Megkezdődött a végső küzdelem

ikon-aus-liebe-zu-gott

Szeretett fiaim és leányaim, olyan időben éltek, amilyen még soha eddig nem volt. Egy ilyen időszakban szükség van egy Szent Kinyilatkozó Szóra, mely megfelel a mai körülményeknek és –minden szeretet mellett- világosan visszatükrözi a kellő komolyságot. Mindazoknak, akik nem csak hitben fogadják az üzeneteimet, hanem teljesítik is azokat, azok számára valóban örömhírt jelentenek.

 

Az Isten beszéde az emberhez ill. az emberen keresztül mint minden a teremtésben, megdönthetetlen, szellemi törvényszerűségeken alapul. A kinyilatkozások különböző súly- és szempontját egyrészt az isteni alapmegnyilvánulások eredményezik, melyek a rend, az akarat, a bölcsesség, a komolyság, a türelmesség, a szeretet és az irgalmasság, másrészt a kinyilatkozó szót felvevő ember szellemi gondolkodásmódja. Mindenben és mindenek felett a szeretet érvényesül minden kinyilatkozás alapjaként, mely nélkül nincs igazi Isteni ige.

 

Amióta –örök időkkel ezelőtt- megtörtént a bukás, mely a mennyeken kívüli területek képződéséhez és végül az anyagi világegyetem keletkezéséhez vezetett, azóta egy pillanat sem telt el, melyben a sötétség erői nem próbálkoztak volna küzdeni Ellenem és a teremtésem ellen azzal a célkitűzéssel, hogy felépítsék a saját teremtésüket. Eközben minden a számukra elérhető eszközt és lehetőséget gátlástalanul felhasználtak és még mai is felhasználnak, melyek sokkal agyafúrtabbak, pontosabbak és terjedelmesebbek, mint azt az ember elképzelné. Már több kinyilatkozásomban felhívtam az embergyermekeim figyelmét a módszerük ravaszságára és a magas mértékben szükséges éberségre, hogy ne fussanak a számtala csapda egyikébe.

Mivel hiányzik a sötétségnek a mindent átfogó tudatosság és a körültekintés afelől, hogy képes legyen felismerni, hogy a fény erői ellen nem győzhet, emiatt sohasem hagyta fel törekvéseit. Mikor viszont be kellett látnia, hogy mégsem elegendő az ereje egy új teremtés életre hívására, megváltoztatta a szándékát. Elkezdett csábítani, alávándorolni, hazudni és csalni – mindezt azzal a céllal, amii azóta sem vesztett szem elől: rendetlenséget és pusztítást előidézni. E módon jutott erőhöz, egyrészt olyan emberektől, akik engedtél magukat befogni, másrészt azoktól, akik az Istenbe vett bizalom hiányában teli félelemmel és gondokkal élték életüket.

Voltak időszakok –például az általatok középkornak nevezett korszakban-, amikor úgy látszott, hogy az ember nem is kerülhet ennél távolabb az Istentől, mert a képzelet Rólam és a szeretetemről egy páratlan torzképpé vált. De mondom nektek, a mainál távolabb nem lehet a távolság Köztem és az embergyermekeim túlnyomó többsége között. Az erőszak kilengése, melyek régebben gyakran kínzásba és égetésbe torkolltak, manapság már nem az ellentétes erők felhasznált eszközei. Sikerült nekik Engem elidegeníteni az emberektől, úgyhogy ma alig van valaki, aki keres Engem a szívében és meg is talál. Annyira megváltoztatták a tanításomat, hogy a mindenben végbemenő szent működésem nem jut felismerésre. Egy elvont Istent csináltak Belőlem, aki látszólag irgalmatlanul enged minden igazságtalanságot, akiben nem ér hinni.

Valóban, valóban, Én mondom nektek, az emberek tudatlansága mérhetetlen nagy! Még sohasem engedték magukat ennyire vakítani és az őrületbe vezetni mint az engedelmes bárányok!

