Üzenet a világnak 2022. március 9-én

 

 

Mit tegyek Én, Krisztus, ha nem értetek meg Engem, ha nem ismeritek már a hangomat? Mit tehetek, ha már nem veszitek magatoknak a fáradságot és nem mélyültök el a Szellem Korban adott összefüggésekben, magyarázataimban és részletezéseimben, ha nem tudatosítjátok magatokban, ki szól hozzátok ezen szavak által? Valóban, valóban, ez egy igazán nehéz szolgálat a két nővéretek számára, akik ellen most újból felállhat az ellenfél és az árnyékvilág.

 

Segítsetek, segítsetek, segítsetek!

 

És mindazoknak, akik még mindig új források után keresgélnek, akiknek még igazolásra van szükségük és ezzel elpocsékolják az energiájukat, mindazoknak felteszem a kérdést: Miért elégedtek meg szolgálókkal, ha elmehettek a mesterhez is? Emberetek tudást akar és teremtettem erre egy fórumot a két eszközöm által, ahol mértéken felül adatik nektek tudás, belátás, úgymint rátekintés. Vizsgáljátok, merüljetek el benne és kérjétek eközben a vezetésemet, és ha meg akartok bízni Bennem Szavam által, úgy hát legyetek tett-keresztények! Akkor igazságotokká válnak a Szavaim! A ti igazságotok a ti biztonságokká! A ti biztonságotok az Én biztonságommá és az Én biztonságom a ti békétekké!

 

Ne a korlátolt világotokban kutassatok a belső szabadság után! Ne az ellenségeskedés rendszereiben keressétek a belső békét! És ne higgyétek, hogy támadással vagy védekezéssel jobb világot tudtok teremteni mindenki számára.

 

Valóban, valóban, azt mondom nektek: Nem találtok rá, nem fog bejönni. A Föld egy iskoláztatási bolygó, egy anyához hasonló, aki megadott nektek mindent, de ti olyanok lettetek mohóságotokban, mint az állatok, akik sohasem laknak jól, kizsákmányoltátok őt, kifosztottátok és kibeleztétek őt. A hatalmon lévők felosztották maguk között a kincseit és nagyvonalúan maguknak ítélték a javát. Most ott ülnek a töltőállomások mögött és ők határozzák meg az árakat, azokat kéretik pénztárhoz, akiket függőségbe hoztak fejlődésük által. Felosztottátok magatok között a Földet, országokra, államokra és legapróbb területekre. És most minden eszközzel védeni akarjátok az igényeiteket?

Bővebben…

Válasz 2022. február 16-án

Némelyikőtök kérdezi: «Ki az, aki fogadta ezeket a közléseket? Ki az, aki átadja ezt a szót?»

 

Azt kérdezem tőletek: Miért olyan fontos ez számotokra?

 

«Nem akarunk újra tévedni. Nem akarjuk, hogy újra megtévesszenek minket.», Válaszoljátok.

 

Értem. Azt kérdezem tőletek: Ki tévesszen meg titeket, tán az, aki önmagát és benneteket is az Atyához vezetne? Ha kezetekben tartjátok a gyeplőt, ezzel akkor még inkább képesek lesztek kezetekben tartani. Vagy netán nyomás alatt érzitek magatokat, rá lesztek erőszakolva valamire?

 

Nézzétek és értsétek meg, ha megtévesztettek titeket, tegyétek fel a kérdést, miért! Mi volt az indíttatásotok és hol adtátok át az irányítást? Hol az a pont? Mi volt és mi itt a kiváltó ok, ami nem engedett tisztán látni titeket?

 

Mindenki maga viseli a következményeket azért, amit tesz; és azért is, amit nem tesz meg. Aki önfelelősségben, szabad akaratban áll, az előbb-utóbb át is veszi, át kell vennie ezeket. Ezen az úton az önfelelősség felé vezetni kell őt azokon a pontokon át, ahol észreveszi, hogy megtévesztették, mert átadta másnak az önfelelősségét. Nézzétek és értsétek meg, megtévesztettnek lenni hozzá tartozik az önfelelősséghez vezető úthoz, mert az ember megtanul megkülönböztetni.

