Krisztus születése …

BD 1958.12.24. Szenteste
7237. – Krisztus születése …

Odafentről szállt alá az Üdvösség … Hány száj mondja ki, és hányszor érintetlen benne a szív abban, hogy az ember még magára nézve se eszmél rá komolyan, vajon mi a jelentése Krisztus Földre való leereszkedésének. Gyermek született, Melynek lelke alája szállt a fény birodalmából, mert önmagát akarta megtestesíteni az Isten ezen gyermekben. Ember volt a Jézus gyermek, Máriából született, a szűz nőből, aki fogadta Őt a szellem erejéből …

Az ember Jézus úgy kezdte pályafutását, mint minden más ember is, születésének kísérő körülményei viszont nem olyanok, mint egy szokásos emberé, hanem utalnak arra, hogy a különleges burok egy különleges fiúcskát hordozott … hogy ennek kellett lennie az Örök Istenség burokjának, Aki csakis egy tiszta, bűnmentes emberben tudott megjelenni, mint amilyen a Jézus gyermek volt. Mert Ennek nagy jelentőségű küldetést kellett teljesítenie, úgyhogy ennek a követelményei is szokatlanok voltak.

Isten Maga akart lakást venni ezen Jézus gyermekben, és ehhez egy olyan formát választott, ami hibátlan volt és egy makulátlan lelket hordozott, amelyben lakást vehetett az Örök Istenség, hogy véghez vigye a Megváltási Művet az egész emberiség számára. Hogy maga az Isten ereszkedett le a Földre, az egy hatalmas nagy irgalmi tett volt, mivel a legmélyebb sötétségben volt a Föld és vele együtt minden lakója a Földnek, uralkodott felettük és leigázta őket a sötétség fejedelme, és ők bűnben és kínban sínylődtek a szabadságtalanság nyomása alatt.

És Isten tudott teremtményei nyomoráról, akik egykor önszántukból távoztak Tőle, és egyre mélyebb sötétségbe gabalyodva, nem találtak már kiutat és egy megmentőért kiáltottak, Aki felszabadítaná őket. Isten meghallotta hívásukat és Fiát küldte le a Földre … egy olyan lényt, aki egyenlően hatalmából és szeretetéből született, Aki megmaradt az Ő fény fényteljességében, amikor fivérei önmaguktól lezuhantak a sötétségbe (lásd, angyalok bukása). Jézus lelke túlcsorduló szeretetében odavolt Istenért, de szerette megbukott fivéreit is és megakarta segíteni őket a hazatérésben az atyai házba, mert tudta, hogy kizárólag Isten jelenlétében volt boldogság és üdvösség, az Ő távolában pedig nyomor, kín és sötétség.

Jézus ismerte mindkét állapotot és a boldogtalanok iránti szeretet arra vette rá Őt, hogy felajánlja saját magát áldozatként, hogy lerója a bűnvétket, ami mérhetetlenül nagy volt és soha sem tudták volna leróni azt maguk a bűnbe esettek. De egy tiszta, vétektelen lélek fel akarta áldozni önmagát ezek bűneiért, hogy letörlessze a bűnt és hogy eleget tegyen Isten igazságosságának. Mivel a lélek szeretet volt … A szeretet Isten volt … Isten vagy a szeretet betöltötte az ember Jézust, úgyhogy véghez akart vinni egy művet legnagyobb szenvedés és kín közepett azon bukott fivérek végett.

Így hát maga az Isten szállt alá a Földre Jézusban és emberi formába költözött, ami minden követelménynek, hogy önmagában hordhassa az Örök Istenséget, anélkül hogy vétkeznie kelljen … A Jézus gyermek teli volt szeretettel, és mindennek, ami belépett az Ő szeretetsugarába, annak szívét kitöltötte szeretet, dicsérő és hálaadó ének, mivel csak olyan emberek jöttek el a kisgyermek jászolához, kiknek szíve tiszta volt és Istenhez hűséges és akik emiatt érezték is azon szeretetet, amit a kisgyermek kisugárzott, és akik forró szeretetben lángoltak ezen Jézus-gyermekért.

Bár mára csak legendának veszik Jézus születésének eseménysorozatát, de akit eltölt Istennek szelleme, kinek szelleme éber, az tudja, hogy minden igazság, ami még tudásként fennmaradt az emberek között Jézus születéséről. Csoda-csodára történt maga e gyermek körül, a természetben, a Mennyben és a Földön, és az összes angyal a mennyekben térdre borult Az előtt, Aki megtestesült a Jézus gyermekben, mint ahogy szent szelídség és csend fogott el embert és állatot is, mihelyt végbement a legnagyobb csoda, Isten emberré válása Jézusban.

És akinek éberré vált a szelleme, annak szíve meggyőződéssel kimondja a szavakat: „Odafentről szállt alá az Üdvösség …“ Mert éppúgy őfelette is felragyog az Üdvözítő Jézus Krisztus szeretetfénye, ő azokhoz tartozik, kik megmentéséért Földre jött az Üdvözítő, hozzá tartozik azon megváltottakhoz, akik számára véghez lett víve a Kegyelmi Mű a kereszten, mivel akarta, hogy ő is meg legyen váltva bűn és halál alól. És ő nem csak szája szerint fog beszélni Krisztus születéséről, szívéből fog követni mindent, ami végbement azon éjjelen, amikor a világ fénye Földre ereszkedett, mivel napvilágot látott a Jézus gyermek. És ráhangol a dicsőítő énekre: „Békét a Földnek és az emberek kedvéért, akik jó szándékúak … “ Ámen

 

Isteni kinyilatkoztatás Bertha Dudde által

„Kezdetben volt a Szó …. Egy dicsőítő ének a Menny és a Föld Teremtőjének ….

Ti mindannyian az Ő teremtményei vagytok, akik egyvalamikor elvesződtek ….

És Ő nem fog nyugodni mindaddig, míg vissza nem nyerte minden egyes bárányát …“