BD – 1952.10.26.
5517. – Világszeretet … Komoly intés …
A világot nem akarják feladni az emberek, és ezért keresnek megalkuvást, amit Én viszont nem hagyhatok jóvá. Senki sem szolgálhat két urat … főleg akkor nem, ha mindkettőjük lénye teljesen eltér egymástól. Így a világ minden öröméivel és csábításaival teljesen eltérő attól, amire nektek embereknek törekednetek kellene … a szellemi birodalomra, melynek az ura Én vagyok és maradok. Habár a világ közepén álltok, hogy helyt álljatok, hogy megtanuljátok legyőzni a világot, de nem azért, hogy kiélvezzétek azt, hogy minden testi óhajotok kielégülést találjon, mert ezzel ugyanolyan mértékben kielégületlenül hagyjátok lelketeket.
Magatokban azzal számoltok, hogy haladó korral majd csak visszamegy hajlamotok és kívánalmatok és úgy hiszitek, akkor még találtok elég időt, hogy a lelketekre is gondoljatok … De vajon tudjátok-e, milyen sokáig vagytok még a Földön? Tudjátok-e, megélitek-e azt a kort, amit szándékoztok? És tudjátok-e, mennyire szegényesen és nyomorúságosan vonultok be a szellemi birodalomba, ha hirtelen visszahívnak titeket? Következésképp nem okos elhalasztani egy a számotokra bizonytalan időre azt, ami a legfontosabb az életben, és következésképp fel kellene ismernetek azt is, hogy a világélvezet, egy földi kielégítő élet a Földön, nem lehet helyes az Én szememben, különben nem kellene azzal számolnotok, vajon melyik napotok lehet az utolsó.
Minden olyan embert, aki egy parányi hittel rendelkezik Irántam és a halál utáni élet iránt, abban egy kellemetlen érzés támad, ha rágondol egy hirtelen bekövetkező halálra, mivel tudja, hogy nem az Én akaratom szerint él, mégis elbódítja önmagát a világgal és annak az örömeivel. Csak a teljesen hitetlen embereknek nincsenek aggályai vagy lelkiismeret furdalásai, ha elnyerik a világtól, amit csak tudnak … Ők már réges-rég elnémították magukban a halk figyelmeztetőt, de aki még mindig megemeli hangját azoknál, akik nincsenek hit nélkül. És ezekhez szólnak szavaim, hogy gondoljanak egy hirtelen visszahívásra, hogy a világ nem adja meg nekik azt, aminek állandósága van az örökkévalóságig, hogy nem vihetnek magukkal a szellemi birodalomba semmit, ami kívánatosnak tűnik nekik a Földön.
Gondolniuk kell arra, hogy el kell oldozniuk magukat a világi dolgoktól és, hogy ezt könnyedén megtehetik, ha kibontakoztatják magukban a szeretetet … Akkor már semmi sem kívánatos számukra, ami ahhoz tartozik, aki az Én ellenfelem és ezért minden szeretettől mentes … A szeretet megadja neki a valós felismerést a dolgok értékéről és értéktelenségéről, egyedül a szeretet alkotja a világgal való ellensúlyt, mert aki szeretettel bír, az kapcsolatot létesít az Örök Szeretettel, és ez lesz kívánságainak és óhajainak célja, a világ elmosódik és többé nem izgatja őt, már többet foglalkozik lelkével mint a testével, az ember megtanulja legyőzni a világot, és azután értelem- és célszerűen éli földi életét, és nem is kell többé félnie a hirtelen visszahívástól, mert a lélek megtalálta már az utat, ami az igazi hazájába vezet … Ámen
Isteni kinyilatkoztatás Bertha Dudde által
„Kezdetben volt a Szó …. Egy dicsőítő ének a Menny és a Föld Teremtőjének ….
Ti mindannyian az Ő teremtményei vagytok, akik egyvalamikor elvesződtek ….
És Ő nem fog nyugodni mindaddig, míg vissza nem nyerte minden egyes bárányát …“