Fivéreitek és nővéreitek áttekinthetetlen száma a fényből feladatává tette, hogy leszülessen ebben a nehéz időben és ellensúlyt képezzen minden rossznak. Ha ők nem lennének itt, és nem hoztak volna oly sok fényt a sötétségetekbe, úgy az előttetek lévő időszak  jóval nehezebben elviselhető lenne. De ők és mindazok, akik engedtek az újragondolás ihletének és a rábírták magukat a felebarátság értelmében történő cselekvésre, azok kivették és továbbra is kiveszik a részüket abban, hogy a fény ne vessze el sugárzási erejét.

De mindez nem változtat azon, hogy a több évszazaddal ezelőtt bejelentett időszaknak el kell jönnie, hogy az ocsu elválasztásra kerüljön a búzától, és hogy a sötétség többé nem léphessen fel sikerhozóként és fényhordozóként.

Ez az idő eljött, akkor is, ha nem volt nagy beharangozójam nem volt nagy jele neki és nem is fog lenni, mert az átmenet folyó. De Én mondom nektek: Megkezdődött a végső küzdelem!

Ha elhangzik a „végső küzdelem” kifejezés, rögvest harci viszonyra gondoltok. Némelyikőtöknek ebben a viszonylag nyugodt időszakban nehezére esik hinni az ellentétes erők ilyensfajta összecsapásában, bár valóban nem kell sok képzeleterő hozzá elképzelni egy ilyen történést.

A végső küzdelem nem jelenti kényszerűen  a harci eszközök használatát. Egyedül ezen nem lehet a fény és a sötétség összetűzését észrevenni. Viszont azt jelenti, hogy az előkészületek időszaka többnyire lezárult, jóllehet még továbbá kiépülnek és kifinomulnak. És ez azt jelenti, hogy a föld előkészült és a rossz vetés be lett gyűjtve, és be lesz hozva az első aratás termése. Egy jól kigondolt tervezés és előkészületi idő után, mely több évszázadon és évezreden át húzodott, meg lett téve a döntő lépés. Ezért halljátok szavam a végső küzdelem kezdetéről.

Főleg az utóbbi években és évtizedekben került óvatos adagolásra és kis lépésekben végrehajtva az előkészület, mely eképp túlnyomóképp észrevétlen maradt. Ebben a technikai fejlődés a sötétség javára szolgált, mely lehetővé tette számára a beférkőzést az élet szinte minden terére, hogy ott elvethesse a magvait. Aki nyitott szemmel és füllel éli mindennapjait, annak fel kellett tűnnie, hogy mindenhol történtek változások, melyek látszólag a kényelmet és a fejlődést szolgálják. Viszont gondosabb szemügyre vételkor kiderül, hogy nem mások, mint ravaszan felállított csapdák, melyekbe az emberiség java oly szívesen és oly gyakran beleesik.

A mindennapi életetek egyetlen egy területe sem lett kihagyva, minden alá lett vándorolva, minden belső „munkálatra” került, gyakran elidegenítve az eredeti hivatásától, részben azt aláásva. Ákárhová is néztek, mindenhol találtok oly vetést, mely magában hordozza a rosszat: a gazdaságban, a természetben, a házasságban és társas életben, a nevelésben és a táplálkozásban, a kultúrában a számtalan árnyalátával, a pénzrészlegben, a szociális együttlétben, a világot átölelő kapcsolati lehetőségekben, a számtalan, mástól eltérő vallási elképzelésekben és sok másban.

Nem szól semmi azellen, hogy az embergyermekeim minden téren felhasználják az előrehaladást; ami szükséges is, mivel minden fejlődésben van. Az egyik a másikra épül. Aki viszont megkérdezné, hogy az agyon dicsőített fejlődés alapjaként a szeretet törvényem szolgált-e, az őszinte elmélkedés alatt nagyon is jól felsimeri, hogy a sötétségnek melyik fejlődésben volt benne a keze.

