Bőségesen megtelt a könnyek kelyhe és ezen kehely vize behálózza a Földet. Az meg vigaszra szomjazik, szeretetre szomjazik. Az irgalmasság sírt könnyei vigaszeső a Föld számára. Mindazon könny, amit szeretetből sírtak, benne foglaltatik ebben a kehelyben és most ki lészen ürítve a Földre.

 

A világ szédeleg, elkapta a szédelgés és ezt érzi is minden ember. Azonban az emberek java a külső világban keres magának biztonságot, pedig lelkük mélyén tudják, hogy ez a világ nem tud számukra biztonságot nyújtani.

 

Az emberiség szabadság után kiált. Oly sokan kiáltanak szabadságuk után és nem fogják fel, hogy ezen szabadságok gyakran ellentmondanak egymásnak, igen, ezen szabadságok háborút vezetnek egymás ellen. Ez a világ nem képes szabadságot nyújtani. Ezen világ szabadsága olyan mint egy áru, veszik és eladják.

 

Az emberiség igazságosság után kiált. Azonban sok ember összetéveszti a jogosságot az igazságossággal. A jogukra hivatkoznak és ezzel gyakran ellentmondanak az igazságosságnak. Lelkükben tudják ezt az emberek, de sokuk elzárta lelkének a terét és elrakták a kulcsát.

 

Sok ember már nem képes a saját világán is túl látni, a saját világi érdekük körül forog minden. Megfeledkeztek róla, hogy ők maguk is részei ezen világnak és nem külső megfigyelői. Megfeledkeztek róla, hogy részesei ezen történésnek.

 

Kiáltanak a tengerekben fulladozók. Hallod-e őket? Kiáltanak az éhezők. Hallod-e őket? Kiáltanak a fogvatartottak. Elmész-e hozzájuk a börtönökbe? Szörnyű sebeket hordoznak a megkínzottak. Segítesz-e bekötözni őket? A betegeknek szükségük van gyógyulásra, segítesz-e rajtuk?

 

Hol vagy, ó ember? Nem látlak téged! ÉN ott vagyok ezeken a helyeken, ezeknél az embereknél. Nem látlak tégedet, hol vagy?

 

Pilátushoz így szóltam: „Az ÉN országom nem e világról való. Ha e világról való volna, kiállnának Mellettem a barátaim!“ Az ÉN országom nem e világról való, de a helyem ott van azoknál, akik fuldokolnak, akik éheznek testben és lélekben; azoknál, akik börtönökben nyomorognak és akiket megkínoznak és meggyilkolnak. Ember, Mellettem állsz-e?

 

Itt vagyok, e világ közepett, hogy ne legyenek egyedül ezen világ emberei! Itt vagyok! Hallasz-e Engemet; látsz-e Engemet? Nem-e mondtam neked: „Ahol csak embert látsz szenvedni, Engemet láss ezen emberben. Ahol csak embert látsz éhezni és megeteted, Engem etetsz meg. Ott, ahol meglátogatsz egy rabot, Engemet látogatsz meg a börtönben és ott, ahol bekopog ajtódon egy idegen és ételt kér, Engemet látsz el étellel őbenne.“

 

Hallom azok kiáltásait, akik szeretetre éheznek! Te is hallod őket? Valóban, ahogyan látod a világot, úgy néz ki az benned is. De tégedet is, ki vak és siket vagy, határtalanul szeretlek. Te is a gyermekem vagy, mint ahogy mindenki más is a gyermekem.

 

Térdre borulsz-e, gyermekem, ha az eljövendő napokban meglátogatsz Engem a jászolban? Látod-e a tündöklést a szegénységben? Ez egy ragyogás, amit e világ semmilyen gazdagsága sem képes nyújtani. Ez a szeretet ragyogása, amit érzek gyermekeim iránt.

