Üzenet a világnak, 2022. október 1-én

 

 

Ó ember, kérdjed magadtól, kérdjed magadtól ó Európa, és emeld fel tekinteted! Mit látsz? Ha ellátási hiánnyal kell foglalkozniuk az uralkodóknak és kormányoknak, ha bezárásra kényszerülnek cégek, mert nem tudják viselni a magas költségeket és ha háborúba hívják be a földkerekség polgári lakosságát, ami tömegekben menekül előle, ha hatalom és hatalom megtartása végett meggátolják az energiaellátást, ha nem fenntarthatóságra, hanem véleményalakításra tesznek, ha vakon követik a korszellemet a megvalósítás fenntartható felülvizsgálata nélkül, akkor hát értsd, értsétek meg: Nagyban és kicsiben, azon helyzetek, melyekbe kerültök ill. melyekbe az ember kerül, az tükör. Szükségetek van energiára, hogy meleg legyen a hideg téli éjszakában. Szükségetek van energiára, hogy fény legyen a sötétségben. Szükségetek van energiára, hogy á-tól b-be jussatok. Szükségetek van energiára oly sok tevékenységetekre nézve, ételetek előkészítésére, beszéd és kommunikációs rendszereitekre, építkezéseitekre és közigazgatásaitokra és szórakozásaitokra – mind ezekre energia kell. Energia nem vész el, csupán átalakul, így hangzik az egyik tudományos törvényetek. És ez a természettudomány azzal foglalkozik, amit megfigyel, lát és felfog. Ha ez így van és következetesen végig gondoljátok, akkor világosnak kellene lennie, hogy teljesen mindegy hogyan tekeritek-csavarjátok, hogyan próbáljátok megváltoztatni: A ti ezen energiakörforgásotok véges. Máris kifogásokat kerestek és rávágjátok: «Igen, de a nap és a szél nem végesek?» – Mindig süt a nap? – Mindig fúj a szél? Helyes-e ez az energiaszámítás? Mindig? «Mindaddig míg tárolni lehet», mondjátok, «ha megtanuljuk megtartani», mondjátok. És Én azt mondom nektek: Ez olyan, mint ha homokra építenétek. Tart egy bizonyos ideig, aztán elmúlik.

 

Mert az energia korlátos a sötétség birodalmában, ezért van ez így az árnyékbirodalomban is, az emberek egymástól adott-kapott és egymás csere energiájából élnek, nem csak anyagiban, hanem emberi és ember közti kapcsolatokban is. Ez egy energiaüzlet kegyesek és kegyencek között, előnyben részesítettek és kedvencek között, megcsodáltak és csodálók között, udvartartók és királyok között, nép és kormányzók között, főnök és alattvalói között, baráti körben, igen, még férfi és nő között is. Mivel hogy, kérdjétek csak magatoktól, ki hajlandó adni? Hisz minden kereskedésnek és üzletelésnek van kitéve, ha adsz nekem, adok neked – ez az árnyékvilág energiája. Minél sötétebb, annál több energiára van szükség a másiktól. Többé-kevésbé minden ember ezen energiajáték résztvevője és saját egyéni agyafúrtságával megteremtette magának az ellátási rendszerét. Azt mondjátok: «Ez nem agyafúrtság. Kedvesek vagyunk egymáshoz.» És Én azt kérdezem tőletek: Mi történik, ha valaki nem olyan kedves? Vagy akár ellenséges lép fel ellenetek? Azonnal megvonjátok tőle a rokonszenveteket, energiátokat és megfordítjátok. Mi történik ha azt gondoljátok, hogy valaki nem olyan jól viszonyul hozzátok, ha azt gondoljátok, valaki ellenetek van? Legyetek őszinték, és vegyétek észre szívetekben az eltolódást és kezdjétek megérteni: Ez egy energia-rendszer, ami nem fenntartható.

 

Értsétek meg, a benső lenyomattal látja el a külső létet, ugyanakkor a külső lét lenyomattal látja el a bensőt. Így hát minden a másik tükre, hogy megtanuljátok megérteni. A ti esetekben segítene, ha foglalkoznátok azzal, hogy csak egy fenntartható energiaforma létezik. Mégpedig az, amitől elfordultatok önszántatokból, amiről úgy vélitek nincsen rá szükségetek, amit helyettesítettetek felvilágosításotokkal, tudományaitokkal, hatalommal és pénzel. Helyettesítettétek és kicseréltétek: a teremtést – megpróbáltátok teremtővé tenni a teremtést, imádkoztok az univerzumhoz és a földanyához. És azok, akik még kitartanak és építkeznek a Teremtőre, vagy legalábbis hisznek Ő benne, egymás ellen harcolnak, küzdenek azok ellen, akik mást hisznek – lássátok a hatalmi játszmát.