A tudakorlátozás lopózva megy végbe. Az ajánlatok elfogadása és használata, melyek nem felelnek meg a szeretet törvényemnek mélyebb vizsgálanál, az befolyással bír a figyelemességre, az éberségre és a megkülönböztető képességre. Ennek a következményeképp lép fel az elején a felismerés észrevétlen korlátozása és a „mélybe látás”, ami az idő folyamán még felerősödik. A szellemi tudáshoz való hozzáférés aztán vagy nem lesz már megengedve vagy időről-időre el lesz torlaszolva, amíg az élet súlypontjai és fontosságai egyre inkább elterelő külsőségességekre helyezkednek át. Mindez nem mindenképp egyetlen leszületés alatt megy végbe. Az ellenoldal hosszútávon tervez, emiatt minden további nélkül lehetséges, hogy egy beállítottság -a „kenyér és játékok” már elegendő- akár több leszületésen keresztül jöjjön létre.

Mégegyszer szeretteim: Ne becsüljétek le az Én és a ti ellenfeleteket! Amit láttok -ha egyáltalán láttok-, az csak egy hatalmas jéghegy csúcsa. A való veszélyt az a része jelenti, mely láthatatlan – de nem tétlen!

Akik titeket tévútra vezetnek, azok is az Én szeretett gyermekeim és a ti fivéreitek és nővéreitek; és azok is maradnak, teljesen mindegy, hogy milyen mértékben és milyen módon szegülnek ellen az Én törvényemnek. Őket is megváltja a szeretet – ami nem azt jelenti, hogy vakon és némán viselkedjenek a magatartásuk veszélyeivel szemben.

A fény és a sötétség már örökkévalók óta tartó küzdelme hasonlít egy sakk játszmához, ahol mindkét fél állandóan a másik oldalán tevékenykedik. Amint lép az egyik oldal, a másik ellenlépésbe lendül. A játszma folytán gyakran úgy látszik –vegyünk egy pillantást a világ történéseire-, mintha a fekete lenne előnyben és saját javára dönthetné el a játszmát. De ez megtéveszt. Ha igyekeztek használni a szívetek logikáját, akkor fel is ismeritek miért:

Nincs erősebb erő a szeretetnél. Ha ebben a sakk játék képletben Nekem adjátok a fehér színt és ezzel az első lépést, és ha ezen kívül meggyőződésetek, hogy hibátlanul játszok, akkor tudjátok, hogyan fog végződni a játszma. Kétség nélkül lesznek a játszmában olyan időszakok, melyek a kétkedők és félők közt azt a benyomást kelthetik, hogy a fekete talán mégis felül kerekedhet a fehéren. Az emberiség jelenleg pont egy ilyen időszakban él, melyben fellépnek eféle megtévesztések.

De ez olyan mint az állapotosságnál: Aki a vajúdás időszakában kizárólag a jelenlegi gyengélkedésre tekint, annak a látása ködös, nem tud örülni az eljövendőnek. A vajúdás szükséges a szülés várva-várt eseményének elindításához.

Habár az Én időm más mint a tiétek.

*

Nem lennék a szerető Atya és a mindenható Isten, ha megelégednék a veszélyekre való  felhívásokkal és a sötétség csapdájaira való figyelmeztetésekkel. Nem az lennék, aki kezét védelmezően azok fölé emeli, akik jószándékúak. Nem lennék a végtelenség és az örökkévalóság legnagyobb értelme, ha nem állnék a –bármely féle- történések felett és nem adnék az enyéim kezébe egészében hasznos segítséget, melyek biztonságban vezetik őket a jövendő időn át.

Ehhez a tíz szűz példázatát használnám. Mindegyikük értesítve lett a vőlegény érkezéséről. Némelyik komolyan vette a figyelmeztetést, némelyik nem. Az előbbiek felkészültek rá és fogadni tudták a vőlegényt, az utóbbiak nem; nem tudtak belépni a házassági terembe.

A példázatok mindigis képletes hasonlatok maradnak, melyek értelmét az fogja fel, aki készen áll arra, hogy a képlet fényében tekintsen a saját viselkedésére és életére. Az okos szűzek egyrészt hittek a figyelmeztetésben, másrészt nekiláttak a szükséges előkészületeknek; előkészületeknek, melyek a lámpaolaj szükséges rendelkezésre állításával könnyedén teljesíthetők voltak.