Bővebben…

Belátás, 2022. február 27-én

 

 

Előjött egy álom, amit már hét évvel ezelőtt kaptam. Megváltozott, további betekintést adott a hátterekbe és a szűkösségekbe, mindabba, ami felkarolja a jelenlegi helyzetet.

 

Egy faluban találtam magam, ahol az emberek ettek, ünnepeltek és táncoltak. Mindenki jelen volt és mindenki részt vett. Egyesek hangosan és határozottan, mások kis hangon és alkalmazkodva. Határozatlansággal követtem a színes nyüzsgést. Aztán felkért egy táncra egy olyan személyiség, aki nem szokta meg, hogy kikosarazzák. «Nem, nem fogok táncolni, valami nem stimmel.», nem akartam részt venni benne. Mindent szépen előkészítettek, ünnepélyesen feldíszítették a falut, zászlók lengtek a szélben, a vendégek pedig ünnepélyes és előkelő ruhákban voltak öltözve. De nekem nem tetszett és elfordultam tőle. Nem illettem oda, nem az a hely volt, ahol maradni akartam. Megfordultam, ott hagytam őket és útra keltem. Ez az út elvezetett engem a közösségtől, a falutól. Utam egy völgyben lévő emelkedőre vezetett. De minden megtett lépésemmel megnyílt lábam alatt a föld, fekete lyukká vált alatta, melyekben tüzet, vihart és özönvizet láttam. Akármerre is fordultam, megnyílt a föld. «Mi van a faluval, az emberekkel?», Gondoltam aggódva, «segítenem kell rajtuk.» De nem volt többé visszaút, a távolból láttam a falut, mint egy szigeten. Hallottam a kacagást, hallottam a muzsikájukat és ünneplésüket, el voltak foglalva magukkal, nem vették észre mi történt körülöttük, mily veszély fenyegette őket. De már nem volt lehető a visszaút.

 

Nyomasztottan és nehéz szívvel újra csak az utam felé fordultam, és ismét szörnyűséges képeket láttam, emberek estek bele a fekete lyukakba. Most anyákat is láttam, akik éppen még békésen sétáltak, tolták a babakocsit és együtt nevetgéltek. Láttam, ahogyan ők is a fekete lyukakba estek a babakocsikkal együtt. Olyan gyorsan történt mindez, hogy nem volt menekülés számukra. Hogyan menjek így tovább, nem láttam az utat, csak a földet, ami mindenütt megnyílt. «Segíts Krisztus,», kértem legnagyobb bajomban. «Hunyd le a szemedet.», hallottam meg a hangját, ami nyugodt volt, határozott és világos. Így hát becsuktam szememet. Azután azt mondta Krisztus: «És most menj.» Az elején még tétován, aztán határozottan és erőteljesen tettem meg minden további lépést és egy idő után megérkeztem a völgy aljába.

Bővebben…

Üzenet a világnak 2022. február 27-én

 

 