 

Így hát újra és újra csalódottak vagytok, nagyban mint kicsiben is, hogy nem válnak be elméleteitek, hajszolt ötleteitek nem valósíthatók meg, zátonyra futnak párkapcsolataitok, csalódást okoznak azon emberek, akikre számítottatok, csalódást okoznak nektek azon szerkezetek és elméletek, melyekre építkeztetek, azon vezetők, melyek után szaladtatok. Újra és újra próbáljátok felépíteni a kártyaváraitokat, hogy eligazodjatok saját elképzeléseitekben és véleményeitekben, az anyag őserdejében, amit ti magatok teremtettetek.

 

Egyre inkább csökken a fizikai erő és éppúgy a pszichikai erő is, nemzedékről nemzedékre csak gyengül. Aztán mondjátok: «De a fiatalok olyan erősek, fellépnek a véleményükért.» Nézzétek, mily tévedésben vagytok: Összekeveritek az erőt a megköveteléssel. A teremtő erőről van szó! A tetterő, a teremtés ereje, a megteremtésé, az eltűrésé, az átvitelé – nem a jog erejéről van szó, hanem a kötelesség erejéről. Az új nemzedék teljesítményben gyengébb, kevésbé terhelhető. Ez a belső teremtés és fenntartás magereje. Mert nézzétek, már a kötelesség és a jog is szerepel az anyagban és egy félanyagi elképzelésben. Mert mit is kell tennie az embernek valójában? Azt mondjátok: «Meghalni.» És Én azt mondom: Élni! Igen, meg kell tanulnia élni! Meg kell dolgoznia az ételért, lakhelyet kell építenie vagy szereznie. Ezért is meg kell dolgoznia. Ezek azon az állapotok, ahová ő állíttatta magát. Tennie kell az élésért és a túlélésért.

 

A mai időkben és a mai fiatalok idejében egyre inkább csak elvész ennek a tudata. Nem akarják többé, mert egy olyan világban nőttek fel, ahol minden magától értetődő, igen magától értetődővé vált. A szociális államotok arra tanítja őket, hogy nem muszáj megtenni semmit sem. És azon nemzedék, ami még azt tanulta, hogy «Semmi nem jön magától.», felnevelt egy olyan nemzedéket, mely erre azt mondja: «Dehogy nem.», mert ezt tapasztalta és nem csinál semmit.

 

És ha látod mindezen problémákat, szembesítve érzed magad velük, azt kérdezed hogyan tovább, ha újra és újra csalódott vagy embertársaid miatt, kapcsolataidban, ha besötétül körülötted, félelmek gyötörnek, ha nem érzed felkészültnek magad azzal szemben, ami jön és ami van, ha nem érzed magad felkészültnek azzal szemben ami megtörténik veled újra és újra az életedben, akkor felteszek neked egyetlen egy kérdést:

 

Meddig akarsz még homokra építkezni?

 

Mert lássátok, ó lássátok, itt van az ajánlatom! Mert aki bekopogtat, annak kinyittatik. Aki kér, annak adattatik. De kopogtatni, kedveseim, azt nektek kell, nektek kell bekopogni! Kérnetek kell a válaszokat! És utána, ó utána meg kell tanulnotok megérteni őket. Mert Én nem válaszolok olyan hangosan, amihez hozzászoktatok vagy ahogy elvárjátok. És amíg emberi elképzelésetekben maradtok és nem hagytok fel emberi gondolkodásotokkal és nem kértek és könyörögtök szüntelen, hogy változtassak a helyzeten és adjak végre választ nektek, mindaddig azt mondom nektek: Ez csak akkor lehetséges, ha hajlandóak vagytok megmozdulni! Ha hajlandóak vagytok elfogadni gyengéiteket, ha hajlandóak vagytok elfogadni segítségemet. Ha elismeritek a megoldásomat megoldásnak, ha hajlandóak vagytok elfogadni megoldásokat, elfogadni utakat és megtenni lépéseket, melyek nem felelnek meg elképzeléseiteknek és kívánságaitoknak, mert Én egy Új Eget és egy Új Földet építek!

 

Nézzétek az utamat, utamat Názáreti Jézusként, amit megjártam előttetek: Odatartottam a másik arcomat is, elviseltem a megcsúfolást, azt mondtam, ha valaki kér titeket, kísérjétek el egy mérföldnyit, akkor kísérjétek el két mérföldnyit. Ez az Én tanításom és az Én utam. Egy adakozás, hogy fogadhass, nem pedig adás-vétel, ami az embereteket kielégítését szolgálja! Kihív titeket és az embereteket. Kivezet titeket kényelmi zónátokból!

