Belátás, 2020. május 9-én
Ismét egy összejövetelen vagyok, egy óriási nagy teremben, ami nekem inkább úgy tűnik, mintha ez lenne az egész világegyetem. Mintha olyasmi lenne, mint egy tervezési fórum. A fénylények seregei fel vannak osztva külön csoportokba és ezek között van olyan lény is, aminek a fénye erősebben lüktet, mint a többié. Együttvéve mind egy nagy egységet alkotnak hangból, színekből, fényből, ezüstből és aranyból.
A hármasság, Isten az Atya, a Fiú és a Szent Szellem képezik a középpontot, legmagasabb erőben és energiában, a fény leírhatatlan hevességében, egy olyas féle óriási erőképességben, mint egy energetikus védőbástya. Gondolatátvitellel három műveletre lesz felosztva a nagy terv, az Első, a Második és a Harmadik Műveletre. Ezt követően köztes lépésekre osztják fel a szakaszokat és a szellemlények kezdik kiválasztani szerepüket ezen színműben.
A látomást, amit bensőmben fogadok, e ponton megszakítja egy üzenet:
«Tudjátok, közületek sokan, kik ezt olvassátok, jelen voltak ezen nagy tervezési üléseken, ez azonban árnyékba bújt, amit csakis ti magatok tudtok átvilágítani. Ismeritek még a Názáreti Jézus körüli történést, de volt az Első Idő is, az Ótestamentumé. Többetek jelen volt a szereposztáson az Atya tróntermében, ami minden résztvevővel lezajlott.»
Mint egy színműben, itt is bemutatnak minden egyes szerepet, kezdve az úgynevezett főszerepekkel. Mily erő, mely jellem, mely tulajdonságok szükségesek a szerepekhez? Tanácskoznak, mérlegelnek és magas felelősség közepett választanak. Mindegyik szerep hétszer kerül kiosztásra és ugyanazzal a tervvel lesz meghatározva. «Mint egy tartalék játékos.», Gondolom. A főszerepek körül egy első hadtáp képződik, az első csatasor, ami előkészít, időtanuk, akik előkészítésben segédkeznek és aztán a hátvéd, ki az utómunkát végzi. Minden lény maga választotta a szerepét és teljes egészében felveszi magában a szerepet. «Mint egy véset», gondolom és e gondolatot megerősítik a bensőmben: «Igen, minden egyén szerepe olyan, mint egy mély véset, mint egy második bőr.», hallom magamban.
A szerepek nagyon fontosak. Vannak a királyok, a hercegek és a koldusok, királynők, hercegnők és szolgálólányok, tábornokok, katonatisztek és katonák, bírók, tanácsadók és végrehajtók, urak és szolgák, úrnők és cselédlányok. Vannak párok is, a férfi szerepe, a nők szerepe, az apáéké, az anyáéké és a gyermekeké, húgoké és nővéreké, öcsöké és bátyáké. Ebben a szereposztásban nincsenek jobbak vagy rosszabbak, nincsen fent és lent, mind ugyanazon a szinten és egyenértéken vannak. Senki se több, se kevesebb, nincsen különbség, ez a teljes egyenlőség a felelősség teljesítésében. E szerepeket beteljesülésbe kell vezetni, mi azt jelenti, az „elvégeztetett“-be. Eközben minden szerepnek megvan a saját feladata: A felsőbbségekből legyenek felelősségtudatos, igazságos, Isten által vezetett vezetők teli gondoskodással. Az alattvalókból legyenek gerinces, Isten által vezetett segédek és szolgálók, igen irgalmas szamaritánusok. Mindegyikük tiszta, igen tiszták a szándékaikban és lényükben, önzetlenek a feladatukban, az Atyjuk szolgálatában.
Üzenet a világnak 2020. július 29-én