Az élet szüntelen mozgás, állandó fejlődés. Ez az irányvonal az emberben is adott, annak ellenére adott, hogy az anyagi világ körülöttünk szinte teljes egészében elvonja figyelmünket a lényegről. A dolgok lényege és értelme nem fogható fel a szellemi szempont semmibe vételével, hisz mindaddig csak a felszínen evezünk, legfeljebb egyszer balra, egyszer jobbra visz minket az korszellem sodrása. Fönt lenni kényelmesnek tűnik, szinte még evezni sem kell, elvagyunk. Gőzlevezetésképp néha belecsapunk a vízbe, talán bele is köpünk, de mindezzel változtattunk valamin? A belső elégedetlenség tartósan csillapodott? A belső üresség kitöltődött? Néha le sem tudjuk írni, mi ez a belső üresség, és hogy mi ennek az okozója. Mert ha van és létezik, van oka és okozója is. Ami a következő lépéssel kezdődik, azt nevezzük belső munkának. Az okok feltárása átlép a felszín tükröződésén, mélyebbre tekint, nyomozó munkával felkutatja a gyökeret. Gyomtalanítunk, tisztulunk, levetkőzzük lelki árnyékainkat, azaz fejlődünk.

Egy idő után megéri lepihenni és visszatekinteni, azaz önvizsgálatot tartani. Erre alkalmas idő az év vége. Honlapunk olvasóinak az alábbi sorokkal kívánunk erőt, erőt az Úrtól és egészséget, egész-ség-et az Úrban.

Áldás!

És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül. (János 16,2)
A gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik. (Máté 24,12)

 

Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: és meggyőztem a világot. (János 16,33)

 

És a mikor ezt hallja vala Jézus, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szükségök orvosra, hanem a betegeknek, nem azért jöttem, hogy igazakat, hanem hogy  bűnösöket hívjak megtérésre. (Márk 2,17)

 

Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse ésmegtartsa, a mi elveszett. (Lukács 19,10)

Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, a miképen én szerettelek titeket.
Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.
Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, a miket én parancsolok néktek. Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, a mit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek. Ezeket parancsolom néktek, hogy egymást szeressétek. (János 15,12-17)

Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának. Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek; A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek. (János 3,19-21)

Mert mindenki, a ki magát felmagasztalja, megaláztatik; és a ki magát megalázza, felmagasztaltatik. (Lukács 14,11)

 

Azért ne féljetek tőlök. Mert nincs oly rejtett dolog, a mi napfényre ne jőne; és oly titok, a mi ki ne tudódnék. (Máté 10,26)

 

Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak és hisznek. (János 20,29)

 

És mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint a pogányok, a kik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg. (Máté 6,7)

 

Akkor monda néki Jézus: Tedd helyére szablyádat; mert a kik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniök. (Máté 26,52)

 

 

Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek,és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogylegyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak. (Máté 5,44-45)

 

Az Isten lélek (szerk.: szellem): és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben (szerk.:  szellemben) és igazságban imádják. (János 4,24)

 

Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam. (János 14,6)

 

Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál. (János 10,9)

 

Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, az első és utolsó. (Jelenések könyve 22,13))

 

Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága. (János 8,12)

 

Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. (János 10,11)

 

És az Élő; pedig halott valék, és ímé élekörökkön örökké Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai. (Jelenések könyve 1,18)

Mondja vala pedig mindeneknek: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem. Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, az megtartja azt. Mert mit használ az embernek, ha mind e világot megnyeri is, ő magát pedig elveszti vagy magában kárt vall? Mert valaki szégyel engem és az én beszédemet, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő dicsőségével, és az Atyáéval és a szent angyalokéval. (Lukács 9,23-26)

Ekkor monda Jézus az ő tanítványainak: Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem. (Máté 16,24)

 

A miképen pedig a Noé napjaibanvala, akképen lesz az ember Fiának eljövetele is. (Máté 24,37)

 

És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. (Máté 24,30)

Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe. És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. (Máté 25,31-32)

Atyám, a kiket nékem adtál, akarom, hogy a hol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, a melyet nékem adtál: mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt. Igazságos Atyám! És e világ nem ismert téged, de én ismertelek téged; és ezek megismerik, hogy te küldtél engem; És megismertettem ő velök a te nevedet, és megismertetem; hogy az a szeretet legyen ő bennök, a mellyel engem szerettél, és én is ő bennök legyek. (János 17,24-26)

És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen! (Máté 28,18-20)

Ezt mondja, a ki ezekről bizonyságot tesz: Bizony hamar eljövök. Ámen, bizony jövel Uram Jézus! (Jelenések könyve 22,20)