Alább Rudolf Steiner, az ismert antropozófus egyik előadásának részletét közöljük, mely a földhöz ragadott, ún. szegény lelkek munkálkodását írja le pár sorban. A fordítást eredeti német nyelvről köszönjük Cseri Kriisztinának.

 

13.előadás (GA177) – részlet

Rudolf Steiner, Dornach, 27 October 1917

….

„Másrészről, a sötétség szellemei most közöttünk vannak. Résen kell lennünk, hogy felismerhessük, mi történik, mikor találkozunk velük, és hogy valós elképzelést nyerhessünk arról, hogy hol kell őket megtalálnunk. A legveszélyesebb dolog amit tehetnek a közeljövőben, az lesz, hogy tudattalanul átadják magukat a hatásoknak, melyek határozottan jelen vannak. Mert nem jelent különbséget valóságuk számára, hogy felismerik őket, vagy sem.

A sötétség ezen szellemeinek legfőbb ügye az lesz, hogy zavart hozzanak a jogos elemek közé, melyek most terjednek a földön,  és olyan módon kell terjedniük, hogy a világosság szellemei folytathassák aktivitásukat bennük. A sötétség szellemei azt fogják keresni, hogy beletaszítsák ezeket a rossz irányba. Már beszéltem egy ilyen rossz irányról, ami annyira paradox, amennyire lehetséges. (1) Rámutattam már, hogy miközben az emberi testek olyan módon fognak fejlődni, hogy bizonyos szellemiségek helyet találhatnak bennük, a materialista hajlam, ami egyre inkább a sötétség szellemeinek irányítása alatt fog terjedni, ellene fog ennek tenni és fizikai eszközökkel fog küzdeni ellene. Mondtam Önöknek, hogy a sötétség szellemei inspirálni fogják emberi seregeiket [gazdáikat, hosts], akikben lakozni fognak, hogy találjanak olyan vakcinát, ami minden szellemi felé való ösztönzést ki fog vezetni az emberek lelkéből, amikor még nagyon fiatalok, és ez kerülő úton [körülményes, nem egyenes, roundabout] fog megvalósulni az élő testen keresztül. Ma a testeket beoltják egy és más dolog ellen; a jövőben a gyermekeket olyan szubsztanciával oltják majd be, amit bizonyosan lehetséges lesz előállítani, és ez immunissá teszi őket, hogy ne fejlesszenek ki a szellemi élettel kapcsolatos „ostoba” hajlamokat – ostoba, itt, természetesen a materialisták szemében.

A kezdeteket már megtették, bár csak irodalmi területen, ahol az kevésbé ártalmas. Ahogy már említettem (2), tanult orvosi szakértők kiadtak könyveket bizonyos géniuszok abnormalitásaival kapcsolatban. Mint tudják, kísérleteket tettek, hogy megértsék Conrad Ferdinand Meyer, Viktor Scheffel, Nietzsche, Schopenhauer és Goethe géniuszát azáltal, hogy úgy mutatják be őket, mint akik bizonyos abnormalitásoktól szenvedtek. A legmeglepőbb dolog pedig ezen a területen az, hogy az emberek szintén ebből a szempontból próbálják megérteni Jézus Krisztust és az evangéliumokat. Két publikáció létezik most, melyben azt mondják a kereszténység eredetéről, hogy az annak köszönhető, hogy élt egy individualitás korunk kezdetén, aki mentálisan és pszichológiailag abnormális volt; ez az individualitás Palesztinában élt és megfertőzte az embereket a kereszténységgel.

Ezek, ahogy mondtam, a kezdetek irodalmi mezőkön. Az egész trend olyan irányba megy, ahol végül megtalálják majd a módját, hogy beoltsanak testeket, hogy ezek a testek ne engedjék a szellemi ideák felé való hajlamot kifejlődni, és hogy ezek az emberek egész életükben csak abban a fizikai világban higgyenek, melyet érzékszerveikkel észlelnek. Impulzusokból kifolyólag, melyeket az orvosi szakma feltételezésből [presumption] nyert – ó bocsánat, a tüdővészből, melyet saját maguk elszenvedtek – az embereket most tüdővész ellen oltják be, és ugyanilyen módon lesznek beoltva bármely spiritualitás iránti hajlam ellen. Mindez pusztán egy szembetűnő példa, ami a közeli és a távolabbi jövőben fog eljönni ezen a területen – a cél az, hogy zavar kerüljön az impulzusokba, melyek a fény szellemeinek győzelme után, lefelé akarnak áradni a földre.

Az első lépés az kell legyen, hogy az emberek nézeteit összezavarják, kiforgatva fogalmaikat és nézeteiket. Ez egy komoly dolog és figyelmesen kell rátekinteni, mert ez része egyes magasan fontos elemeknek, melyek hátterei lesznek olyan eseményeknek, melyek ma előkészületben vannak.” 

 

 

Fordította: Cseri Krisztina