Ki tartja kezében a világot? Kinek szolgál az emberiség? És miről van szó? Háborúról és békéről? Hol állnak a keresztények, hol áll a kereszténység? Most a jóhiszeműek azok, akiknek fel kell ismerniük, kik fel tudják és akiknek fel szabad ismerniük, hogy őket is táncra kérik, hogy nem láthatják és nem is akarják látni jóhiszeműségükben miről is szól a játék és ki tartja kezében a fonalakat. Azok, akik azt hiszik és úgy vélik, hogy nem létezik a gonosz és az Én ellenfelem, vissza fognak zuhanni az igazság talajára és felébrednek majd azon ténylegességben, melyben megteremtették maguknak a tökéletes világukat és szigetüket. Képzeletük darabokra törik egyetlen éj alatt és hamar el fog múlni a szép új világuk. Itt az idő, mindannyiótok hivatott őszinte szívvel beismerni: «Jóhiszeműek voltunk, nem ismertük fel a báránybőrbe bújt farkast. Fel akarjuk építeni a szép új világunkat, a jóba vetett szilárd hittel.» Ez viszont csak akkor lehetséges, ha felismerésre kerül az, aki mindent megtesz az Enyéim szétválasztására. Aki felismeri ezen ő üzelmeit, aki felismeri a számítását, eljárási módját, nem ugrik be az ő megtévesztési műveleteinek, az el fogja taposni a hidra fejét. És erről van itt szó, ez az értelem az értelmetlenségben, melyben azt hiszitek, minden hiába. Sokkal inkább a saját emberiességetek – anyagiasságotok – sivatagjában álltok! Az utolsó lépések, melyek által még egyszer megmutatkozik előttetek az ellenteremtés hatalma, melyek által ti is felismerhetitek, szabad és kell is, hogy felismerjétek: «Ne vezess csábításba.» És ha azt hiszitek, ezzel kijavítottátok a Fiam imáját, akkor nem értettétek meg.

 

Azok, akik megmásszák a hit hegyét, őket megvizsgáztatják csábításban. Ők megtanulják megérteni az önakarat és az Isten akarata közti megkülönböztetés adottságát. Senki sem fog tudni kibújni az igazságosságom alól. Egyeseknek ez a ok és okozat törvénye, másoknak a vetés és aratás következményessége. Egy különbség annak, aki ezt látja és képes rá meglátni. Sok mindent, amit elmondtak nektek, sok mindent, amit kinyilatkoztatnak nektek, nem vagytok képesek felvenni magatokban, de most eljött az idő, melyben egy új meglátás adatik nektek, melyben nőni fogtok a megkülönböztetés adottságában.

 

A szavak szavak és azok is maradnak, élővé válnak, ha tettbe ültetitek és élitek őket a mindennapokban, a hétköznapok helyzeteiben. Azok, akik keresnek Engem, jussanak is el a forráshoz. Bízzatok benne, hogy képes vagyok mindegyikőtöket vezetni. És ha kérdezitek: «Uram, mit tehetünk Érted?». Azt válaszolom nektek rá: Álljatok ki Fiam mellett, álljatok ki a tiszta forrás mellett, melyből merítve szomjatokat csillapítjátok. Adjatok tanúvallomást arról, amit hisztek, és arról, ami már oly sokat adott nektek. Ez a tanúvallomás aztán megmozgat benneteket és mindent körülöttetek. És felhívom a keresztényeket és a kereszténységet: Ébredjetek félálmotokból, képzeletvilágotokból! És ismerjétek fel, ahogyan táncra szólítanak benneteket, ahogyan meg akarjátok tartani magatoknak a szigeteiteket és nem veszitek észre a veszélyt, ami közepett álltok mindannyian. «Még egy kicsit élni, még egy kicsit örülni.», ezt kívánja az ember! De itt nem erről van szó, sohasem erről volt szó! Most elválasztódik a tükröződés, a képzelet és a megtévesztés és ezáltal semmi sem marad úgy, ahogy volt.

Bővebben…

Szellemi Iskola, 2022. február 22-én

 

 

És ezzel Én, Krisztus, a következő kérdést teszem fel nektek: Megértettétek-e a pandémiát, használtátok-e?

 

Kérdem tőletek: Megoldottátok-e a benne lévő, benne rejlő feladatot? Megértettétek-e a leckét? És amiért a hála eszközét kezetekbe adtam, jogosak ezen kérdéseitek: Hálásak a pandémiáért, hálásak az oltáskötelezettségért és a korlátozásokért, melyeket rátok kényszerítettek?

 

Így hát Én, Krisztus, felszólítalak benneteket: Járjátok tovább az utat, ami a viselkedésetekhez vezet és térjetek mélyebben a bensőtökbe!