 

Szeretetemhez képest minden világragyogás csupán egy szegényesen csillámló fény. Bármennyire is díszíti magát fénnyel e világ, ez egy hideg fény. Ezen világ csakis hideg fényt képes elajándékozni. Az ÉN szeretetem viszont meleg, gyengéd. Az ÉN szeretetem olyan mint egy anya keze, ki meleg takaróba tekeri gyermekét.

 

Érzed-e ezt a meleg takarót ezekben a napokban? Készen állsz-e megosztani ezt a takarót a világodban élő emberekkel? Készen állsz-e akár egy rászorulónak is odaajándékozni ezt a takarót? A meleg szeretet semmit sem tart meg önmagának, hanem elajándékoz minden tulajdont, igen, elajándékozza önmagát.

 

Oly sokszor hallok embereket, kik azt mondják: „Ha felosztanám a gazdagságomat, akkor mindenkinek csak kevés jutna, igen, mindegyikünknek csak kevés jutna!“ Így van, de ez a kevés értékesebb lenne a világ minden más gazdagságánál! Ez olyan lenne, mint az a gazdagság, amit csakis ÉN adhatok.

 

Az ÉN mennyeimben semmije sincs senkinek, Rajtam kívül. Ha ÉN nem lennék neki, nem lenne a mennyeimben. Értsd, csak ha osztozol, akkor gyarapodik a gazdagság. Csak ha szeretetben osztozol, akkor gyarapodik a szeretet. Minél több szeretetet adsz, annál nagyobb lesz a szerető képességed. Minél jobban irgalmas vagy, annál jobban megérted az ÉN igazságosságomat. Igazságosságomnak irgalmasság a neve.

 

Többetek díszekkel látja el a házát. Gyertyákkal világítják ki őket. Ha aztán meghívnak Engemet a házukba, akkor fényes ragyogásban fog állni a házuk. Ha viszont nem vagyok a vendégük, akkor a dísz csupán dísz marad, a gyertya csupán gyertya. A világot lenyűgözheti a fény teli ragyogás, de az ÉN gyermekeim felismerik, mennyire szegényes ez a ragyogás, ellentétben a mennyek szívbéli fényével.

 

Egyre többször hallotok a szeretet szaváról. Számtalan sok szó megérintett benneteket. Meg vagytok érintve? Ha igen, akkor mutassátok ezt a megérintettséget, amiben szeretőkké váltok. Semmit se tartsatok meg magatoknak, hanem osszátok meg. Osszátok szét a szeretetet cselekedettel, törődéssel, felebarát iránti odaadással.

 

Elfogjátok veszíteni minden világi gazdagságotokat, amint áthaladtok a halál kapuján. A földi tudatotok fátyolja mögötti világban semmit sem számít ez a gazdagság. Levetkőzve, védő álarcok nélkül álltok majd a szeretet tükre előtt és úgy látjátok majd magatokat, amilyenek valójában vagytok.

 

Minden világi sikeretek azon mérettetik, hogy szeretetben értétek-e el azt. E Földön elért tapasztalataitok a szeretet mérlegén mérettetik. Ti magatok is e mérlegen kerültök mérlegelésre, ami a „szeretet keresztjén“ lóg.

 

Ne féljetek, mert a szeretet másképpen mér a rendjében, mint a világ bíróságai. A rend szeretete a valós igazságosságot mutatja. Ne féljetek, mert még nem tudjátok felmérni, mennyi szeretetet tartalmaz ez az igazi igazságosság. Viszont meg lesztek mérve. Azon lesztek megmérettetve, mennyi szeretetet adtatok.

 

Olyannyira el van foglalva az ember a testi szükségleteivel. ÉN viszont arról gondoskodok, hogy emlékeztetve legyetek a lelki szükségletekre. Minden harangütéssel el lesz távolítva egy lélekburok. Meglehet, hogy te sorsnak nevezed a harangütést; meglehet, hogy te igazságtalannak érzed, ÉN azonban azt mondom: „A harang mindenki számára a megszabott órában üt!“

 

A szellemi békeharang az, ami üt. A világ számára ez egy halálharang. Azonban egy világ halálában benne foglaltatik az új születés.

