A ti és az Én nézőpontom, mi alapján rátekintünk a teremtésre és az emberre, alapvetően különbözik egymástól.

Ti hibásnak látjátok a teremtésemet, úgy vélitek nem sikerült Nekem olyan jól, és eközben bevonjátok elmélkedésetekbe a saját hibáitokat és elégtelenségeiteket. Ezen szemszögből kiindulva minden tisztelet nélkül rávetemedtek teremtésemre, ami az Én művem, helyesbítitek és megbabráljátok tiszteletlenül, javítani akartok rajta.

 

Ennek ellenére Én tudom, hogy jó. Ehhez viszont elmondom nektek, miért is tudom ezt kijelenteni Magamról. Hiányozna is csak egyetlen egy atom az egész világűrben, melyből sok létezik, akkor már nem is létezhetne, szóval egy 100%-os és ez érvényes az egész teremtésemre. Ti vajon elmondhatjátok-e mindezt műveitekről, azok is ilyen jók összetettségükben?

 

Sok hiányosságot láttok önmagatokban, hibáztok és kijelentitek, mindenben Én vagyok a hibás.

Én viszont látom hibáitokat és mégis úgy vélem, hogy létezik még bennetek a jó mag, amiért megéri Nekem küzdeni értetek, hogy megmentsem és felszínre hozzam. Igen, addig megyek és kimondom: „Ember, csodás egy teremtmény vagy“.

Ti külsőleg tekintetek magatokra, minden nap tükörbe néztek és látjátok a külső bőrötöket és hajatokat. És ha nem tiszta a bőr, nincsen rendesen megfésülve a haj, máris rossz a kedvetek. Csak miután rendben van a külsőtök, azután vagytok elégedettek önmagatokkal. Mindez csak felszínes, mindez csak kirakat.

 

Én viszont a bensőtökre tekintek, lelketekre és szellemetekre és látom, megvan még bennetek az egészséges mag, melyért minden nap megküzdök az ellenfelemmel. Nézzétek, itt a Földön az egyszerű emberekhez mentem oda, a betegekhez és a gyengékhez, a leprásokhoz, a rabokhoz és a hontalanokhoz. Meggyógyítottam és megvigasztaltam őket. Ebből következtethetitek, hogy Számomra nem érték a külső. Jómagam egyszerűen és feltűnés mentesen ruházkodtam, ami megfelelt a lényemnek.

 

Mindenek előtt egyénnek tekintek mindenkit, nagyon jól sikerültnek, ami egyedi az egész örökkévalóságban. Soha sem lesz még egy ilyen kétszer.

 

Persze, hogy látom hibáitokat is, melyekből van elég. De nem járok kinyújtott mutatóujjal vagy akár beszorított ököllel, hogy megbüntesselek benneteket, hanem sokkal inkább tárt kezekkel, hogy felfoghassalak titeket. Nem vagyok büntető Isten, hanem a ti ügyvédetek vagyok. Büntetni megbüntetitek ti magatokat. Aki megbánja vétkét, azt megvédem a végsőkig, vagy meg kell engednem a büntetését, ha nem várható tőle megbánás, tehát nem hajlandó megjavulni, hanem inkább másokat kíván helyesbíteni. Ez aztán az utolsó út számára a felismerésre, miközben nem adom fel őt.

 

Ekképp mindenkivel személyesen találkozok. Gondolkodjatok el róla, mit is jelent ez, e sok milliárdnyi embert személyesen kezelni, megsegíteni vagy megvigasztalni. És mindenkinek egyéni kívánsága, szokása és hagyománya van, melyekkel és melyekben ő él.

 

Mindenkit megajándékoztam boldogsággal, szabadsággal és szabad akarattal és azt kívánom, ne engedjétek elvenni tőletek őket egy olyan társadalomtól, ami szinkronba kapcsol és kisajátít titeket fogyasztásával, ami kizárólag „az enyém, az enyém“ kategóriában gondolkodik.

Ezért azt mondom: Ember, szabadulj meg tőle és maradj önmagad. Ne engedd elcsábítani magad. Hisz ez a harc, melyben állsz, a harc, szabaddá tenni magad az anyagi világ csábításaitól.

 

Foglya vagy, igen, rabszolgája a saját szenvedélyednek, a kapzsiság és irigység rabszolgája. Én viszont azt akarom, szabadulj meg tőlük, ne engedd, hogy tönkretegyenek. Ha megszabadultál tőlük, akkor boldogság kel benned, akkor tudsz majd újra nevetni. Akkor újra egészen közel lehetek hozzád, mert akkor már megváltozott a nézőpontod. Akkor megtalálsz Engem a környezetedben és a lényegre irányítod a szemedet, ami az Én teremtésem. Megtalálsz a kis dolgokban és felismered, hogy fellelhető vagyok teremtésemben, ő az Én kifejezésem. Ezután örülni fogsz a kisebb dolgoknak is és hálás leszel Nekem.

