Tanításom meghamisítása az ellenfél és hozzátartozói által

ikon-aus-liebe-zu-gott

Szeretteim, ahová meghívnak és ahol nyílt szivekkel fordulnak Felém, mindott jelen Vagyok. Így van ez most is: Köztetek Vagyok. A Végtelenség szeretete Vagyok köztetek, az „Én Vagyok” minden létben.

Az Én nevem alatt gyűltetek össze, és aki számára ez nem tudatos, annak az mondatik: Azért van itt, hogy eljusson szívéig a béke és a szeretet és a szavam üzenete, hogy az gyümölcsöt hordjon bensőjének legmélyén.

Az Isten beszéde az emberhez ill. az emberen keresztül mint minden a teremtésben, megdönthetetlen, szellemi törvényszerűségeken alapul. A kinyilatkozások különböző súly- és szempontját egyrészt az isteni alapmegnyilvánulások eredményezik, melyek a rend, az akarat, a bölcsesség, a komolyság, a türelmesség, a szeretet és az irgalmasság, másrészt a kinyilatkozó szót felvevő ember szellemi gondolkodásmódja. Mindenben és mindenek felett a szeretet érvényesül minden kinyilatkozás alapjaként, mely nélkül nincs igazi Isteni Ige.

Azok, akik Ellenem vannak, ők is a gyermekeim, ha akarják, ha nem, tudtában vannak-e  vagy sem. Minden lény az Én teremtményem, az Én gyermekem, a szeretet gyermeke, a végtelenséget benépesítő lelkek és emberek. Mindegyiküket szólítom: Az Istentől való távollét nem az Én akaratom. Az Istentől való távollétet te magad teremtetted. De tudd: Előkészítem számodra az utat, megnyitom előtted a kapukat, erőt adok neked, tiéd a szeretetem és a békém. A szívedben szólítalak: Előbb vagy utóbb érezni fogod bensődben a készséget, a vágyódást utánam, az Istenség után, Énutánam, a Teremtőd és Atyád után. Rajtam kívül nincs atyátok.

S mint a köztetek jelen lévő Atyátok mondom nektek: Most, ebben a pillanatban leszáll körötökre és mindegyikőtök lelkének mélyére az isteni szeretetem és az atyai békém.

Áldott az előttetek lévő egy óra, ugyanúgy, mindahogy ti is áldásban részesültetek. Nem taszítok mellőletek. Áldás!

Isteni kinyilatkozás

Szeretett fiaim és leányaim, közvetlen köztetek Vagyok. Nyilt szívetekbe sugárzom a szeretetemet és tágítom tudatotokat, hogy ne csak ésszel, hanem szívetek mélyén fogadjátok mindazt, amit Én, az Atyátok mondok nektek.

Minden változás kicsiben kezdődik. Az embernek bensőjében kezdődik és a külsőben is megmutatkozik, hasonlóan egy kavicshoz, mely hullámot ver a vízbe csapódáskor. A szívből eredő ima, mely vágyódik Irántam, elegendő erővel bír ahhoz, hogy elindítsa a változást. Egy ilyen ima nem csupán az ajkatok szüleménye, hanem az Irántam érzett szeretetből fakad és magában hordja a készségét annak, hogy előbb magatoknál kezditek el az önfelismerést és a változást.

Ha nem e belső hozzáállás az ima alapja, úgy az erőtlen marad, mint egy enyhe szellő. És némelyikőtök csodálkozok rajta, hogy nem hallgattatik meg a szépen megfogalmazott imája, ő térjen magába és tegye fel a kérdést, hogy megteremtette-e hozzá bensőjében a helyes feltételeket vagy legalábbis törekszik-e rá.

A mai kinyilatkozásom hangvitele komoly, párosul az akaratommal és aki felismert Engem bensőjében, aki szeret Engem az tudja, hogy mégis a szeretetből ered.