 

A születés órája közeleg. Igen, közeleg a te Betlehemed. A jászolod már készen áll. Mert halld és értsd, csak ha újra gyermekké váltál, istengyermekké, akkor születsz újjá.

 

Ez az újjászületés olyannyira új mindegyikőtök számára, hogy nem lehet szavakkal leírni. A legokosabb emberek számára sem ismert. Senki sem írhatja körül. Senki, bármilyen választékosan legyen képes magát kifejezni. Az, aki átéli, csodálkozóvá vált. Ő tudja, hogy a szavai csupán visszfényét képesek kifejezni. Számára tudatos, hogy az, amit körülír, csupán visszfénye az Ősfényből jövő fénynek, amiben újjászületett.

 

Így hát ne is próbáld emberi elmével megérteni, hanem szeress. Szeresd agyon a köveket, amiket az elméd helyez az utadba. Szeresd szét az akadályokat, amiket a világbölcsesség felépít. Szeresd szét ezen világ önzőségeit és az összebomlásában megtalálod az ajtót, ami felmutatja az utat az ÉN országomba. Nem hosszú ez az út. Csupán egy arasznyi az elmétől a szívig.

 

Tudnod kell, hogy Betlehemben már megmutatkozott a Gecsemané kert és a Golgota domb. Tudnod kell, hogy a születéseddel szellemben már látó közelbe kerül ezen világ halála. Nem, nem kell testileg meghalnod, de a világ már nem lesz képes neked adni semmit sem. Az ő állítólagos gazdagsága számodra vakítás műve lesz; ragyogása csupán fakó fény, ha nem minden szeretettel megtelt. Te viszont látod a valódi szépséget ezen külső dolgok mögött; megérint téged az igazi ragyogás, a végtelen pompa már ebben a földi teremtésben.

 

Mindegyikőtök, aki megéli magában Betlehemet, imádkozik Gecsemanéban, és megtapasztalja a saját Golgotáját, az valójában szabaddá vált. Ő vető és egyben arató emberré válik. Ez az ember mindenütt szeretetet vet, mindenütt ahová csak megy. És ő mindenhová elmegy, ahol szükség van rá. Ő a mennyek jutalmát aratja: „Az ÉN szeretetemet“.

 

Ha éhezőkről és szomjazókról beszélek, akkor mindegyikőtök érezze magát megszólítva. Mindegyikőtök éhezik és szomjazik; sokan nem tudják. Ha betegekről és szenvedőkről beszélek, akkor mindegyikőtök érezze magát megszólítva; hozzájuk tartoztok, de sokan közületek nem tudják. De akkor, amikor jól laktatok a szeretetemmel, akkor osszátok szét.

 

Ó ti bolondok, kik azt hiszitek, képesek vagytok felosztani e világ gazdagságát, ahogyan az nektek tetszik. A világ gazdagsága olyan mint a homok, ami az idő szelében mozog. Az, aki világi dolgokra építi fel beteljesülését, az homokra épít. Amint felszáll egy kis szellő, máris összebomlik magában az egész épület. Higgyetek Nekem, ha jönnek a viharok, melyek bejelentkeznek, akkor az egész világépítmény összebomlik önmagában.

 

Amint elhallatszik a következő harangszó, meg fogjátok érteni. Amint elhallatszik a következőt követő harangszó, térdre fogtok borulni és megértitek, mit jelent a betlehemi születés. Közel az idő, mikor meg fogjátok érteni. Nem az elmétekkel, hanem a szívetekkel.

 

Halljátok, amit mondok nektek. Az ítélet kimondatott és így hangzik: „Beteljesedett!“ Ez az ítélet örökkön érvényes. Senki sem tudja ezt az ítéletet megcáfolni, se visszavonni. És ezen ítéletbe be van vonva minden teremtmény. Te is be vagy vonva ezen ítéletbe és valóban, a javadat szolgálja.