 

Ó lássátok és ismerjétek fel magatokat, ti akik félelemben és rettegésben az oltásba menekültök: Mitől rettegtek?

 

Ó lássátok és ismerjétek fel magatokat, ti akik félelemben és rettegésben az oltásba menekültök: Mitől rettegtek?

 

Hol van a közös feladat, amit együttesen megoldhatnátok a pandémia alatt, igen, amit szabad, sőt, meg kell oldanotok?

 

Az ellenteremtésben éltek, az árnyékvilágban, a bűnben, a megtévesztés országában. Rendszerei függőségre kényszerítenek titeket életetek minden területén. Nem vagytok szabadok, nem vagytok önrendelkezőek, rabszolgái vagytok a saját elképzeléseiteknek és véleményeiteknek. Mindaddig, míg ezeket nem látjátok, nem értitek és fel nem fogjátok, addig rabjai maradtok önmagatoknak és rendszereiteknek. És ha azt gondoljátok: «Hamarosan vége mindennek.», Úgy Én, Krisztus azt mondom: Nincsen vége! Teljes gőzerővel halad előre az apokalipszis és már a kapu előtt állnak a következő kihívások. Ezek érinteni fognak minden területet és minden rendszert, melyek meghatározzák az életeteket. Ha most nem küzdötök meg a feladatokkal, melyeket az élet adatik nektek, az esetben egyre csak nehezebb lesz. Aki viszont szembe néz félelmeivel és rettegésével, az harcba száll a hidrával, ami titeket kihasznál és elcsábít és bent tart benneteket az ördögi körforgásban, ami felőröl és engedelmeskedővé akar tenni benneteket. Ezen harc, amibe vezetnek titeket, ez bennetek zajlik. Nem az utcákon, nem a sajtóban és nem is a beszélgető körasztaloknál és konferenciákon zajlik; ez csak játéka az óriásoknak, a rendszerek kardcsörtetése, melyek most ki lesznek játszva egymás ellen és válásba és hasadásba lesznek vezetve.

Bővebben…

Naptárlap, 2022. február 11-én

 

Amint az embered (1) látni tanulja, hogy nem minden arany, ami csillog, hogy sok dolog csak megtévesztésből van, ami nem felel meg a valóságnak és nincs az igazság útján, ha megkérdi az embered: «Hát itt minden csak hazugság és csalás? Van itt még valaki, aki őszinte? Kiben lehet még megbízni egyáltalán? », Azon esetben kezdj el te magad úgy élni, hogy bizalomteljes legyél. Csakis ezáltal fog létrejönni változás, csakis ezáltal fog átváltozni az életed azon arannyá, ami nem csak csillog, hanem magában is hordozza az arany értékét. A világ az árnyékenergia harcmezeje, ez a rendszerek rendszere, ez az ő uralkodási területe. De most szemben áll a fényem a sötétséggel, igen, hatalmas győzedelmi sikerjáratot vezetek! Nyisd fel szemedet, ó ember, nyisd fel füledet és felismered: Mindenütt kezd áthatolni a fény a sötétség világán. Ezzel meg is kezdődött a felfedés és a felvilágosítás ideje, ahol a hazugság elveszíti fedezését, ahol a farkasról lerántják a báránybőrt. Senki sem zárkózhat el ezen folyamat elöl, senki sem dughatja fejét a homokba, senki sem mondhatja már: «Semmit sem tudtam erről!»

