„Senki sem jut az Atyához, csakis Általam …“

BD – 1954.05.09.
5952. – „Senki sem jut az Atyához, csakis Általam …“

 

Senki sem jut az Atyához, csakis Általam … Egyedül már ezen szavak által felismerhetővé kellene tenniük az emberek számára Jézus elismerésének jelentőségét mint Istennek fia és a világnak megváltója, és mégis teljesen vesztettek benyomásukból, mert az emberiség nem ügyel rájuk, máskülönben nem tagadnák meg Őt ilyen gondolatlanul, Aki hídnak nevezi önmagát az Atyához … Az Írás ezen szavai a legtöbb ember számára már csak szellem és élet nélküli betűk … Mondogatják őket anélkül, hogy tudatos lenne számukra jelentőségük, teljesen figyelmen kívül hagyják az ÚR szavait és emiatt el sem találnak az Atyához, mert Ő benne sem hisznek azon meggyőződéssel, aminek következménye lenne az isteni szó figyelembevétele.

 

Senki sem jut az Atyához, csakis Általam … De az emberekből hiányzik az akarat, eljutni az Atyához, ami miatt nem is keresik az utat Ő hozzá … ami miatt mindenféle jelentőség nélkül bír számukra az isteni Megváltó Jézus Krisztus. Ez a hozzáállás pusztulásba vezet, szellemi halálba .. Mivel nem jutnak el az Atyához, így annak a hatalmában maradnak, aki Istennek az ellenfele, lent maradnak a mélyben, mert nem kívánkoznak a magasba.

 

Ez egy igencsak elszomorító állapot, hogy az emberek egyáltalán nem mutatnak felfelé ívelő igyekezetet, hogy nem gondolkodnak el földi feladatukról és hogy közömbös számukra Krisztus tanítása, az Evangélium, hogy egyik szavát sem fogadják el fontosnak és nem gondolkodnak el róla … hogy nem képesek felismerésre jutni, mert nem keresnek felvilágosítást, mert teljesen mindegy nekik, mit szeretne közölni velük az Isten az Írás által és hogy mit hirdetett az embereknek az ember Jézus Istennek szónokaként … És senki sem gondol arra, hogy csakis azért tartózkodik a Földön, hogy végrehajtsa hazatérését az Atyához, és hogy ehhez állandóan lehetőség adatik, amit konok fejével visszautasít, mert nincsen hite.

 

Nagy a távolság az ember és az Atya között, de egyvalaki felajánlja magát vezetésre, közvetítésre … Egyvalaki felépítette a hidat, ami járhatóvá teszi az Atyához vezető utat, és ez az egyvalaki minden embernek felajánlja segítségét … De nem hallgatnak rá, nem figyelnek rá, ha emlékezetbe hozná magát az embereknek … Vakon és süketen mennek el mellette, habár odaszól hozzájuk: „Senki sem jut az Atyához, csakis Általam …“ Ő maga mondja magáról: „Én vagyok az út, az igazság és az élet …“ Tehát aki keresi az igazságot és az életet, annak a Jézus Krisztuson átvezető utat kell vennie, annak igénybe kell vennie az Ő közvetítését, annak kérnie kell Tőle erőt, hogy sikeresen végigjárhassa földi útját, ami az élet értelme: megtalálni az egyesülést az Atyával, ami egyedül biztosít üdvösséget az életben, ami örökkön tart.

 

Az emberek nem tudják, mely sors felé haladnak közömbösségükkel és hitetlenségükkel, nem tudják, mit játszanak el azáltal, hogy nem veszik figyelembe az isteni szót, hogy nem Ő nála keresnek menedéket, Aki egyedül megmentheti őket a pusztulástól … nem tudják és nem is hisznek azok szavának, akik tudnak róla és segíteni szeretnének nekik. Habár felharsan fentről a szó, ők nem fogadják el, mert egy másik hangra hallgatnak, a világ hangjára, amivel Istennek ellenfele szólítja meg őket és mely előtt önként megnyitják füleiket … Nem az életet keresik, hanem a halált … megtagadják Őt, Aki az életet ígéri nekik, és épp ezért bűnben és halálban maradnak, mert Jézus Krisztus nélkül nincsen megváltás és nincsen hazatérés az atyai házba … Ámen

 

Isteni kinyilatkoztatás Bertha Dudde által

„Kezdetben volt a Szó …. Egy dicsőítő ének a Menny és a Föld Teremtőjének ….

Ti mindannyian az Ő teremtményei vagytok, akik egyvalamikor elvesződtek ….

És Ő nem fog nyugodni mindaddig, míg vissza nem nyerte minden egyes bárányát …“