Ha akarjátok, helyettesítsétek a a vőlegény érkezésére való értesítést az előttetek álló időről ismert tájékoztatásra, és a lámpaolaj biztosítását azzal a törekvésetekkel, mellyel a tettbe viszitek át az Én szeretet tanításomat életetek folyamán. Amilyen fontos volt a lámpaolaj a vőlegény elé való igyekezetre éjfélkor, éppoly fontos az igyekezetetek a Velem létrehozandó benső kapcsolat kifejlesztésére, ami védelmet nyújt számotokra.

A nyugtalanság idejében, melyben az eluralkodó tudatlanság miatt növekedni fog világszerte a bizonytalanság és a félelem, elkerülhetetlen a tájékoztatás, a vezérfonal, ami bizonyságot ad –legalábbis annak, aki bízik Bennem-, hogy a helyes úton tart.

Az Isten- és felebarátszeretet parancsolatával és a Hegyi Beszéddel mércét adtam a kezetekbe, ha azon méretitek és adott esetben javítotok a viselkedéseteken, akkor az előre visz titeket a Felém vezető útatokon. Számtalan magyarázatot kaptatok a múltban a szavam teljesítéséről, jelentéséről, az egyén tetteinek és tettnélküliségének a változtatásáról. Az őszinte teljesítésre való törekvéssel gyakran szemben állt az ember gyengesége és lustasága, aki hozzávetőleg nem ismerte fel, hogy mekkora kincs és egyidőben védelem ajánlatott fel neki.

Így ma egy újabb kiinduló pontot akarok nektek felvetíteni, egy irányadást, melyről már többször beszéltem. Legyen számotokra vezérfonal és védjegy, az Én ígéretem tinektek, hogy melletetek leszek az eljövendő időben és aképp foglak benneteket vezetni, miképp az megfelel a törvényemnek, melyet a szeretetem és az irgalmasságom vezérel.

Ezért halljátok és mély talajra érjen bennetek, hogy ott megrögződjön: Aki a törvényt szolgálja, annak szolgál a törvény! És akinek szolgál a törvény, azt felveszi a vezetése alá.

Talán már többször hallottatok vagy olvastatok e szóról anélkül, hogy a teljes igazságtartalmában mindegyikőtök egyből megértette volna. A törvény, melyről beszélek, az Én szeretet törvényem! Tehát aki törekszik e törvény teljesítésére, annak szolgál a törvény – nem azért, mert nem mindenkinek akar szolgálni, hanem mert csak ott hathat teljes terjedelmében, ahol az ember szabad elhatározásában a szeretet törvénye alá veti magát.

Aki törekszik a benne lakozó szeretetképesség kibontakoztatására, annak magában kell hordani a békét. Belső béke nélkül nincs valós szeretet. És aki magában hordja a békét, az előtte feltárta a belső világát és rendet rakott ott. Ez azt jelenti, hogy felsimerte a nehézségeket, a gondokat és a kellemetlenségeket, melyeket az élet adott fel leckének –és bizonyosan ezután is felad-, ahogy csak lehetséges a dolgok mögé tekintett és az Én segítségemmel feldolgozott és túltett rajta, legalábbis nagyjában. Más szóval: Tisztában van magával, jól értesült. Ami megint azt jelenti: Komolyan gondolja a törekvését, hogy lépésről-lépésre újra szeretetté váljon.  Önmagát és az életét rábízta a szeretet törvényére, és a becsületes igyekvésének megfelelően éli az Én Isten- és felebarátszeretetemet, mely magába foglalja a helyesen felfogott önszeretet is.

