BD – 1941.09.16.
2073. – A belső hang …
Szüksége van az embernek valamire, ami figyelmezteti, mert nagyon sokszor veszélyében van annak, hogy megfeledkezzen önmagáról és az igyekvéséről, és akkor figyelmeztetni vagy inteni kell őt a rossz cselekvés elől vagy a jó cselekvésre. És ez egyúttal kegyelme is az Istennek, egy segédeszköz a magaslatokra, amivel hozzá fordul az Isten szeretetében.
Az Isten nem hagyja magára az embert a maga választott sorsában. Ha fennállna a veszélye, hogy helytelen útra térne, az esetben hangosan felhívja magára a figyelmet benne az intő szó által és mindig ellene fog felszólalni és tanácsolni neki, hogy mit hagyna inkább és szorgalomra intené őt jó cselekedetekre. És most tettre készen kell állnia az akaratnak arra, hogy kövesse a belső hangot. Habár gyakran belső küzdelem lesz az ára ennek, viszont harc nélkül nem lehet elérni szellemi fejlődést.
Különösképpen fontos fülelni erre a hangra a bensőben és előidézi az ember lelkének mielőbbi érett állapotát, mert az Isteni hang az, ami megszólal az emberben, amire most szükséges odafigyelnie, és utána biztos sikert eredményez. De erre a belső hangra kevés figyelmet fordítanak mostanság, túlharasogja a világ hangja, mivel ez hallhatóan eljut az ember fülébe, a belső hang viszont olyan halk, hogy oda kell reá figyelni, hogy minden külsőségnek el kell némulnia, ha hallani kívántatik a hangzása.
De az Isten Szava csakis annak hallatszik, aki hallani akarja. Az Isten hangja soha sem fog hangosan és a világgal egyetértően hallatszani, hanem csakis halkan és a szívben hallatszik, tehát aki hallani akarja, annak vissza kell vonulnia bensőjébe és ügyelnie arra, hogy mit akar neki mondani az Isten. A befelé fülelés az egyetlen, amit megkövetel az embertől az Isten, hogy tájékoztatást adjon neki.
Nagyon sokszor hajlamos az ember inkább a világ hangját figyelembe venni, és ha az Isten nem kívánná újra és újra útra kelni az emberhez, akkor a világ hangja túlharsogna a belső hangján és akkor megkérdőjeleződne a lélek alakítása. Mert mindenképpen hozzá tartozik a lélek kiképzéséhez, hogy az ember érzésbe kerüljön a szellemi erővel, mivel a belső hang ugyanakkor a szellemi erők ráhatása az emberre, és ha ezek, már ha megnyilvánulnak, hallhatást követelnek, más különb hatástalan marad az erejük.