 

Üdvözültek azok, akik hisznek és bíznak, hogy ÉN, az Örök Isten magam mondom ezen szavakat szeretetemben. Üdvözültek azok, akik bíznak Bennem és hiszik, hogy ÉN vagyok a Jó Pásztor, az Örök Atya mindörökké. Ámen, Ámen, Ámen.

 

 

 

Támaszt találtok JÉZUS nevében, mert ÉN vagyok a SZERETET! Belőlem ered minden erő és erősség. Nektek ajándékozom. Ha elfogadjátok, osszátok szét, hogy hatással legyen.

 

Megváltottam a bukást. Segíthetsz Nekem behozni az aratást. Besorakozhatsz a munkások közé a mezőn, a munkások közé a szőlőhegyemen. Elláttalak minden adottsággal, amire ehhez szükséged van. Használd őket és azt mondom neked: „Jó szolgálóm, jól tetted. Mától fogva gyermeknek hívlak és részt adok neked az országomból!“

 

Üdvözültek azok, akik hisznek ezen szavakban és bíznak benne, hogy ÉN vagyok az ÚRuk.

 

Még ha tép és ráncigál tégedet is a világ; lopakodjanak tolvajként látszólagos világi szükségletek is a lelkedbe, hidd el, ezek csupán átmeneti pillanatok. Védelmem alá helyeztelek. Így hát ne ítélkezz, magad fölött se. Mindig csak gyere ÉN Hozzám, akkor is ha fáradt és leterhelt vagy, mert az ÉN házamban van a te üdvözülésed.

 

Törjenek be nálad is a világ tolvajai, csak világi dolgokra találnak. Az ÉN szeretetem viszont megvéd téged. Nézz hát a kényelmetlenségeidre és add át őket Nekem. Átalakítom őket erősségeddé. Az, ami eddig talajra nyomott, az mostan létrád lesz tudatod következő szintjére.

 

Gőgösséged a bukás előtt jön, de a bukásban felfoglak. Átalakítalak és a gőgösséged alázatosságoddá válik. Ott, ahol mind idáig gőgösségben cselekedtél, ott ezek után alázatban fogod végezni a szolgálatodat. Elutasításban részesülsz és felismered majd, hogy ez a tapasztalat újra vissza vezet téged ÉN Hozzám.

 

Te vagy a beteg az árokban és ÉN az irgalmas Szamaritánus. Ha mindenki más elítél téged, ÉN szeretlek. Hagyd, hogy mindenki más elkerüljön téged, ÉN veled vagyok. Hagyd, hogy mások leprásként kezeljenek, és tudd, hogy Engemet is ekképp kezeltek. Kizárólag szeretetet vetettem és a világ tüskét adott Nekem ételként. Nem értették meg a SZERETETET és oly sokan még ma sem értik. De annak, aki megérti a SZERETETET, mert tudja, hogy szeretve van, annak ez az élet gyöngyszeme.

 

Jöjj, itt vagyok! Ne félj, jöjj! Ámen, Ámen, Ámen.

 

Ha az emberek templomaikban keresnek Engem, mert karácsony van, akkor megértem a vágyódásukat szeretetre és békére. Te viszont tudd, hogy itt vagyok. Ha az emberek templomaikban imádkoznak Hozzám, akkor értsd meg, hogy szükségük van egy csendes helyre, hogy beszédbe eredjenek Velem. Te viszont tudd, hogy ez a hely mindenütt van, ha a szívedben keresel Engem.

 

Jöjj, Itt vagyok! Érzel-e Engem? Áldott vagy, ki érzel Engem! Légy áldott az ÉN Megváltó nevemben, ami JÉZUS. Benne van az üdvözülésed. Ámen, Ámen, Ámen.