Nagy változások mennek végbe a Földön. Ennek az az oka, hogy már évtizedek óta erősebben sugárzom a Földre szeretetemet,  ami gyermekeim egy részét előkészíti bensőjében. Támogatásban részesülnek azotól, akik testvérszeretetből születtek le a Földre, hogy segítsenek e nagy feladat elvégzésekor. És valóban, mondom nektek: Sokkal többen vannak, mint amennyinek gondolnátok, mint amennyinek eltudnátok képzelni. Kizárólag a felszínt nézitek és ez többeteket nyugtalanít. Aki viszont megtanult mélyebbre tekinteni, az mind a rendetelenség és a nyugtalanság ellenére felismeri benne az Én törvényszerűségemet, amelyet a szeretetem hordoz magában.

A sötétség erői tudnak róla, hogy milyen szellemi változások veszik kezdetét a Földön. Mondom nektek, meg vannak ijedve és keresik a lehetőségét annak, hogyan tudnák jobban megvédeni a helyzetüket, hogyan tudnának az oldalukra csábítani egyre több embert és lelket. Ahogy ezt már többször kinyilatkoztam nektek,  mindezt olyan ügyesen és kifinomult módon teszik, hogy a legtöbb ember észre sem veszi. De akik hisznek Bennem, akik szeretnek Engem, azok tudják az igazságot.

A fény és a sötétség közti összetűzés valójában a láthatatlanban zajlik. Ha azt halljátok, hogy a „láthatatlanban”, akkor érzelmetekből és felfogásotokból kifolyólag egyből valami elvont, köztes világra gondoltok, valami olyanra, ami az érzésvilágotokban nem tűnik valósnak. De mondom nektek: Semmi sem valósabb ennél a küzdelemnél, amely körülöttetek tombol, és ti, mindegyikőtök közepette vagytok! Tehát a „láthatatlan” nem azt jelenti, hogy valahol távol a messzeségben, hanem csupán annyit jelent, hogy az érzékeitekkel nem észlelhető. És mégis e történés közepett vagytok, amilyen közel van hozzátok a karotok és lábotok. Az egésznek a közepén vagytok, ha a lelketek leszületett egy kis emberi testbe itt folyik le az életetek, és akkor is a közepén vagytok, ha az úgynevezett „halál” beálltakor átléptek a túlvilágba. Állandóan fáradoznak értetek a jó és a gonosz erői számtalan lény által, akik vagy jóra ihletnek vagy a sötétség érdekeire befolyásolnak. Ez az életetek része, ez az a rész, amelyben megteremtődnek a feltételei annak, ami később a”földi utazásotokon” a „felszínre kerül”, amit aztán a valóságnak tekintetek. Végülis, hogy melyik oldal erőinek sikerül benneteket rövidebb vagy hosszabb távon ihletni vagy befolyásolni, az a vonzás kérdése. Ami bennetek rejlik, amit akartok vagy kívántok, amit visszautasítotok vagy elfogadtok, amitől féltek vagy amit  igenletek a jóban – mindez képletesen egy vasúti sín, melyen mindig elérhetőek vagytok.

Embergyermekeim közt tudatlanság uralkodik mindarról, ami a szellemi világban történik, az igazi életről, ami nem e Földön folyik le, hanem a fátyol mögötti túlvilági területeken. A Föld, minden szépsége mellett nem más, mint a világosabb, szellemi világok tükröződése. Az emberek tudatlanok, mert a sötétség birodalmának sikerült elködösíteni és bekorlátozni az emberek tudatát évszázadokon keresztül, úgyhogy a szellemi világ számára alig lehetséges elérni az embereket bensőjükben, legalábbis nagyrészüket nem. Saját ismeret hiánya miatt az emberek magukévá tették az egyházi felsőbbségek és vallási elöljárók elképzeléseit, véleményeit és tanításait. Vakok módjára követik őket, mint a készséges bárányok, és már nem képesek megkülönböztetni az igazságot az igazságtalanságtól.

