Üzenet a világnak 2020. április 8-án
Jézus, a Krisztus útjának előkészítőjeként újra megemelem szavam, ami eléri az alvilágokat központjukban teli sötét titkaikkal: Hozsanna! Ujjongjatok, mert elesett a vörös sárkány! Rászámoltatott a parázna Babilon hatalmára és gazdagságára!
Ezek mindazok, akik paráználkodtak a hatalommal és gazdagsággal, az Isten nevével és fiának, Krisztus nevében, mindazok, akik külső rítusokba és dogmákba vezették az embereket, lekötötték és hamis ígéretekkel csalogatták őket, miben «javítottak» a Nazarénus, a galliai férfi egyszerű tanításán, miben létrehoztak intézményeket, papokat, püspököket, bíborosokat, sőt Isten földi helybélijét. Azok álszentsége, akik kijelentik, hogy az Isten nevében hirdetik és tanítják az igét, akik saját magukat ünneplik istentiszteletükön, miséjükön, szintúgy bekerülnek vetésük aratásába. Mindazok, akik lekötötték, függővé tették és agyafúrtságukkal átverték a jóhiszeműeket, nekik most fel viselniük kell ezért a felelősséget, de nem csak az emberek előtt, hanem az Isten előtt is. Nem fognak tudni kibújni ez alól, bármennyire is tekeregnek, bármennyire is szeretnének kibújni felelősségük alól. Minden csoportosulás, mely hamis prófétaként zavarodottságba vezette a jóhiszeműeket, mely báránynak adja ki magát, valójában viszont marcangoló farkas, ős sem fognak tudni elbújni. Tudatosulnia kell bennük az álszentségük, azoknak, akik bíborban és pompában állnak arannyal és ezüsttel díszített palotáikban és templomaikban. Térdre kellene borulniuk a szív templomában, az Egy-Mindenség világegyetemi palotájában és tróntermében! Nem vagytok méltóak erre! Elvakultak vagytok, és ha őszinték vagytok, tehetetlenek is. Aléltságban vagytok, melyben térdre kellene ereszkedni az embernek minden alázatban. Hagyjátok el hamis útjaitokat és lépjetek be benső templomotokba! Rámoljátok ki és vessétek ki házatokból azt, aki elcsábít és elcsábított titeket, aki parázna Babilonná tett titeket és szervezeteiteket. Az egek végett legyetek őszinték, őszinték magatokkal szemben! A közjó jegyében cselekedjetek, így a saját jólétetek jegyében cselekedtek. Halljátok és tudjátok: Én, Mihály, beledöftem kardom gyülekezeti helyeitekbe. Nem éri meg értük, már elbuktak.
Most szívesen megnyitnátok templomaitokat, hogy újra vezethessétek azokat, akik most támaszt keresnek és újból a hitet keresik. Azok, akiket áldozatokká, bólogatókká tettetek előadott rítusaitok és imatételeitek által. Hagyjatok fel ezzel! Ismerem műveiteket, ismerem valóságotokat és azt mondom nektek: szabad esésben vannak már. Nos, nézzétek, üresen maradnak templomaitok, az ajtók zárva vannak, de nem azok, és sosem voltak azok, amit színlelnek.
Ó, ti hívők, akik igazhitűek vagytok, hagyjátok el az álszentség helyét, ami sok mindenkit magával fog rántani a mélybe. Tudjátok, az Isten ítéletei igazságosak. Továbbra is fog értetek szólni a harang, de az Isten szolgálatába álltak és emeltek. Hívnak titeket bensőtökben, emlékeztetnek az istentiszteletre, amire hivatottak és elhivatottak vagytok minden egyes nap, az Isten- és felebarátszeretet szolgálatára. Ehhez nincsen szükségetek közvetítőkre, akik kezelik az örökségeteket és ravasz kígyóként iskolázott, csiszolt szavakat választanak, édes beszéddel továbbra is áldozattá teszik a jóhiszeműeket. Kérdezzétek magatoktól, mi van, ha vakok vakokat vezetnek? És mi van, ha megtévesztettek megtévesztetteket vezetnek?