon titeket? Vagy megértettétek, hogy az Én törvényem mindenek felett áll és az Én törvényem érvényben van? Azon törvény, amit ha élnek, akkor az egy állapotot – az egység állapota.

 

Ó értsétek meg, ha visszább mentek és vissza emlékeztek a kezdetre, úgy egy szellemből vagytok, egy létből, ami Én Vagyok, a Mindenség-Egység, a Mindenség-Törvény, a Mindenség-Szeretet, az Ős-Áramlat, az Atya-Anya-Istené, a létező elvben, kezdettől a végéig, abban ami volt és ami lesz. Nézzétek, ebből egyre több lehullott, kilépett ezen egységből, és egyre több bukási egységekre, úgymond szintekre bomlott és a lélekvilágokból, tisztulási szintekből és az anyagi világokból is végül felépült az ellenteremtés. Ezzel az ellenteremtés nem más, mint a teljes körű elválás attól, ami Én Vagyok, az emberi én legapróbb feldarabolása. Így hát értsétek meg és tanuljátok meg felfogni, miért válik el a szellem jelenlegi világotok és világhelyzetetek miatt, a korszellem adja meg nektek az ütemet és írja elő a szabályokat, előírja nektek a hamis és a helyes tűréshatárt, előírja mit szabad, mit nem, előírja mi a helyes, mi a helytelen, úgy véli képes különválasztani a hazugságot az igazságtól, a tűréshatárt és a tűréshatártalanságtól. És a kapcsolat szükségletéről az emberi én enged a tömegnek és a korszellem irányzatát követi.

 

Emellett vannak azok, akik tudni vélik, hogy jobban tudják és nem követik a tömeget, akik úgy hiszik az igazságot követik, miképp fejre állítanak mindent és azt mondják, az igazság a hazugság és a hazugság az igazság.

 

És így az arcvonalon találjátok magatokat, egy hihetetlen összevisszaságban, és ha pontosabban megvizsgáljátok és félre teszitek a tartalmakat, akkor meglátjátok a megmaradt szerkezetet mindezen véleményekben és elképzelt értékekben, minek a neve: Oszd meg, oszd meg, oszd meg!

 

Értsétek meg, mely elvekre épül fel mindez: Nem a megtűrésről van szó vagy a meg nem tűrésről van szó, nem a hazugságról vagy az igazságról, nem a megtévesztés felderítéséről van szó, menjetek mélyebbre, mert ez csak az első szint és az elterelést szolgálja azok sakkban tartására és foglalkoztatására, akik mélyebbre tekintenének és tovább haladnának. Ezek az első szint játékmezői, melyek olyannyira megigéztek titeket és amelyeken tapadva maradtok a világ és az anyag ütlegelésében és szúrásában, az igazat kapásban és megtartásában.

 

Ó, tanuljátok megérteni, hogy ha ebben álltok vagy bele ragadtok, akkor a következő lépcsőn, a következő tekercsen is megrekedtek, mivel újra csak vizet öntötök az «oszd meg, oszd meg, oszd meg!» malmaira. Értsétek meg, csak kettő elv létezik: «Kapcsolj össze és építs fel!» Vagy «Oszd meg és pusztítsd el!»

 

Értsétek meg, ó értsétek meg ti keresztények, mit ütött az óra: Ez az idő, melyben, mint a Bábeli torony építésénél, el kell érni a legmagasabbat és egyidőben egyre kevésbé érti meg egymást az ember. Oly sok két-ség van bennetek és köztetek, ha elfogadjátok és befogadjátok amit a korszellem előír nektek. Ez olyan mint egy méreg, ami közétek vegyül.

 

A tudomány holnapra már megelőzte önmagát, az orvostudomány holnapra már megelőzte önmagát, a kormányzás és a gazdaság új irányvonal felvételére kényszerül, mert ez az idő, ahol a régi elmúlik és a régi rendszerek már nem hatnak, mivel csak az, aki megtanul építeni Én reám, nem a szavak értelmében, hanem a mindennapi cselekvés értelmében, a mindennapi kapcsolódásban, a jó szándékú beállítottságban való megmaradásban kicsiben és a legkisebb dologban is, a megoldás keresésében és a gondok maga mögött hagyásában, a jó, a kapcsolat meglátásában az megválásban, a szerencse meglátásában a szerencsétlenségben, aki békét hoz a vitában és veszekedésben, aki nyugalmat teremt a kapkodásban, aki megkegyelmez és a jog fölé emel, és a gondoskodást a gond fölé emeli, az minden emberben, ki előtte áll, fivérét és nővérét látja; ő kapcsolódik felebarátjához, szomszédjához, munkatársához, környezetéhez. Az ő «én»-jéből kifejlődik a «mi» és szervesen növekszik minden lépéssel, minden kapcsolódással, amit bensőjében tesz. És felelősséget fog érezni környezetéért, munkahelyéért, szomszédjáért, falujáért. Részeseként fogja fel magát egy egésznek és otthonosan érzi magát ebben, mert ő a kapcsolat tartásában nem oszt meg; Mindegy hogyan bánnak vele, mindegy milyen igazságtalanságot él meg, mindegy mily ridegségben részesül, mindegy mi történik vele. Ő olyan lesz az emberek számára mint egy szikla a hullámverésben, mert helyt áll a viharban. Ő az, aki az Én sziklámra építette a házát. Megtanul elviselni és viselni. És ezzel együttes hordozója lesz a Teremtésnek, az Örök Létben, kezdettől a végéig, és a végétől a kezdetekig. Mert ha egymásra talál az egyik és a másik ív, bezárul a kör, Bennem és mindabban, ami Velem van, örökkön-örökké.

 

A Harmadik Idő

Én, az Istenetek és mennyei Atyátok újra megemelem Szavam a Harmadik Időben,

megtisztult és letisztult csatornákon keresztül, a Harmadik Időben adott üzenetek által,

szellemtől szellemhez, amelybe Krisztus elvezeti a követőit.