 

Szégyenoszloppá vált a világotok, aranyborjukat és több istent teremtettetek magatoknak, de valóban, valóban, mostanra vége a táncnak! Legyőzött a megtévesztés és a gonosz és Általam felfeddetik és bizonyossá válik. A ti szép új világotok, amit felépítettetek, nem tudja tovább tartani magát, mert homokra épült! De Én azt mondom nektek, valóban, valóban: Én vagyok a szikla. Aki Én reám épít, az okos ember. Hol vagytok hát, ti okos emberek? Hol vannak a műveitek? Nem fognak helyt állni, szét fognak esni és összeomlanak, mint ahogy összeomlott a templom Jeruzsálemben is egyen nemzedék után. Így mondtam meg előre, így is történt. Nem fogadott el Engem az Isten Népe, elvesztette saját templomát a harcban, és ezzel lezárult egy fejezet az akkori nép történetében. Megmondtam, újra felépítem majd három nap alatt és megtettem. Legyőztem a bűnt, megbocsájtottam üldözőimnek és legyőztem a halált megváltásommal!

Bővebben…

Naptárlap, 2022. február 10-én

 

Én, Krisztus, kezetekbe adok egy olyan eszközt, mellyel megteremthetitek magatoknak a saját védelmeteket, saját váratokat, mellyel legyőzhetetlenek vagytok és lesztek, mellyel beléptek az Én fényembe és az árnyékvilág ezután már nem lát meg benneteket. Senki sincs kiszolgálva a hatalmaknak, senki sem áldozat, ha csak nem teszi azzá magát!

 

Vegyétek át ezen eszközt a kezemből – ami sem túl nagy, sem túl kicsi. Pont így jó; hála a neve. Vegyétek eszközként a hálát mindenben, ami csak történik, hogy dolgozzatok magatokon, hogy felkészítsétek magatokban a talajt. Amiből aztán kikel a vetőmagom és növekedhet. Váljatok hálássá és legyetek hálások. Mértéktelenül hálások mindenért, ami van, mindenért, ami megtörténik. És ha hálások lesztek, azzal megteremtitek a béke, a jó szándék és a nyugalom légkörét.

 

Ezen talaj az, amin megtanulhattok megérteni, hogy mindenben benne van az Atya szelleme, azonban nincs minden mellett, nincs az emberek műveiben, akik oly szívesen dicsekednek ezen műveikkel, kik ezzel elvesztik értékét Isten előtt. Nem az ember teremti meg a jót; az Istenből való jó megteremthető az ember által.

 

A bukás mindent megfordított. Vegyél elő egy tükröt, állítsd fel magad előtt és tedd fel magadnak a kérdést: Most mi a valóság? Légy tudatában, mi a tükrözés és mit vajon jelent? Nem valóság és mégis valósággá emelték. Most azonban lesiklik arra a szintre, ahová tartozik. Ha azt mondták nektek, kényelmetlenné válik az idő, akkor megismétlem: Nagyon is kényelmetlen lesz a Földön. Nőni fog a boldogság hálájuk jutalmaként mindazokban, akik most komolyan veszik feladatukat, melyek adatottak. Jelentsék csak ki jelentéktelennek az apokalipszis különböző fázisait az okos vezetőitek, ítéljék csak meg valótlanként világotok bölcsei, ettől függetlenül ugyanaz a forgatókönyv fog lefutni továbbra is. Meglehet némelyek számára ez összezavaró, mások meg olvashatják belőle, mely időszakban állnak és tartanak a fejlemények és ezzel az emberiség.

Bővebben…

Üzenet a világnak 2022. január 20-án

 

 

Volt két nővér. Az egyikük együgyű volt és tapasztalatlan, a másik irigy és rosszakaró, mivel az együgyű mindent könnyen vett és nem csinált gondot semmiből, elégedett volt önmagával.

 

Mi fog történni, ha bekerülnek az földi iskolába?

 

Az együgyű ráveti magát a világra szeretetet keresve és odaajándékozza magát a világnak, néhol boldog és szárnyaló lesz, aztán újra és újra csalódott és teli önsajnálattal, egyre inkább egyedül fogja magát érezni és teljes körűen önmagával fog foglalatoskodni, azzal, hogy szeretetet adjon és kapjon.