 

Ez viszont azt jelenti, nem Én foglak megváltoztatni téged, hanem neked kell ezt megtenned. Szabad akarattal rendelkezel és ezzel te magad döntesz sorsodról. Én csak a keretfeltételeket teremthetem meg neked, azaz mindent a rendelkezésedre állítok, amire csak szükséged van, a te részedről viszont hozzá kell nyúlnod és igazgatnod kell. Vehetsz belőle túl keveset, vagy akár lophatsz belőle másoktól. A te döntésed.

 

Ez azt jelenti, meg kell békélned az életeddel. Rendet kell teremtened önmagadban. Te vagy a saját bőrödben. Másik élet nem lesz számodra. Szóval tégy magadért!

 

Tudom, nem minden napsütés az életben amivel szembesülsz, az élet árnyékoldalát is meg kell ismerned és el kell fogadnod. Ezeken az ellentettségeken érlelődsz. Az élet nem az élvezésre van, bár arra is, de elsősorban az érlelődésre. Egy csodálatos gyümölcsé kell kiérned. Ez az oka, amiért valójában itt vagy a Földön. Nehezek itt a keretfeltételek, de a gyümölcs, amit kiérlelnek, kitűnő lesz. Csak el kell fogadnod és meg kell valósítanod önmagadban. Az édes gyümölcsöt csak azután érzed meg, miután érett lett.

 

Már mondtam, tudok a hibáidról és gyengéidről. És mégis kiállok melletted, mert szeretlek.

Nézd, úgy van, hogy nem akarsz rossz lenni, senki nem akar rossz lenni, de ezek a te hajlamaid, melyek távol tartanak téged a jóságosságtól. Már hányszor fogadtál meg valami jót és nem jártál sikerrel. Valami távolt tartott tőle. Tudnod kell, két hang van a mellkasodban. Ezen kettő egyike mellett döntened kell és ez az ellentmondás.

 

Ehhez viszont annyit mondok neked: Tudsz hibáidról és gyengéidről. Valld be őket és ne próbáld őket palástolni. Próbálj meg velük együtt élni és bánni velük. Ismerd el, vannak jó napjaid és rossz napjaid is. Ne átkozd el a rossz napot, hanem köszönd meg Nekem, ha jó volt a napod. Ez erőt ad neked és a rossz napok elveszítik felsőbbrendűségüket.

 

Nyugalommal és lazasággal viszonyulj az emberekhez. Hisz tudod, legtöbben hajtottak és nincsen idejük másokra. Légy legalább te a nyugalom szigete számukra. Ne engedd, hogy eltérítsék a figyelmedet.

 

Ne élj mindig a külsőben. Ne mindig csak a kirakatra nézz. Ez változékonnyá tesz téged, ma így és holnap úgy. Amint csak tudod, vonulj vissza bensődbe és térj nyugalomra. Tekintsd magadra egyszer szíved nyugalmából kiindulva. Tele van-e a szíved sötétséggel, vagy netán tébolyog, vagy gyűlölettel teli? Szabadulj meg a gyűlölet gondolataitól. A gyűlölet csak nehézségekbe hoz téged, félelmet és betegséget kelt. Ezért bocsáss meg, ahol szükséges! Bocsáss meg mindig!

 

Szívednek szüksége van rá, hogy foglalkozz vele. Fedezd fel benne a jó és a barátságos oldalait. Engedd be a jó gondolatokat. Engedd be szívedbe az örömöt. Ez feltankol. Előtérbe jönnek a jó dolgok. Ez erősíti a lelkedet, ami új erőt ad a testednek. Újra tudsz nevetni és mosolyogva jönnek veled szemben az emberek. Ez közelséget hoz! Odamész az emberekhez, megöleled őket és „barátaidnak“ szólítod őket, hát nem csodálatos? Ez nem lehet lehetetlen, ugye?

 

Ezen van fejtegetéseim hangsúlya. Az ember álljon a középpontban és legyen látható erényeivel. Igen, legyenek jó gondolataid embertársaidról, ezek az emberek barátjává tesznek téged, ami Én is vagyok. Egyik nap aztán mindenki jó barát lesz.

 

Megérted-e most, miért mondom „Ember, egy csodálatos teremtés vagy“, mert Én a jót akarom benned látni. Ámen

 

2022.01.28.