 

Azokkal építkezek, akik hajlandóak csakis Én reám építkezni. Akik megtanulják meghallani válaszomat, szokatlan utakat járni, és mernek elfogadni Engemet és az utamat. Őket megtanítom meríteni az élet végtelen erőforrásból és vizet hordozókká teszem őket, akik továbbadják az Én életvizemet – ezek nem a szavak. Forrásom szavai megfelelnek az élet vizének a szóban, ami csillapítja azok szomját, akik vágyódással várnak és várnak lelkükben. Akik kinyitják lelküket és készen állnak, ők megtanulják elhozni a világba az új energiarendszert, ami az Én energiarendszerem. Ez egy olyan energiarendszer, ami csak együttesen működik, mivel az egyik önmagától gondoskodik a másikról. És aki egyre jobban belemerül az Én egységembe, ő ellátásban részesül. Mert az egységben, a kapcsolódásban az egyik a másikat szolgálja. És ezáltal gondoskodva van mindenkiről és mindenről. Ez egy adás a fogadás végett – az egység részeként, a sokaság részeként az egységben.

 

Ez az isteni teremtés felépítése, az isteni lét lénye, ez a mindenség-egysége, ami a ti eredetetek és amiből kivonultatok, leváltatok. És most minden eszközzel megpróbáljátok betelepíteni árnyékvilágotokba azt, ami nem létezik. A ti rendszeretek végtelenül energiazabáló, egy soha nem jóllakott állat, mert az elvétel és a különlét által állandó energiaveszteségben szenved az árnyékvilág, mivel a teremtő erő, ami minden lényben jelen van, egyre csak gyengül, mert egyre erősebben megfordulásba, pusztulásba kerül. Nem oldódik fel, e szakaszcél már létrejött, azonban egyre csak gyengül, ami mindenki számára látható, aki őszinte szívvel és tiszta tekintettel jár a világban.

 

De már több szívben is lüktet. Érezhetővé válik szeretet tanításom ereje mindazok által, akik hajlandóak odaadni magukat bátorsággal és merészen, hogy segítsenek Nekem telepítésében. Mivel a tanítványaim előzetes teljesítésbe mennek. Nem kérdezik mit kapnak majd, hanem adnak. Adnak abból kifolyólag, amit Tőlem kapnak. Mindig csak annyit tudnak adni, mint amennyit kapnak Tőlem. Többük éppen azon vannak, hogy ezt megtanulják. Mert mielőtt valaki képes lenne végtelenül adni, azt megelőzi az odafordulás Hozzám és csakis Hozzám, szánjon Reám időt, kérjen Tőlem megsegítést. Mert csak az, aki rácsatlakozik az Én energiaforrásomra, az Én energiámra és nem emberekre építkezik, csak ő áll a valóságos, helyettesítő energiaformában, ami éppenséggel nem helyettesítés, hanem maga az eredet. Mindez egy átalakulási folyamat, mivel nagyon erős megnyilvánulásúak az emberek közti és alatti hatalmi és energiajátszmák és napvilágra kerülnek a mindenféle és sokrétegű megtévesztés felfedésével. Ez az árnynék és a fény közti harc minden egyénben. Mindenki, aki győzelmet arat magában, beáll a nagy egészbe és rendelkezésére áll a nagy egésznek, hogy nőjön, aminek nőnie kell.

 

Az Én országom nem e világi. Akkor miért ebben a világban keresitek és még mindig itt törekedtek rá? És miért az emberek közt keresitek a szeretetet és nem Én nálam? Azt mondjátok: «Azért, mert olyan nehéz, mivel Téged nem látlak és nem hallak.» És Én azt mondom neked: Ha hiszed, ha képes vagy hinni, akkor látni fognak a vak szemeid és a süket füleid hallani fognak, bensőd észlelni fog Engem.

 

Hagyd el az elképzeléseidet a látásról és a hallásról, mert Én több alakban mutatkozom, több ajkon keresztül szólok hozzád. Mindehhez csak az odaadásod szükséges, a bátorságod, hogy feláldozod az elképzeléseidet és véleményeidet, igen mindazt, ami elválaszt téged Tőlem és mersz, igen, valóban mersz elfogadni Engem. Visszavezetlek téged az egységbe. Belső forrás vagyok, Én vagyok a támaszod, biztonságod és védelmed, mentsvárad és sziklád, megrázkódhatatlanul te benned, válságbiztosan és szilárdan, függetlenül a külső állapottól, melyben éppen vagy, az óvóhely benned van – az ellátási hely benned van.

 

Merészelj, ó merészelj hinni, ó merészelj bízni és te, magad fogod megélni – önmagadban! Ha hajlandó vagy észlelni.

A Harmadik Idő

Én, az Istenetek és mennyei Atyátok újra megemelem Szavam a Harmadik Időben,

megtisztult és letisztult csatornákon keresztül, a Harmadik Időben adott üzenetek által,

szellemtől szellemhez, amelybe Krisztus elvezeti a követőit.