Ha tudni akarjátok, hol tartotok ezen az úton, tegyétek fel magatoknak a következő kérdéseket:

Olyan-e az élet, melyet most folytatok, mint amilyet a szívem mélyén elképzeltem, amilyet kívánok magamnak? Boldog vagyok-e közben és elégedett? Vagy jelen vannak-e még tülekedő kívánságok, melyektől nyugtalan leszek és útjában állnak az általam elérni kívánt kiegyensúlyozottságnak? Nem-e régi, rég felsimert, de még nem feldolgozott és túltett hibák és helytelen viselkedési módok azok, melyek újból és újból utolérnek? Vagy kijelenthetem-e –már amennyire az sikerül a lehetőségeim adta korlátokon belül-: „Jól van, ahogy van, Atya. Úton vagyok Tehozzád és tudom, hogy a hátralévő szakasszal is sikeresen megbírkozok a Te segítségeddel”?

Szerett fiam és szerett leányom, ha az utóbbit őszinte szívből kitudod jelenteni, akkor az Én törvényem védelme alá álltál. Akkor téged nem fog nyugtalanítani az eljövendő időszak, mert tudod: Jézus Krisztus, a szeretet az Atyában, mellettem áll. Jöjjön, aminek jönnie kell! Miközben a „védelem” nem óvva maradást jelent minden méltányosságtól és kellemetlenségtől a jövőben. Egy lélek, mely felvilágosítva megy a leszületésbe, az tudja, hogy a sötétség uralmi terébe megy; hogy az előtte álló földi élet nem könnyű séta lesz. De aki elfogad Engem vezetőjének, aki igent mond Nekem, az oldalán a legerősebb és meghűségesebb barát áll. Ez lehetővé teszi Számomra, hogy sokmindent távol tartsak tőletek vagy épp legyengítsek, ami legrosszabb esetben erős testi és lelki terheléshez vezetne.

Felvilágosítás hiányában ez az út –tartós hatásában egyedüli- alig ismert. Persze nem helytelen villámimát küldeni az egekbe, nehéz helyzetekben fényburokba bújni, elmélyülésben felidézni stresszhelyzetet, de boldogító és tartós védettséget –mint amilyet mindenki kíván, aki keres Engem és hisz Bennem- nem fogsz találni ebben gyermekem. Egy Felém küldött ima kellemetlen helyzetekben lehetőséget ad segítség fogadására. De ez vajon helyettesíti-e azt az alapdöntést, amit kívánok tőled? Vajon nem akarnál-e többet egy Velem való kötelezettségmentes kapcsolatnál? Nem akarnád az Én vezetésem állandólagos biztonságát?

Ez „magától” adódik majd az életedben, ha komolyan veszed az Én követésemre irányuló törekvésedet.  Ehhez egy képlet:

Egy apa vagy anya kisgyermekkel a kezében átlahad egy forgalmas úttesten; nem veszélytelen egy kicsi gyermek számára, ha önakaratából akarna áthaladni az úton. De ha a gondoskodó kezet nem engedi el, és hallgat a figyelmeztetésekre s az utasításokra, akkor nem jelent gondot a mégoly forgalmas úttesten történő áthaladás sem. De ha elszakítja magát, megpróbálja a saját útját járni, akkor elhagyja a szülői gondviselést, és előrelátható a lehetséges bonyodalom.

Eképp „igazgat” az én gondviselésem is, bár az meghagyja mindenkinek a szabad akaratát, hogy akár el is engedhesse a vezető kezemet, amit azt jelenti: egy ideig saját belátás szerint járni az utat.

Ha még nem világos számodra, hogy mit jelent „a törvényt szolgálni”, azesetben gondolkodj el róla, hogy mit foglal magában a szeretet törvénye. Sok árnyalata van, melyek akkor mutatkoznak meg számodra, ha készen áll egyre gyakrabban és tartósabban a bensődbe térni. Sok szívben látom az Irántam és a felebarátaitok iránti szeretet szándékát. Örülök neki és minden igyekvést támogatok. De túl kevesen tudják, hogy az alig figyelembe vett veselkedési mintájuk útjukban áll a felebarátuk és az önmaguk iránti szeretet parancsolatával. Ezek is akadályt képeznek, melyek megnehezítik a szeretet törvényébe történő lépéskénti fejlődést. Melyek például:

Nem tudni megbocsájtani, nem tudni bocsánatot kérni, a múlt állandó elővétele, függőség emberektől és tárgyaktól, helytelen, rég ismert szokások, elvárások, hiányzó következetesség, döntésképtelenség és nem elengedni akarás, hibáztatás, nem tudni „nemet” mondani. Mindezek és több, sokkal több csak akadályt képeznek, melyek nehezítik neked, hogy azzá a szeretetté válj, ami már a lelkedben lakozik, és amely kibontakozna benned és általad.

