Nekünk magyaroknak különös sors adatott, mindig a kor legnagyobb birodalmába botlunk, lett légyen római, türk, kazár, bizánci, mongol, török, Habsburg, szovjet, európai, vagy amerikai. Ez az öröknek tűnő küzdelem Álmos idejéből mennyire adatolható?

-Álmos első könyveiből kiderült, hogy a Kazár Birodalomnak nem sikerült a magyar törzseket fennhatóságuk alatt tartani, és amikor a magyarok a Vérszerződésben egyesültek, akkor leküzdhetetlen erővé váltak a judaizáló hatalom számára. A küzdelem végkimenetelét a puszta létünk, a keresztény mivoltunk is igazolja: megmaradtunk, miközben minden birodalom széthullott. A továbbiakban a Kárpátokon kívüli magyarság Bizáncot is megadóztatta, a hatodik könyv forrásmegjelöléseiben pontosan idézek erre példát. Egyetlen világhatalom sem fizet sok-sok tonnányi aranyat, ha nincs arra igen nyomós oka. A Bizánci Birodalom számára ez volt az olcsóbb megoldás, élt is vele.  Gondolja el, micsoda katonai erő az, amely a kor legjobban felszerelt hadseregét ilyen csúfos alkura kényszeríti. Hasonló történt később a Vörös Hadsereggel, és ki tudja, most melyik van soron…

A vármegyések a X. Magyar Szigeten is rengeteget dolgoztak, azonban megérte a sok munka. A HVIM - amely szintén idén 10 éves - most is megmutatta, hogy a „Leomlanak a határok” jelmondat nem csak egy üres frázis, hanem maga a valóság. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom ismét megteremtette a Történelmi Magyarország légkörét. Ha egy mondatban jellemezhetnénk az idei szigetet, akkor talán annyit írhatnánk, hogy nehéz és hosszú volt, sok viszontagsággal, azonban mégis nagyot alkottak a hazafiak. Aki a vármegyések közül nem lehetett jelen idén az is végig követhette az eseményeket a Szent Korona Rádión és kicsit részese lehetett annak az élménynek, amit úgy hívunk, hogy Magyar Sziget.

Képzeljünk el egy ismeretlen nyelv- és számművészt, aki az alábbiak szerint alkotja meg egy nyelv szókincsét. Veszi az alapvető dolgokat, fogalmakat. Ezekre rövid, tömör és érzékletes egyszótagú szavakat alkot. Ezen szavakat alapszavaknak, gyököknek nevezi. Mondjuk 1000 ilyet csinál. Majd ezek közül kiválasztja azokat a dolgokat, fogalmakat, amelyeket a leggyakrabban fűzünk, kötünk más szavakhoz, legtöbbször használunk más szavakkal együtt. Tegyük fel, hogy 20 ilyet talál. Ezeket elnevezi képzőknek. A nyelv további − kétszótagú − szavait úgy képzi, hogy az egyszótagú alapszavak mindegyikéhez hozzáfűzi ezen 20 képzőt. Vagyis, minden egyes gyökszóból 20 új szót képez. Ily módon 1000x20, azaz 20.000 szót kap. Már hallani az önkéntelen kérdést, hogy tudna egy ember ennyi szót megjegyezni? A válasz roppant egyszerű: ezen 20.000 szó megtanulásához mindössze 1000 szót és a 20 képzőt, azaz összesen 1020 szót kell megjegyeznünk! Hiszen nyelvművészünk úgy alkotta meg a szavakat, hogy tudjuk, egy adott képző milyen értelmet ad a szóhoz, milyen értelemmódosulást eredményez.Képzeletbeli nyelvművészünk bizonyára nem találná hosszúnak a háromszótagú szavakat, ezért továbbképezné azokat. Ez 400.000 háromszótagú − azaz kétszeresen képzett − szót eredményezne! S, ezek megértéséhez és megjegyzéséhez is csak az 1000 gyök és az 20 képző jelentésének ismeretére volna szükség! Az így létrehozott nyelv fa-szerkezetű és hatványhalmazt alkot. Szavainak száma hatványsor szerint nő.

 A HírTár Szent Korona TV részlegében megtekinthetők a Magyar Hagyomány sorozat  részei. Az időközben elhunyt Zachar József a magyarság hadtörténelméről beszél, pontosabban Szent István halálától Szent László koráig. "A füvesember", Szabó Gyuri bácsi, pedig a bükki gyógynövények világába vezet be minket. Csepin Péter a Harcművészet c. műsorában mindent elárul a lovakról, amit tudni kell és érdemes. A Szent Korona Szabadegyetem Médiaszakos csapatja kamera elé hívta Varga Tibor jogtörténészt, Bakay Kornél történészt és Csernák Árpádot.