 

Az irigy feltesz mindent arra, hogy szebb vagy jobb legyen másoknál. Mindent megtesz azért szorgosan és a lehető legkedvezőbb fénybe kerüljön, hogy túltegyen másokon, leutánozza az együgyűt és ravasz köntösévé teszi majd az ő kecses könnyedségét és egyszerűségét, csellel kijátssza ellenfeleit és azon lesz, hogy felmérje azokat, akik ellene vannak. Megpróbálja elnyerni minél többek támogatását, mivel abban a feltevésben van, hogy aki nem vele van, az ellene van. Észrevétlenül hamarosan mindenki az ő véleménye szerint fog cselekedni. Megpróbál majd mindent és mindenkit a saját ellenőrzése alá vonni azon feltevésben, hogy jobban tud mindent másnál. Akinek megvan minden, aki mindent irányít, ő a kedvelt és a szeretett.

 

Megfogja próbálni magához kötni és függővé tenni az együgyűt, tűrni fogja, ha engedelmeskedik neki. Az együgyű, aki csalódottá vált a földi iskolában, mindent megad majd azért, hogy ne legyen többé egyedül és hálásan elfogadja majd a másik ajánlatát, hogy szeretve érezze magát általa és gondját viselve.

Bővebben…

Üzenet a világnak 2022. január 19-én

 

 

Volt két fivér. Az egyikük, ő egy semmirekellő volt, aki magához vett mindent amit csak akart, másokat meg becsapott. A másikuk, ő volt a türelmes, a jóságos, a csendes, a buta, aki hagyta magát becsapni.

 

Mit gondoltok, mit történne, ha mindegyiküket a földi iskolába küldenék?

 

Az egyik, a semmirevaló, ő elkezdene felosztani, uralkodni, hódítani, birtokolni, hatalmon lenni, becsapni, elvenni amit csak akar és még többet, birtokolna és lenne.

 

Sok-sok év telik el így.

 

Mi történne, ha a türelmes megtanulna felállni, kiállni magáért, ha követelné a magáét, ha ős is kivenné a részét? Az uralkodó veszélyben érezné magát és már nem jut elég mindenkinek. Fogy a készlet és növekednek a küzdelmek.

 

És mit jelentene a két fivér számára, kik harcban állnak egymással, ha visszatérnének az eredethez?

Bővebben…

Üzenet a világnak 2022. január 18-án

 

 

Ó ember, haladásodban előre lépkedtél – el az eredetedtől, el önmagadtól. Már nem érzel és nem érzed se magadat, se lényedet, se lelkiismeretedet, mert magad mögött hagytad mind haladásod folyamán, lelkiismeret furdalásodat elavultnak, értelmességedet meg kényszerként fogadtad el. Kényszer, mely elöl szökni akartál és amely elöl menekülni akartál. Nos önmagad elöl szaladtál el és az eredeted elöl, lényed, az egység elöl, amiből vagy.

 

Most megpillantod a véglegességet, amelyben találod önmagadat. Úgy tűnik, mintha megérkeztél volna a végtelen szabadság végére, amiről úgy vélted, keresned kell. Tartósan kárt okoztál az éghajlatban, melyben élsz. A tengerek üressé halászottak, a korall zátonyok elpusztítva, az erdők kivágva, a talaj kiszáradva, a messzeségek kiépítve, a hegyek megmászva, az világűr tele szemetelve, a felebarát becsapva és az állatok árucikké váltak, és számodra tudatossá válik: Magasabbra, gyorsabban, tovább – már nem megy!

 

Rien ne plus – és némelyekben már dereng: Rosszra tettek – és veszítettek.

 

De ember, legyél tudatában annak, mit is veszítettél valójában: Teremtőd isteni gyermekének tudatosságának becsülete és tisztelete az, aminek nem vagy többé tudatában. Elvesztetted becsületességedet, ami felelősségre von téged a Teremtőd előtt, megszabadultál tőle, mint valami nem kedvelt igától.

 

Ó ember, de ki, kérdezd magadtól, ki adta el neked ezt igaként?

Bővebben…