Némely emberben ki olvassa szavaimat, kavarog az ellenállás, ha az egyházakról és a vallási csoportosulásokról és azok vezetőiről beszélek, akik 180 fokban megfordították a tanításomat. Hangsúlyozom, mint ahogy már többször tettem: Nem azokat a lekészeket értem ezalatt, akiknek szíve ügye a rábízottak jóléte. Nem azokat a nővéreket és a számtalan segítőket értem ezalatt, akik áldozatteljes felebarátszeretetből szolgálnak. Azokat sem értem ezalatt, akik tudatosan leszülettek az egyházi szervezetekbe, hogy azokba fényt és szeretetet vigyenek, ami ugyebár csak korlátozva lehetséges számukra. Azokra gondolok, akik már 2000 éve azon szervezetek hierarchiájának felsőbb lépcsőin és csúcsán állnak, melyekben semmi közös nincs azzal, amit Én akartam. És azokra gondolok, akik jobban tudják, mert ismerik a múlt jogtalanságait, azt viszont elhallgatják vagy megpróbálják megmagyarázni. Ezen kívül sokan vannak, akik bár jóakaratúak, de tudatlanságból nem az igazságot adják tovább, mert nem ismerik azt.

És mert néhány szívben látom a zendülést, más kiinduló pontot választok, melyet talán inkább képes követni az, kinek szíve nyitott rá. Arról beszélek, amit elindítottak és bevezettek az Én és a ti ellenfeletek (a gonosz erői), akik mindott ahol csak lehetséges a láthatatlanból irányítják a Föld történéseit.

Miután felismerték, hogy leszületésem és a megváltásom mekkora szabadságot hoz az embereknek, feltéve ha teljesítik a tanításomat a szeretetről, mindent bevetettek azellen, hogy növekedésében megakadályozzák az új, csírázó gondolkodást és életet, amit ti őskereszténységnek neveztek. A sötétség erői újabb és újabb terveket agyaltak ki, az adott eseményekre szabták azokat és megvitatták, milyen lehetőségek állnak fenn számukra Szavam megváltoztatására, meghamisítására és kiforgatására.

A sötétség semmit sem hagyott ki, ami számára előnyt jelenthetett. Mert ha elérné szíveket a szereteről szóló Tanításom és változást idézne elő benne, akkor az elkerülhetetlenül a hatalmuk és befolyásuk csökkenéséhez vezetne.

Hamisítási szándékának súlyát annak a tudásnak a kiiktatására fektette, hogy Én az emberben élek. Ennek a tudásnak el kellett tünnie a szívekből. Éppolyan fontos volt számára annak a tudásnak az elkergetése a képzeletvilágba, ami a lélek átlépését érinti az evilágból a túlvilágra és fordítva. Emellett halálnak nevezték az átlépést a durva anyagból a finomabb anyagú világba és félelemmel pecsételték meg azt. Egy újabb félelmet kellett alkotni, meg is tették, mégpedig hogy a szeretet és az irgalmasság, a megbocsájtás és a jóság Istenéből egy olyan istent hoztak létre, aki örök kárhozattal, szörnyű, soha nem végződő pokoli fájdalmakkal fenyeget törvényeinek be nem tartása esetén. Az a tény is nagy fenyegetést jelentett számukra, hogy a benső és a prófétai szón keresztül szólni tudok gyermekeimhez. Ezt a veszélyt ki kellett iktatni. És a vetés és aratás törvénye gondolkodóba ejtette volna az embereket, hogy mindannak, ami az életben velük történik, hátha mégis valami köze van hozzájuk és nem csupán a véletlen műve.

A kereszthalálom általi megváltás végbemenetelével legfőképp ezek a tények jelentették a legnagyobb akadályt, hogy az ellentétes erők továbbra is befolyást gyakorolhassanak azon emberekre, akik Felém fordultak.