*

Kissé belementem a részletekbe, hogy felmutassan nektek, mi nehezíti meg az embernek –annak ellenére, hogy jószándékú-, hogy megtegye Felém a következő lépéseket, lépéseket, melyekre alapjában a lélek és az ember egyaránt vágyódik.

Aki mindennapi igyekezetével elkezdi szem alá venni azon területeket is és egyre jobban bevonja ezeket a Velem való Belső Munkába, amit eddig nem „féknek” tekintett, amit eddig nem vett olyannyira fontosnak, az hatalmas lépést tesz előre. Saját magától adódik, hogy belefejlődik a belső szabadságba, mégpedig a sajátjába, úgyhogy majd azt mondja: „Igen, ahogy élek, belső kapcsolatban az Istenemmel, aki mindenben mellettem áll, az megfelel a kívánságomnak.”

Akkor béke betért  a bensőbe, ami az alapja annak, hogy szabadságban szerethessük az Istent és a felebarátunkat. Akkor helyre van állítva az Atya-gyermek-kapcsolat, amit olyannyira kívánok. Akkor létrejött a védelem, mely az egyetlen védelmet nyújtja, ami van: a biztonság Énbennem, a te Istenedben!

Ezután váltok példaképpé, melyre oly nagy szükség van az időtökben. Sziget lesztek a feldúlt tengerben, gyűjtőpont, vígasz és segítség azok számára, akiknek még meg kell dolgozniuk ezért a belső erősségért. Mégannyira is feltámad a tenger: Bizalmat nyertetek, ami a Velem nyert tapasztalatok összeségének bizonyul. Az általatok kimondott igen és az Én támogatásom által abba  helyzetbe kerültetek, hogy kimondhatjátok: „Atya, minden jó.”

Kezdetben azt mondtam, a kinyilatkozási szavam mindazok számára jelent valós örömhírt, akik nem csak hisznek az üzenetemben, hanem azt be is teljesítik. Most tudjátok, mit értettem alatta; mert az az üzenet, mely vezetést és segítséget ígér ebben a nehéz időben azoknak, akik azt fogadják és teljesítik is, az valóban az egyik legnagyobb örömet nyújtja, amit egy ember megélhet.

Széttárt karommal áldom és átölelem a teremtésemet mindennel együtt, ami Általam életre kelt és Általam él. Áldásom mindenre érvényes, mindegy hogy küzdenek Ellenem, közömbösen állnak Velem szemben vagy szeretnek. Az adott időben mindenki számára gyógyírt és üdvösséget hoz: Egyeseknek, hogy felismeréshez és megtéréshez mozdítsa őket, másoknak meg erősítésre az Atyaházba vezető útjukon, melyet már tudatosan járnak.

Ámen.

TestVérem! Honlapunkon felfedezheted az örök igazságot, hogy az Istenünk bármiféle korlátozás nélkül maga az önzetlen és feltétel nélküli szeretet, hogy Ő az ember bensőjében lakik, s ezáltal az emberben, bennünk és hozzánk beszél.
Ez egyrészt nemes és felemelő, sokak számára új és kezdetben gyakran nehezen érthető és hihető, másrészt a “világon ez a legtermészetesebb”. Mivel ha Isten a szeretet és ugyanakkor a mindenhatóság is, így egyetlen ok sem találtatik, hogy megvonjuk Tőle a lehetőséget, felvenni gyermekeivel a kapcsolatot.
Isten iránti szeretetből fogadjuk a Szót és adjuk tovább Neked, ez esetben magyar nyelvre fordítva.

Vélemény, hozzászólás?