BD – 1961.06.03.
7908. – A végidő a magyarázat az irgalom adta ajándékokra …
Egy ki nem érdemelt irgalmi ajándék, ha ti emberek meghallhatjátok a magasból eredő szót, mert rövid idővel a vég előtt szellemi mélypontra ért az emberiség, ami szükségelteti a földi teremtés feloldását, minden szelleminek az átalakulását és újbóli létrehozatalát, ami még kötött állapotban van, és azon szellemit is, ami most emberként jár a Földön és nagy mértékben kudarcot vallott földi életének megpróbáltatásaiban. Az emberek tehát önmaguktól nem igyekeznek kötődni Hozzám, távol tartják magukat Tőlem és megtagadásuk végett nem méltóak arra, hogy megszólítsam őket …
És épp ezért egy szokatlan kegyelmet jelent, hogy mégis lehajolok és megszólítom az embereket, hogy azokhoz is eljuttatom szavamat, akik távol tartják magukat Tőlem. Szóval elfelejtem (mellőzöm) a méltatlanság állapotát, utánuk megyek az embereknek, akik elfordulnak Tőlem, épp mert elérkezett a vég ideje és mert ez a vég egy újbóli száműzetést jelent a formába sok emberlélek számára, amit még el szereznék hárítani felőlük, míg van idő … Hívok és csalogatok, mindenhol felvilágítom szeretetfényem sugarát, megérintem e fénysugárral az emberszíveket, hogy elérjem vele csak azt, hogy észhez térnek és befogadják szívükbe a szavaimat, megmozgatják őket szívükben és aztán aszerint alakítják életüket …