Hol máshol lett volna a kiinduló pont? Távoli, idegen országokban más vallások és kultúrák közepett, ahol a tanításom nem volt ismert? Nem, az ellenfél már a fejlődő kereszténység első évtizedeiben kereste és meg is találta azokat az embereket, akik a vonzás törvénye szerint megfeleltek szándékainak, és anélkül hogy felsimerték és tudatában lettek volna, nyitottak voltak sugallatának. Azok közt, akik bensőjükben nyitottak voltak rá, ügyesen szórta ki a kétség, az okoskodás és az értelmiségi gondolkodás magvait, és ezzel finoman adagolva elindította a lopakodó változást. Eközben felhasználta sokaknak gyengéjét: a felnézést tanultakra, a felsőkre, hisz ők jobban tudják – ahelyett, hogy saját szívükre hallgattak volna. Lépésről-lépésre beszivárgott a közösségekbe, a szervezetekbe és a rá következő évszázadokban nagy ravaszsággal a felismerhetetlenségig eltorzította az egyszerű Tanításomat.

Az örökkévalósághoz mérve rövid győzelmet arattak az ellentétes erők: A hamis tanításukat átvitték a láthatatlanból a látható világba.

Legfőképp az a tudás bökte a sötétség szemét, hogy bennt élek minden ember bensőjében. Így mindent megtett azért, hogy kitörölje ezt a tényt az emberek tudatából, hogy Én vagyok az élet mindenkiben. Száműztek messzi, közelebbről meg nem magyarázott mennyekbe. Az emberek ezáltal elveszítették az érzelem szintű és gondolatbeli visszakapcsolódást Énrám, de ezzel nem az Atya és a gyermeke közti örök, szétválaszthatatlan kapcsolatot értem.

Manapság ha megkérdeztek valakit, hogy hol lakik az Isten, akkor vagy vonogatja a vállát, felfelé az egek felé tekint, talán egy templomra mutat, vagy talán egy olyan helyre, ahol állítólagosan valamilyen imaházban tartanak zárva. Ez a kétezer éves beszivárgás gyümölcse, melyet az emberek többsége nem ismert fel se akkoriban, se ma.

Én, a ti Istenetek és Teremtőtök hallgassak-e mindehhez ami történik, vagy már megtörtént? Milyen Atya lennék, ha a mindenek felett szeretett gyermekeimet nem fognám kéznél újra és újra, hogy felvilágosítsam őket, hogy közvetítsem feléjük a tudást, amit a sötétség és az általuk befolyásoltak elhallgattak előlük. Szeretetem minden gyermekemre kiterjed kivétel nélkül, azokra is, akik kiforgatták a tanításomat.

 Az Vagyok, aki Vagyok! Semmisem azonos Velem a teremtésemben! Semmisem azonos a szeretetemmel, semmisem azonos hatalmammal és akaratommal, és csakazértsem fogok hallgatni. Ahogy ti mondjátok, újra és újra felmutatom azon cselekedetek sebeit, melyeket az Én nevemben tettek és még mai is tesznek, méghozzá mindaddig, míg ezt az igazságtalanságot át nem alakította, fel nem oldotta a tettesek megbánása, az áldozatok megbocsájtása és az Én mindent megbocsájtó irgalmasságom.

Elidegenítettek saját gyermekemtől. Olyannyira eltávolítottak tőlük, hogy már azt hiszik, szükségük van közvetítőkre, hogy visszajuthassanak a szívemhez. Eközben közelebb vagyok hozzád a leheletednél, Benned élek, benned és tebenned, mindenkiben és mindenben. Ha nem élnék benned, nem lennél. Használd az eszedet, használd a szíved logikáját!

Ha benned élek, akkor miért nem lenne számomra lehetséges, hogy szóljak hozzád, hogy szóljak bárkihez? Írástudóitok bár helyeslik azt, hogy imádkozhattok Hozzám, de azt, hogy minden gyermekemnek válaszolok az már messze felülmúlja képzeletüket. Ezzel bár nem tudták kettévágni a Köztem és közted lévő fonalat, ez senki számára sem lehetséges, de tanításukkal elérték, hogy már alig valaki hisz a mi benső és szeretetteljes kapcsolatunkban.

Olyannyira kívánom, hogy gyermekeim közvetlenül szóljanak Hozzám, hogy az élt szeretet által lépésről-lépésre képesek legyenek észlelni Engem bensőjükben. Azzal a tanítással együtt, hogy az embereken kívül vagyok, kiiktatták a tudást a kölcsönös kapcsolattartásról Énköztem és tiköztetek. Kinek jut ma eszébe, hogy egy közös ima után elcsendesedjen és várja, hogy választ kap-e Tőlem? Talán másmilyen lesz a válasz, mint azt némelyikőtök elvárja. Válaszom nem mindig tisztán érthető szavakból áll, hanem ösztönzésből, ami egyre inkább érthetőbb lesz gyermekem számára fejlődése alapján – míg meg nem hall Engem bensőjében. Sokféle módon tudok válaszolni gyermekemnek. Nekem nem kell és nem is fogok várni, míg megközelítőleg feltárta a tudatát. Aki erről nem tud, vagy lehetetlennek tartja, az saját maga teremti meg a  távolságot Köztem és maga között, melyet aztán alig képes áthidalni és azoknak fog hinni, akik saját feltételt szabnak a kapcsolatteremtésre Köztem és teközted.

Levetítek egy hasonlatot: Várna-e egy apa a kapcsolatfelvétellel gyermekével, míg az felnőtté és éretté válik? Nem inkább minden lehető alkalmat kihasználna az apa és az anya és már születéstől fogva szólna a gyermekéhez, ahhoz a kis lényhez, aki épp rálépett a földi útjára? Mégpedig olyan szavakat választva, melyek szívből jönnek, akkor is, ha a gyermek  a nyelvet még nem érti? A szóhasználat megváltozik az évek elteltével, a magyarázatok mélysége más lesz, de hallgatni, míg a gyermek eléri hozzá a kellő érettséget, senki nem fog, aki gyermekét szereti, főleg nem a saját szülő.

Gyermekemhez az odaadása, szívének nyitottsága szerint közelítek, amihez a kornak semmi köze nincsen. Gyermekemnek a szeretetére tekintek, az igyekezetére, a melegszívűségére és nem várom meg a hamisan tanított soha el nem jövő napot, míg megszólíthatom gyermekemet. Hogy hol, milyen formában és egyáltalán képes-e felvenni Engem bensőjében egyre jobban és jobban, az a gyermek szeretetbeli fejlődésétől függ. Máshogyan hangzó tanítások a sötétség befolyásának mondható, amit azért terjesztenek, hogy meggátolják a Köztem és a gyermekem közti kapcsolatot. Aki ráfogja felebarátjára, hogy bensőleg még nem érett meg a kapcsolatra Énvelem, az egyidőben feltételezi azt is, hogy bensőjének alacsony a fejlettsége és ezzel bármilyen okból kifolyólag, elérhetetlen magasra teszi a mércét. *)

Tehát mindegyikőtökben képes Vagyok megszólalni. De mivel még nem tudok mindenkit elérni megfelelő mértékben a kívánságom szerint -ami összefügg a gyermekem szabadakaratával, odaadásával és és fejlődésével-,  több testvéretek leszületett a Földre fényesebb területekről, hogy tovább adják az Én szavam mindazoknak, akik még nem hallanak Engem bensőjükben ilyen világosan. Ők a fivéreitek és nővéreitek, akiket a felebarátaik iránti szeretet ösztönzött e feladat önkéntes felvállalására.  E feladat magas mértékben igényli az alázatosságot, mindez szeretetszolgálat. És ha néha felteszitek a kérdést, hogy a jövőbeli világokban mit lehet tanulni, a válasz így hangzik: a szolgálást.

Én voltam és Én Vagyok teremtményeim legnagyobb szolgálója.

Akik szeretnek Engem, akik elhivatottak és eldöntötték, hogy az Én lábnyomaimba lépnek, azok igyekezni fognak, hogy megérjenek e szeretetszolgálatra. Ha helyesen fogják fel földi küldetésüket, akkor képletesen szólva mesternek tekintik magukat, akiknek feladata az, hogy a rájuk bízott tanoncokat és mesterlegényeket szintén mesterekké tegyék. Nem lesz irigység, nem lesz „nagyobb-vagyok-nálad”,  mert az igaz  mester öröme és beteljesülése abból áll, hogy a rájuk bízott tanoncokból kihozza a lehető legjobbat, mindazt, ami bennük rejlik.

Hogyan képes elhinni az ember, hogy nincs több mondanivalóm gyermekeimnek annál a kevésnél, amit évszázadokon keresztül mindmáig adtam a világnak a kinyilatkozó szavamon keresztül? Fiaim és leányaim, tudatom végtelen. Sohasem fogom abbahagyni teremtményeim tanítását, sohasem fogom abbahagyni bevezetni őket abba a tudatosságba, ami bár nem egyenlő az Enyémmel, de a mértéke felülmúlja minden elképzeléseteket.

Sohasem hagyom abba az Enyéim felvilágosítását és vezetését, és ha valahol azt halljátok, hogy „az Isten mindent megmondott, amit megmondhatott”, akkor tudjátok, hogy nem Én Vagyok az, aki beszél.

Nem az áll az írásotokban, hogy „A lekevesebb köztetek a Földön lesz a legnagyobb a mennyekben”? Ezt a mércét alkalmazzátok mindazokra, akik az Én szavamat hirdetik, vagy azt állítják, hogy ezt teszik. Ezzel könnyebben el tudjátok választani az ocsut a búzától, nem úgy mint régen.

Vágyódok minden gyermekemre, azokra is, akik ellenem vannak, akik benneteket megkísértenek és elcsábítanak, ami csak akkor sikerülhet nekik, ha engeditek őket behatolni a még meglévő gyengéitekbe. Ők is Énbelőlem vannak, őket is hazahozom a szívemhez. Mert minden újra haza fog térni.

A végtelen szeretetem jár át benneteket. Erősítelek benneteket, tisztítom elméteket, feltöltelek benneteket erővel és dicsőséggel, ahogy az illendő a mennyek fiaihoz és leányaihoz. Belőlem vagytok, és a kívánságotoknak megfelelően, hogy újra egyek legyetek Énvelem, a szívemhez vonzalak benneteket.

Áldom a teremtésemet, áldalak tibenneteket, akik halljátok és olvassátok szavaim. És áldom azokat a számtalan lelkekeket, akik szintén hallották kinyilatkozó szavamat, mert ők is segítségre és támogatásra vannak szorulva. Mert az a téveszme, zavarodottság és kiforgatás, ami itt a Földötökön teret nyer, ugyanaz uralkodik el a túlvilágban is. Ott is szükségük van gyermekeimnek a kísérő szeretetemre, és sokan azok közöl, akik eljöttek Velem, ezen óra után mély hálával követik szellemi vezetőiket és Engem világosabb világokba.

Ámen.

*) Az Istennel való kapcsolatfelvétel feltételeiről már gyakran kaptunk felvilágosítást különböző kinyilatkozásokban, úgymint az ezzel kapcsolatos veszélyekről is mindazok számára, akik valamit kikényszerítenének vagy akit puszta kíváncsiság hajtja, aki helytelen indíttatásból keresi a kapcsolatot a túlvilági erőkkel, vagy aki azt hiszi, ezzel közelebb jut az öncélú kívánságainak beteljesüléséhez.

TestVérem! Honlapunkon felfedezheted az örök igazságot, hogy az Istenünk bármiféle korlátozás nélkül maga az önzetlen és feltétel nélküli szeretet, hogy Ő az ember bensőjében lakik, s ezáltal az emberben, bennünk és hozzánk beszél.
Ez egyrészt nemes és felemelő, sokak számára új és kezdetben gyakran nehezen érthető és hihető, másrészt a “világon ez a legtermészetesebb”. Mivel ha Isten a szeretet és ugyanakkor a mindenhatóság is, így egyetlen ok sem találtatik, hogy megvonjuk Tőle a lehetőséget, felvenni gyermekeivel a kapcsolatot.
Isten iránti szeretetből fogadjuk a Szót és adjuk tovább Neked, ez esetben magyar nyelvre fordítva.

Vélemény, hozzászólás?